A 2025-ben bekövetkezett bányakatasztrófát követő egy év alatt sem sikerült jelentősebb változást elérni Parajdon. A sóbányát elárasztó Korond-patak elterelését nem oldották meg, nem tették biztonságossá a sóhátat, és nem menesztettek egyetlen magas rangú tisztségviselőt sem – hívja fel a figyelmet a Recorder az egy évvel a történtek után készített riportjában. A Salrom részvénytársaság és a vízügyi hatóság vezetője is tisztségben maradt, így a parajdi bányakatasztrófa okozta kárnak továbbra sincs gazdája – csak elszenvedői.

Több mint 160 Salrom-alkalmazott és az alvállalkozó további 45 dolgozója vált munkanélkülivé. Az idegenforgalommal foglalkozó, mintegy 150 cég került nehéz helyzetbe. Ha vállalkozásonként csak egy személyt is elbocsátanak, ugyanennyi ember marad munkahely nélkül. Maros megyében hozzávetőleg 50 ezer ember maradt hónapokig ivóvíz nélkül.

A bányában sólé, a településen csend van.

A katasztrófát követően a térség rövid időre a figyelem középpontjába került. Több magas rangú tisztségviselő is a helyszínre látogatott, köztük Nicușor Dan frissen megválasztott államelnök. Konkrét ígéretek is elhangzottak: a Korond-patak medrének elterelése és betonozása, egy víztározó építése, a helyi közösség támogatása. Emellett a felelősök azonosítását, felelősségre vonását és elbocsátását is kilátásba helyezték.

Mindenki tisztségben maradt

A történtek után Radu Miruță gazdasági miniszter bejelentette a SALROM vezetőségének leváltását, ám ez nem járt kézzelfogható következményekkel: a vezérigazgató, Constantin Dan Dobrea továbbra is tisztségében maradt – hívta fel a figyelmet a Recorder az egy évvel a történtek után készített riportjában.

Amikor megkérdezték tőle, vállalja-e a morális felelősséget a katasztrófáért, válasza egyértelmű volt: „Nem”. Szerinte más állami intézmény tehető felelőssé a történtekért. A Recorder riportere megkereste a gazdasági tárca vezetőjét is, és megkérdezte, miért nem tartotta be ígéretét a vezetőség leváltásáról. A miniszter közölte: a régi politikai csoportok nem engedik elmozdítani a társaság vezetőségét.

Ilie Bolojan a Radio România Actualități műsorában azt nyilatkozta, felháborító, hogy „a Salrom igazgatója odaláncolta magát a fűtőtesthez, és köszöni szépen, a helyén maradt”.

Előre jelzett veszély, elmaradt beavatkozások

Amint arról már írtunk, a víz beszivárgásának kockázatára már évtizedekkel ezelőtt felhívták a cég vezetőinek figyelmét, ennek ellenére mindössze ideiglenes „foltozások” történtek.

Szakértők szerint, amennyiben a Salrom vezetősége elvégezte volna a megelőző munkálatokat – a patak teljes elterelését és a védelmi rendszerek kiépítését –, megelőzhették volna, vagy legalábbis mérsékelhették volna a katasztrófa hatásait.

Egy év elteltével sincs különösebb előrelépés. Mindössze a Korond-patak vizét elvezető csőrendszer készült el, az is késéssel. A többi kulcsfontosságú beruházás nem valósult meg. A patak medrének betonozására és a gyűjtőtó kialakítására csak februárban bólintott rá a kormány. A bányában lévő sólé kiszivattyúzása ma már nincs is napirenden. A Salrom szerint a szivattyúzás nagy kockázattal jár, tulajdonképpen a sólé tartja egyben a szerkezetet.

A bányában lévő sólé a Fekete-tenger sótartalmának 18-szorosa

A helyzet felmérése és szakmai javaslatok megfogalmazása érdekében egy nemzetközi szakértői csoport is Parajdra látogatott. A Recordernek nyilatkozó holland szakember elmondta: rendkívül veszélyes és kritikus volt a helyzet, előre nem látható következményekkel. Javaslatokat is megfogalmaztak a megelőzésre és a károk mérséklésére, de azt nem tudja, hogy 2025 júniusa óta ezekből mi valósult meg.

A Recordernek nyilatkozó polgármester, Nyágrus László sem tudott konkrétumokat mondani arról, mikor kezdődnek a beígért munkálatok. A hatóságok terveiről – a patak elterelésének és a gyűjtőtó kialakításának helyszínéről – van ugyan elképzelés, de konkrétumok nincsenek. A polgármester szerint valószínűleg nyáron indulhatnak el a munkálatok.

A Recorder riportja arra is felhívja a figyelmet, hogy a katasztrófa előtt a bánya évente mintegy 100 ezer tonna sót termelt, és turisták százezreit vonzotta. Jelenleg a térség szálláshelyei és vendéglátóegységei zárva tartanak, vagy csökkentett kapacitással működnek. A bányában dolgozók mintegy fele elvesztette az állását. Sokan más városokban vagy külföldön próbálnak megélhetést találni. Akik maradtak, továbbra is bizonytalanságban élnek.