Háromszék lakossága tíz év alatt több mint 10 ezer fővel csökkent – derült ki a tavalyi népszámlálás részleges adataiból. Illés Andrea, a megyei Statisztikai Hivatal igazgatója a keddi sajtótájékoztatón ismertette az összeírás részleges adatait.

Eszerint Kovászna megye lakossága 200 042 fő, ami 10 135 személlyel kevesebb az előző népszámlálási adatokhoz képest. Háromszék megőrizte etnikai összetételét, szám szerint is jelentős többségben van a magyar lakosság, ám az elmúlt tíz évben csökkent a magyar közösség, míg nőtt a román és a roma közösség aránya.

Illés Andrea szerint Kovászna megye állandó népességét alkotó 200 042 személyből 185 900-an nyilatkoztak a népszámlálás során etnikai hovatartozásukról, anyanyelvükről és vallási hovatartozásukról. Eszerint 14 214 háromszékiről nem tudni, hogy milyen etnikumú, anyanyelvű és milyen vallású.

Arányaiban csökkent a magyar közösség, nőtt a román és roma közösség

A népszámlálás részleges adatai szerint Kovászna megyében 2022-ben 133 400 személy, az erről nyilatkozók 71,8 százaléka vallotta magát magyarnak. A 2011-es összeíráskor még 150 468 személy, a háromszékiek 73,7 százaléka volt magyar etnikumú. Tíz év alatt tehát a magát magyarnak valló lakossága 17 ezerrel fogyott, arányaiban 1,9 százalékkal apadt.

Kovászna megyében a tavalyi népszámláláson 42 800 személy, az erről nyilatkozók 23 százaléka vallotta magát románnak. Összehasonlításképpen tíz évvel ezelőtt még szám szerint 45 021 fős volt a háromszéki román közösség, amely a megye lakosságának 22,1 százalékát tette ki. Tíz év alatt 2200 fővel apadt a román közösség, amely viszont a teljes megye lakosságára levetítve 0,9 százalékkal nőtt 2011-hez képest.

A Kovászna megyei roma lakosság 9500 főt számlál, és a teljes megye lakosságának 5,1 százalékát teszi ki. Háromszéken 2011-ben 8267 személy vallotta magát romának, akkor a megye teljes lakosságának 4,1 százalékát jelentette, vagyis tíz év alatt arányuk 1 százalékkal emelkedett.

Háromszéken a 185 900, anyanyelvéről nyilatkozó személy önbevallása alapján a megye lakosságának anyanyelv szerinti szerkezete a következő: 73,2 százalék (136 089 fő) esetében a magyar az első nyelv, amit a családban beszélnek, 26,5 százalékuk (49 210 fő) esetében a román az első nyelv, amelyet a családban beszélnek.

Ez az adat azt mutatja, hogy Háromszéken többek anyanyelve a magyar vagy román, mint ahányan ezekhez az etnikumokhoz tartozónak vallották magukat. A különbséget vélhetően a roma közösség tagjai adják, hiszen a 9500 magát cigány nemzetiségűnek vallóból csupán 371-en nyilatkozták azt, hogy romani az anyanyelvük, többségük tehát magyarul vagy románul beszél.

Kovászna megye 200 042 fős állandó lakosságából 184 700 személy nyilatkozott tavaly felekezeti hovatartozásáról. Közülük 34,7 százalék nyilatkozta azt, hogy római katolikus vallású, ez tíz évvel ezelőtt még 36,2 százalék volt. Háromszéken a lakosság 32,8 százaléka református vallásúnak vallotta magát, az ő arányuk is csökkent, hiszen 2011-ben még 33,3 százalékot tettek ki.

Kapcsolódó

Népszámlálás: ezek a legmagyarabb megyék ma Romániában

A magyar lakosság Hargita megyében 85,7 százalékos, Kovászna megyében pedig 71,8%, de húsz százalék feletti a magyar kisebbség számaránya Maros (35,6%), Szatmár (31,4%), Bihar (22,3%) és Szilágy (20,8%) megyében is.

népszámlálás 2022 romániai magyarság Országos Statisztikai Intézet

Az ortodox hívők aránya Kovászna megyében jelenleg 21,6 százalék, míg tíz évvel ezelőtt még 21,3 százalék volt. Háromszéken az unitáriusok aránya jelenleg 4 százalék, ezzel szemben 2011-ben arányuk 4,3 százalék volt. A pünkösdisták aránya jelenleg 3,9 százalék, míg 2011-ben még 2,3 százalékot tettek ki. Kovászna megyében a felekezetéről nyilatkozók 3 százaléka egyéb vallásúnak vallotta magát.