Az elmúlt tíz évben folytatódott a romániai lakosság elöregedése, és a jelenség fokozottan érinti a magyarságot. A 19,05 milliósra becsült népességre vetítve az aktív lakosság a 43 százalékot sem éri el, miközben az „egészséges” arány legalább 50 százalék lenne.

„Abból, hogy Székelyföldön egy árnyalattal fiatalabb a népesség, mint az országos átlag, még nem az következik, hogy ez érvényes az erdélyi magyarság egészére” – emelte ki kérdésünkre Veres Valér szociológus. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociálismunkás-képző Karának dékánhelyettesét annak kapcsán szólaltattuk meg, hogy az Országos Statisztikai Hivatal (INS) nyilvánosságra hozta a 2021-es népszámlálás előzetes adatait területi és megyei lebontásban.

Az adatok szerint a rezidens lakosság átlagéletkora 42,4 év, szemben a 2011-ben mért 40,8-cal. A nők átlagéletkora 44,1, a férfiaké 40,6. A legfiatalabb régió az északkeleti (Bákó, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava és Vaslui megye) – ott az átlagéletkor 40,8 év –, a legöregebb 43,7 évvel a délnyugati (Dolj, Gorj, Mehedinţi, Olt és Vâlcea megye) régió.

A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék – ahol a közösség számaránya meghaladja a húsz százalékot – a fiatalabbak közé tartoznak. Szatmár megyében 41, Kovászna és Bihar megyében 41,4, Hargita megyében 41,7, Maros megyében 42, Szilágy megyében 42,2 év az átlagéletkor.

Sajnos a népszámlálás adatai nem állnak rendelkezésre kereshető formában – legalábbis egyelőre –, a statisztikai intézet pedig nem közölt a nemzetiséget és az életkort is tartalmazó kereszttáblát, így nem tudjuk pontosan, hogy a felsorolt megyéken belül a magyar lakosság korfája miként alakult az előző cenzus óta eltelt tíz esztendőben. Ugyanakkor a megyék etnikai összetétele alapján feltételezhetjük, hogy legalább a székelyföldi megyékben a magyarság biztosan az országos átlagnál fiatalabb. Sajnos összességében a romániai magyarságra inkább jellemző az elöregedés.

Kapcsolódó

Szociológus: népességimportra szorulhat Románia

Ha a jelenlegi demográfiai folyamatok nem változnak, akkor ötven év múlva Romániát nem feltétlenül románok lakják majd.

népszámlálás 2022 elöregedés romániai magyarság népességcsökkenés szociológia

„Igaz, hogy a magyarság fele a Székelyföldön él, viszont a másik felének a demográfiai mutatói jóval előnytelenebbek” – figyelmeztet Veres Valér. A szociológus kifejtette: 2011-ben az ország népességének öregedési indexe száz körül volt, viszont a magyarságé megközelítette a 150-et. Ez azt jelenti, hogy százötven 65 éves és idősebb jutott száz 15 évnél fiatalabbra.

Ennek a fokozott elöregedésnek tudható be jórészt, hogy az elmúlt tíz évben drasztikusan visszaesett a szórványmegyékben a magyarság lélekszáma. Arad megyében például körülbelül harmadával csökkent a magukat magyarnak vallók száma 2011-hez képest. Igaz, hogy a megyében az átlagéletkor valamivel az országos átlag alatti (42,5 év), viszont a megye magyarjai általában jóval idősebbek annál. A 2011-es népszámlás adatai szerint az Arad megyei magyarság öregedési indexe 269,6 volt. Számos szórványmegyében ennél is rosszabb a helyzet.

„Az elöregedési szint az elmúlt tíz évben folytatódott: országos szinten 20 százalékkal romlott, az erdélyi magyarságé pedig feltételezhetően még nagyobb mértékben” – hangsúlyozta a szociológus.

Mennyien dolgozunk?

A népszámlálás hivatalos adatai szerint az aktív népesség 8,185 millió főre tehető. Ebből 496 ezer munkanélküli. A fennmaradó nagyjából 7,7 millió személy soknak tűnik ahhoz képest, hogy a munkavállalók száma alig haladja meg az öt és félmilliót, viszont a foglalkoztatott népesség mintegy 70 százalékát képezik csupán az alkalmazottak, a fennmaradó részt az önfoglalkoztatottak, gazdálkodók, vállalkozók teszik ki – magyarázta a szociológus.

Kapcsolódó

Népszámlálás: ezek a legmagyarabb megyék ma Romániában

A magyar lakosság Hargita megyében 85,7 százalékos, Kovászna megyében pedig 71,8%, de húsz százalék feletti a magyar kisebbség számaránya Maros (35,6%), Szatmár (31,4%), Bihar (22,3%) és Szilágy (20,8%) megyében is.

népszámlálás 2022 romániai magyarság Országos Statisztikai Intézet

Ezzel együtt a 19,05 milliósra becsült népesség arányában az aktív lakosság a 43 százalékot sem éri el. Ez enyhén szólva „nem túl sok” Veres Valér szerint, aki hangsúlyozta, hogy egyes országokban ez az arány a 60 százalékot is meghaladja. Az „egészséges” mindenképpen az lenne, ha az aktív lakosság legalább az össznépesség felét képezné.

Az INS általában jóval magasabb, 65 százalék fölötti foglalkoztatottságot közöl, viszont ebben az esetben a mutatót nem az össznépesség, hanem csupán az úgynevezett aktív korúak, vagyis a 20–64 évesek arányában számolják ki. Veres Valér emlékeztetett, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala néhány éve változtatott a módszertanán, korábban a 15-64 év közöttieket tekintették aktívnak.

Az Eurostat szerint Romániában 2021-ben meghaladta a 67 százalékot a foglalkoztatás – a 20 és 64 év közötti népességre vetítve –, ami csaknem 15 százalékpontos javulást jelent a 2009-es 53,9 százalékhoz képest. Ennek ellenére továbbra is érvényes, hogy a nyugdíjrendszer súlyos fenntarthatósági problémákkal küzd, a társadalom elöregedése miatt sokan emlegetnek időzített bombát. Ugyanis a foglalkoztatottak meghatározásától függetlenül nyugdíjjárulékot csak az alkalmazottak fizetnek, számuk pedig alig haladja meg a nyugdíjasokét. Az INS legfrissebb adatai szerint 2022 harmadik negyedében átlagosan 4,996 millió nyugdíjast tartottak számon, szemben az 5,6 millió munkavállalóval.

Hányan vagyunk pontos(abb)an?

A megyei lebontású adatok alapján körülbelül négy százalékra becsülhető a magyaroknak az aránya abból a nagyjából két és félmilliós tömegből, amelynek nemzetiségi, anyanyelvi és vallási jellemzőiről nem gyűjtöttek adatokat – véli Veres Valér szociológus.

Kapcsolódó

Népszámlálás 2022 – Kelemen Hunor a Maszolnak: nincs ok az ünneplésre, de a pánikra sem

Szerinte bőven egymillió fölött van a romániai magyarok száma, és el is magyarázta, hogy miért.

romániai magyarság népszámlálás 2022 Kelemen Hunor RMDSZ

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociálismunkás-képző Karának dékánhelyettese kifejtette: Erdélyben arányaiban kevesebben vannak az ismeretlen nemzetiségűek, és nem érdemes azt feltételezni, hogy közöttük nagyobb lenne a magyarok aránya, mint az ismert nemzetiségűek körében. Hozzátette: a valósághoz jobban közelítő becslést lehet majd végezni, ha közzéteszik az adatokat településszintű lebontásban is. Azt is hangsúlyozta, hogy a csaknem százezres többlet „nem kevés így sem”, hiszen azt jelenti, hogy 1,1 millió körül van a romániai magyarság lélekszáma. Mindazonáltal a 2011-es népszámláláshoz képest a csökkenés tíz százalék fölötti lehet. Tíz éve ugyanis hivatalosan 1,227 millió magyar élt Romániában, viszont akkor is volt egy lényeges, bár a mostaninál kétszer kisebb „nemzetiség nélküli” népesség. Ennek 4,5 százaléka, vagyis mintegy százezer fő feltételezhetően magyar volt.

(Nyitókép: Adobe Stock)