Közzétette a 2022-es népszámlálás előzetes adatait a román Országos Statisztikai Intézet. A romániai magyar közösség nemcsak lélekszámban, hanem arányaiban is jelentősen csökkent az utóbbi tíz évben: az adatok alapján a tíz esztendővel ezelőtt mért 1,22 millióval szemben idén már csak 1,002 millió fő alkotja Románia legnagyobb nemzetiségi kisebbségét – közölte a statisztikai intézet. 

Az ország lakossága 2022-ben 19,053 millió az előzetes adatok alapján, ebből 9,8 millió nő, ami 51,5%-ot jelent. Az ország városaiban 9,941 millió ember él, ami az lakosság 52,2%-át teszi ki.

Az etnikai hovatartozás, az anyanyelv és a vallás regisztrálása a válaszadók önbevallásán alapult. Mindazok esetében, akik megtagadták ezekre a kérdésekre a válaszadást, nem szerepelnek a nemzetisági, vallási vagy anyanyelvi besorolásban.

Az etnikai hovatartozásra vonatkozó információk 16,5 millió személytől álltak rendelkezésre (19,05 millióból). 14,8 millió személy (89,3%) vallotta magát románnak. A népszámlálás során regisztrált magyar nemzetiségűek száma 1,002 millió fő (6%), a magukat romának vallók száma pedig 569 500 (3,4%). A népcsoportok, amelyek esetében 20 000 fő feletti létszámot regisztráltak: ukránok (45 800 fő), németek (22 900 fő) és törökök (20 900 fő).

Az Statisztikai Intézet közölte, hogy a demográfiai elöregedés folyamata a 10 évvel ezelőttihez képest elmélyült, ugyanis jelentősen nőtt a 65 éves és idősebb népesség aránya. A demográfiai öregedési index közel 20 százalékponttal csökkent, és 100 fiatalra 121,2 idős személy jut, szemben a korábbi 101,8-del.

Bár a fiatalok (15 év alattiak) száma 115 700 fővel csökkent, a teljes népességen belüli arányuk enyhén, 16,1%-ra nőtt (15,9%-ról), míg a 65 éves és idősebbek a teljes népességen belüli aránya közel félmillió fővel, azaz 3,5 százalékponttal nőtt.

Az előző (2011-es) népszámlálás során regisztrált állandó népességhez képest Románia 1,1 millió főt veszített. A 42 megyéből (beleértve Bukarestet is) 39 veszített lakosságából, kivételt képez Ilfov megye, amely 153 900 fővel gyarapodott, valamint Beszterce-Naszód és Suceava megye, amelyek 9800, illetve 7700 lakossal gyarapodtak.

Relatív értelemben a legnagyobb népességcsökkenést Caras-Severin (-16,6%, azaz 49 000 fővel kevesebb) és Teleorman (-14,9%, azaz 56 600 fővel kevesebb) megyékben regisztrálták. Abszolút értelemben Bukarestben volt a legnagyobb a népességveszteség, 166 400 fő (-8,8%), ezt követte Prahova (-67 800 fő, azaz 8,9%) és Dolj (-61 100 fő, azaz 9,3%) megye.

A 16,551 millió, anyanyelvét bevalló személy önbevallása szerinti megoszlása a következő: 91,6% esetében a román volt az első nyelv, amelyet a családban gyermekkorban általában beszéltek, 6,3% esetében pedig a magyar volt az anyanyelv; roma 1,2%-nak, ukrán pedig 0,2%-nak volt az anyanyelve az összes olyan lakosból, akiről rendelkezésre állt ez az információ.

A felekezeti hovatartozását a teljes lakosság 16,397 millió lakosa jelölte meg: 85,3%-a ortodoxnak, 4,5% római katolikusnak, 3% reformátusnak és 2,5% pünkösdistának vallotta magát. Sorrendben következnek 0,4% és 0,8% között: görög katolikus (0,7%), baptista (0,6%), hetednapi adventista és muszlim (egyenként 0,4%). A teljes népesség 0,9%-a vallotta magát „vallástalannak” vagy ateistának.

A teljes lakosság 43,5%-a rendelkezik átlagos iskolai végzettséggel (középiskola utáni, középiskolai, szakiskolai vagy mesterképzés), 40,5%-a alacsony (általános iskolai, középiskolai vagy iskolázatlan), 16%-a pedig magas iskolai végzettséggel. A cenzuson 143 600 ember vallotta be, hogy analfabéta (szemben a 2011-es 245 400.