Háromszék élen a népszámlálásban, ám sok az érvénytelen kérdőív

Fotó: Erdély AndrásKovászna megye jóval az országos átlag fölött teljesített a népszámlálás önkitöltéses időszakában hiszen a lakosság 71,3 százaléka kitöltötte a kérdőíveket. A statisztikai hivatal viszont több mint 10 000 személy kérdőívét hibásnak találta, ezért megyeszinten 62,6 százalékra csökkent a népszámlálás első szakaszának eredménye.

Ráduly István prefektus szerint a háromszékiek fegyelmezettségét és komolyságát jelzi, hogy Kovászna megye országos szinten, Hargita megye (65,2%) után a második legjobb eredményt érte el.

Ráduly István közlése szerint a háromszéki városok közül Sepsiszentgyörgy teljesített a legjobban, ahol a polgárok 78,33 százaléka töltötte ki – egyénileg vagy segítséggel – a kérdőívet, ezt Kézdivásárhely (75,41%) és Barót (71,84%) követi. A vidéki települések közül a kézdialmásiak bizonyultak a legöntudatosabbnak, ahol a lakosság 92,47 százaléka számolta meg önmagát, ez Előpatakon a lakosság 89,09, Lemhényben 86,99 százalékának sikerült. A rangsor másik végén Bölön áll, ahol a lakosságnak csak 23,41 százaléka élt a lehetőséggel, és szinte lehetetlen küldetés előtt állnak a számlálóbiztosok, de nem sokkal jobb a helyzet Hídvégen (27,52%) és Nagyajtán (33,84%) sem. 

Lehetetlen lesz mindenkit megszámlálni

Ráduly István háromszéki prefektus arra hívta fel a figyelmet, hogy bár május 31-től el kellett volna induljon a népszámlálás következő szakasza, amikor számlálóbiztosok otthonaikban keresik fel azokat, akik még nem töltötték ki a kérdőíveket, ám technikai okok miatt az ajtóról ajtóra járás még nem kezdődött el. Remények szerint erre a hét második felében, vagy jövő hét elején kerül sor, de félő, hogy azokon a településeken, ahol legalább a lakosság felét nem számolták meg az önkitöltős szakaszban, nem érnek el mindenkihez, hisz a népszámlálást legkésőbb július 17-éig be kell fejezni.

A prefektus arra hívja fel a figyelmet, hogy a kimaradókat adminisztratív adatbázisokból veszik nyilvántartásba, ezeknek viszont nem rögzítik sem a nemzetiségét, sem az anyanyelvét, sem a vallási hovatartozását, hisz ezeket az adatokat csak szabadon vállalt, személyes nyilatkozat alapján lehet beírni a kérdőívbe. A következő tíz esztendőben viszont sok minden azon fog múlni, ahogy most megszámláltatunk. Ha híjával találtatunk, különösen a kisebbségek viszonylatában, ahol a nyelvi jogok jelentős része a nem román etnikumú lakosság számarányától függ, magunkra vethetünk – mutatott rá Ráduly István.

Kapcsolódók

Kimaradt?