Arad megye lakosságának 6,27 százaléka, 25 731 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek a 2021-es (de a koronavírus-járvány miatt 2022-re halasztott) népszámláláson – ez 11 173 fővel kevesebb, mint a 2011-es cenzus eredménye, amikor hivatalosan 36 904 magyar nemzetiségűt vettek számba.

A népszámlálás részleges, Arad megyére vonatkozó adatait kedden kora délután ismertette Tóth Csaba prefektus és Florica Grec, a megyei statisztikai hivatal igazgatója. Mint kiderült, a megye lakossága 11 év alatt 20 486 fővel csökkent, jelenleg tehát 410 143 állandó lakosa van; az elöregedés továbbra is jellemző, jelenleg 42,5 fél év az átlagéletkor. „Ezen szempontok alapján Arad megye nem lóg ki a sorból, sajnos itt is az országos tendencia tapasztalható” – jegyezte meg Tóth Csaba, a kormány területi képviselője. A lakosság számát tekintve Arad megye a 19. legnagyobb az országban – fűzte hozzá Florica Grec.

A prefektus köszönetet mondott a lakosságnak, mert nagy számban vett részt a cenzus első, online önkitöltéses szakaszában, illetve azoknak is, akik a második fázisban együttműködők voltak a kérdezőbiztosokkal. Valamivel több mint 41 ezer személynek így sem ismert a nemzetisége, vagy a felekezeti hovatartozása – ők vagy nem nyilatkoztak erről, vagy egyáltalán nem vettek részt a népszámláláson, és különböző adminisztratív adatbázisokból emelték be őket a statisztikákba.

A nemzetiségükről nyilatkozó Arad megyeiek zöme, 86,1 százaléka (közel 318 ezer személy) románnak vallotta magát; a második legnépesebb közösség a magyar 25 731 fővel, a romák 16 747-en vannak, szlovákok pedig 3310-en. Tóth Csaba szerint sajnálatos, hogy a többi etnikum közül egyiknek sem haladja meg a létszáma a háromezret, így „a multikulturalizmusból, amire olyan büszkék vagyunk, lassan eltűnik a sokszínűség”. (5341 a más nemzetiségűek száma.)

Az anyanyelv tekintetében néhány századdal jobba a helyzet: 6,9 százalék azok aránya, akik a magyart tekintik anyanyelvüknek. A felekezeti megoszlás szerint a legtöbben (73,1 százalék) ortodoxok, majd következnek a pünkösdisták (9,2 százalék), a római katolikusok (7,5 százalék), a baptisták (3,4 százalék) és más vallásúak (6,8 százalék – beleértve a protestánsokat is, de egyelőre nem tértek ki az arányukra).

Kapcsolódó

Népszámlálás: ezek a legmagyarabb megyék ma Romániában

A magyar lakosság Hargita megyében 85,7 százalékos, Kovászna megyében pedig 71,8%, de húsz százalék feletti a magyar kisebbség számaránya Maros (35,6%), Szatmár (31,4%), Bihar (22,3%) és Szilágy (20,8%) megyében is.

népszámlálás 2022 romániai magyarság Országos Statisztikai Intézet

A legnagyobb település a megyeszékhely, Arad, 145 078 fővel, de ez 8,8 százalékkal (13 996 személlyel) kevesebb, mint 2011-ben. Pécskán is csökkent a lakosság 812 fővel (6,4 százalékkal), jelenleg 11 950 az állandó lakosok száma. Gyarapodott viszont – jelentős mértékben – Újszentanna, Öthalom és Fakert, feltehetően a nagyvárosból vidékre költözőknek köszönhetően.

További népszámlálási eredmények májusban várhatók.