Ha a jelenlegi demográfiai folyamatok nem változnak, akkor ötven év múlva Romániát nem feltétlenül románok lakják majd – véli Vladimir Ionaş szociológus. A népszámlálás adatait, a trendeket értékelve a Maszolnak azt mondta: a lakosság elöregedése hosszú távon kulturális téren is változásokhoz vezethet a nagyszámú népességimport miatt.

– Mennyire reálisak a népszámlálás részleges eredményei? Három-négymillió külföldön élő román állampolgárról szólnak a hírek, az adatok viszont mást mutatnak. Nekem is vannak olyan ismerőseim, akik az ország határain túl élő rokonokat állandó romániai tartózkodással jelölte be…

– Sajnos a népszámlálást egy kudarcnak lehet tekinteni. Nyilvánvalóan a népszámlálás értékelői is – akárcsak sok más kutatás esetén – a polgárok válaszaival dolgoznak. Ahogy ön is említette, egyes válaszadók hazai tartózkodással jelentették be a külföldre távozott rokonaikat. Ami egy probléma. Ez az Országos Statisztikai Intézet hibája is, amiért nem kommunikált megfelelően, nem kampányolt hatékonyabban a népszámlálás kapcsán.

Továbbá az a tény, hogy végeredmények túl magas százalékban alapoznak a helyi önkormányzatok által közölt adatokra a polgárok közvetlen megkérdezése helyett. Ez erőteljesen megkérdőjelezi az adatok pontosságát. Jól tudjuk, hogy a polgármesterek érdekeltek a lakosság magasabb számában, mivel ez alapján kapnak költségvetési támogatásokat. Az egyik, mindenki számára nyilvánvaló gond, hogy több mint 2,5 millió megszámlált személy adatai hiányosak. Hiányzik az etnikai hovatartozásról, az anyanyelvről, a vallásról szóló adat, ami azt jelenti, hogy ezek a beérkezett adatok használhatatlanok. Sajnos a statisztikai intézetnek máig nem sikerült betöltenie a neki szánt társadalmi szerepet, nem tisztázta nyilvánosan a felmerült problémákat.

– A hiányosságokkal együtt, milyen következtetéseket érdemes levonni a népszámlálásból?

– A népszámlálás megerősíti az egyik nagy félelmet, amelyről jómagam többször beszéltem az utóbbi években, miszerint Románia legnagyobb problémája a demográfia. A 65 év felettiek teszik ki ma a lakosság 20 százalékát. A tömeges elvándorlás eredményeként a 15–49 éves nők aránya 46 százalékról 42 százalékra esett vissza.

A közeljövőben súlyos munkaerőhiánnyal fogunk küzdeni, az államnak pedig komoly problémái lesznek az öreg lakosság eltartásával. Hosszú távon ez az elöregedés komoly változásokhoz vezethet kulturális szinten a nagyszámú népességimport miatt.

– A romániai magyar közösség demográfiai mutatói a románokénál is rosszabbak. Hogyan látja, mi ennek az oka?

– Először is a magyar közösség vezetőinek is el kell fogadniuk, tisztában kell lenniük azzal, hogy a magyarok egy jobb élet reményében távoznak a határon túlra. Becsléseim szerint a magyarok távozási aránya megegyezik a románokéval. Nem meglepetés tehát, hogy a magyar nemzetiségűek száma csökken. Az elöregedés folyamata is hasonló a románoknál tapasztaltakkal, a magyarok végső soron ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, mint a románok.

– Bár a friss adatok drámaiak, a demográfiai kérdés mégsem került a központi témák közé a romániai politikában. Mivel magyarázható ez?

– Sajnos a demográfia hiányzik a nyilvános vitákból. A politikai osztály nagyobbik része valószínűleg tart egy ilyen vitától, mivel nincsenek rá megoldásaik. Az államnak nincs semmilyen terve, közpolitikai stratégiája a demográfiai hanyatlás megállítására.

A gyerekekkel kapcsolatban is látványos érdektelenség tapasztalható. Kétségtelen, hogy olyan időkben, amikor a fiatalok számára a szakmai karrier és az anyagiak jelentik az élet legfontosabb vetületeit, nehéz kampányt építeni a családalapításra, a szülés ösztönzésére. Ilyen kampányok felvállalásához bátor politikusokra van szükség.

– A családalapítás, a gyermekvállalás ösztönzése mellett milyen más lehetőségei lehetnek az államnak a demográfiai válsághelyzet kezeléséhez?

– A román államnak meg kell próbálnia megállítani az elvándorlást, és erőfeszítéseket kellene tegyen a külföldön dolgozó románok egy részének visszacsábítására. Miután a fizetések terén számos területen Románia nem marad el más európai országoktól, a gond elsősorban a polgároknak nyújtott állami szolgáltatások minőségével van. Egészségügy, oktatás, az állami intézmények és az emberek közötti kapcsolat. Ha a politikusok megértik, hogy ez az egyik fő oka az elvándorlásnak, talán van esély a változásra. A szolgáltatások minősége mellett, akár azzal együtt, csomagban, egy gyors területi közigazgatási reformot is fontos megoldásnak tartanék.

– Mit gondol, milyen lesz Románia lakossági összetétele ötven év múlva?

– Nehéz ezt ma felmérni. Ha a jelenlegi folyamatok nem változnak, akkor kijelenthető, hogy fél évszázad múlva Romániát nem feltétlenül románok lakják majd.