Szülők és gyerekek ezrei ingáznak a nagyvárosok környékéről mindennap kora reggel, hogy a forgalmi dugón átverekedve magukat időben eljussanak a városi bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba. Így van ez Kolozsvár vonzáskörzetében is a magyar gyerekek esetében is, pedig az ingázás megterhelő a kicsiknek, ugyanakkor több helységben van magyar nyelvű oktatás, ahol pedig nincs, ott kérhető. Milyen lehetőségek vannak a magyar oktatásra legalább 1-4. osztályig Kolozsvár melletti településeken? – Ennek jártunk utána.

Kolozsvár környéki településekről naponta viszik a szülők gyermekeiket a városi bölcsődébe, óvodába, iskolába vagy azért, mert nincs helyben magyar oktatás, vagy azért, mert a munkahelye miatt amúgy is a városba kell mennie a szülőnek, vagy esetleg egy bizonyos intézményhez, oktatóhoz ragaszkodik.

Bár az utóbbi években nőtt az igény a vidéki tanintézményekre úgy magyar, mint román vonalon, és létesültek, újra is indultak vagy önállósultak magyar óvodai csoportok és elemi osztályok, ez sehol nem volt egyszerű – derült ki, miután körbekérdeztünk.

Évekbe telt például Szászfenesen míg 2021-től sikerült elindítani magyar tannyelvű előkészítő osztályt. Most három önálló osztály működik előkészítőtől másodikig. A Kisbács községhez tartozó Mérában nem is szűnt meg a magyar iskolai oktatás. Kisbácsban van magyar óvoda, azonban nincs magyar elemi szintű oktatás.

Kolozsvár iskolái eleve túlzsúfoltak

Miközben a megyeszékhely lakossága a legutóbbi népszámlálási adatok szerint nem nőtt, sőt a természetes szaporulat negatív volt, az oktatási intézményeibe bölcsődétől iskoláig valóságos invázió van. Több mint tízezerrel nőtt az iskolások és óvodások száma Kolozsváron, mondta Emil Boc polgármester nemrég egy rádióműsorban a monitorulcj.ro szerint.

„A 2014-2015-ös tanévben 50.104 beiratkozott tanuló és óvodás gyermek volt és 2043 osztály. Tíz évvel később, a 2023-2024-es tanévben 60 742-en vannak. Tehát 10 ezerrel több az iskolás és óvodás gyermek Kolozsváron, és 2794 osztály van, szemben a 2443 osztállyal” – nyilatkozta Emil Boc a portál szerint.

Boc azt is elmondta, folyamatosan bővítették az elmúlt években az iskolákat, és tíz év alatt nőtt a bölcsődei helyek száma is 500-ról 1600-ra.

Sokan élnek a városban úgy, hogy lakhelyük szerint nem oda tartoznak, így a valós lakosságszám minden bizonnyal magasabb Kolozsváron, mint amit a hivatalos adatok mutatnak.

Ugyanakkor a statisztikai intézet adatai szerint a városi agglomerációból a szomszédos településekre történő elvándorlás tendenciája figyelhető meg az utóbbi tíz évben.

Míg 2011-ben a lakosság 66,3%-a élt városi területeken, most ez az arány 60,4%, és a vidéki területeken élő népesség a 2011-es 33,7%-ról 2021-re 39,6%-ra nőtt – írja a monitorulcj.ro a Kolozs Megyei Statisztikai Igazgatóságra hivatkozva.

Nőtt az igény a helyi tanintézményekre

A Kolozs megyei főtanfelügyelő, Marinela Marc szerint az iskolások esetében az a tendencia, hogy a szülők egy része, ha már beíratta gyermekét a városi iskolába, nem hozza el onnan – annak ellenére, hogy a falvakban időközben javultak a körülmények –, az óvodákban viszont tapasztalható változás.

„Már most is tapasztaljuk az óvodai külön csoportok számának növekedését. Ez azt jelenti, hogy néhány éven belül sokkal stabilabb elemi iskolai oktatásra számíthatunk” – mondta el a főtanfelügyelő.

Kiemelte, vannak még települések, ahol több gyereket is beírathatnának, hiszen megvan az infrastruktúra.

„Már Apahida is benépesült, Kisbácsban is növekszik a létszám az osztályok és a csoportok tekintetében” – mondta a főtanfelügyelő, aki hozzátette, bizonyára kényelmesebb a szülőknek, ha beviszik a városba a gyermeket, ha már amúgy is ott dolgoznak, mégsem érti „miért ébresszük fel a gyereket reggel 6-kor, és hozzuk be Kolozsvárra?”. Kiemelte, az eredményeik ugyanolyan jók a környező iskolákban is a gyerekeknek.

Kisbácsban is megoldható

„Megoldható a magyar elemi oktatás, csak kérni kell” – válaszolta a Maszol kérdésére Kisbács polgármestere, Balázs János. Hozzátette, akkor valósítható meg „ha nem szóródnak szét a mostani óvodások, mert ez is egy gond, ha nem a helyi iskolába íratják őket. Én beszéltem többször az igazgatóval, mindig ugyanazt mondta: >> polgármester úr, ha vannak gyerekek, megcsináljuk<<. Ha van 12-13 gyermek vagy amennyien kell legyenek egy minimális létszámú osztályhoz, megcsinálja” – hangsúlyozta Balázs János.

A községben jelenleg van magyar nyelvű óvoda, kis-, közép- és nagycsoporttal, négy óvónővel. Ahhoz, hogy – ha szeretnének – majd helyben kezdhessék meg az iskolát a gyerekek, a szülőknek kell kérniük ezt a helyi iskolában. „Másképp sosem lesz” – mondta a polgármester kérdésünkre, kinek, hol kellene ezzel kapcsolatban lépnie.

Kisbácsban tavaly új óvodaépületben kezdett a kiscsoport újonnan épült tömbházak közelében. A régi óvoda mellé is épült közben egy új, ebbe költözhetnek át nemsokára a közép- és nagycsoportok. Az így megürült régi óvodában bölcsődét lehet majd kialakítani és beindítani jövő tanévtől, tudtuk meg a polgármestertől. Bölcsőde egyébként nincs a községben, erre egyelőre projekt van.

Sok munka egy új magyar osztály

„Szászfenes esetében volt egy jó együttállás, volt egy jó együttműködés a szülők, a pedagógusok és a közösségi vezetők között. Ha nincs meg a három szereplő, akkor nem működik. Akár Györgyfalvára gondolok, akár a jegenyei óvodára, akár Mezőkeszüre – ahol nemrég újraindult a magyar óvoda –, akár Szászfenes esetére, minden esetben arra volt szükség, hogy először is legyen pedagógus, aki vállalja, hogy ezt napi szinten viszi, aztán legyen 12 szülő, aki beadja az új létesítménybe a gyermekét. Ha ez megvan, akkor az önkormányzat részéről helyet kell biztosítani, a tanfelügyelőség be kell foglalja a beiskolázási tervbe” – magyarázta megkeresésünkre Antal Géza, az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke.

Kisbács esetében, mivel van több óvodai csoport, úgy véli, „előbb-utóbb ott is megérik az az igény, hogy beinduljon a magyar tannyelvű elemi oktatás, de még ilyen kérés nem érkezett hozzájuk.

Legalább tíz gyermek kell

„A gond az, hogy a szülők nem íratják oda a gyerekeket, azért szűnt meg három-négy éve Kisbácsban. Volt régebb Szucságon is. Fokozatosan megszűntek, mert szimultán is zajlott az oktatás, mivel nem volt elég gyerek. Ezelőtt tíz évvel voltak gyerekek, sőt 5-8. osztály is volt, aztán fokozatosan javarészük megszűnt” – számolt be megkeresésünkre Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.

„Ha kapnánk igénylést legalább tíz gyermekre, automatikusan beindítanánk a magyar előkészítő osztályt” – hangsúlyozta Kerekes Adelhaida, aki kiemelte, vannak már pozitív példák.

„Ajtonyban húsz éve nem volt magyar óvoda, két éve beindítottuk. Óvodai szinten halad a magyar nyelvű oktatás. Utána előkészítő osztályba mennek Györgyfalvára. Ha maradnak az óvoda után megfelelő számban, mi iskolát is tudunk biztosítani. Tehát a lehetőség megvan, csak legyenek gyerekek és szülők, akik be szeretnék íratni őket. Szászfenesen is nagy harcok árán sikerült eljutni oda, hogy már három osztály is van – előkészítő, első és második osztály” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.

Kisbácsban is megvan a lehetőség, hisz iskola van, csak kérni kell a magyar osztályt is.

Elmagyarázta ennek lépéseit is: ha jövő tanévtől lenne igény magyar nyelvű oktatásra Bácsban, akkor október-november folyamán kellene eljusson erre vonatkozó kérés a tanfelügyelőségre, mivel a beiskoláztatási tervet december-januári időszakban készítik el. Ezek után újra kell engedélyeztetni az oktatást ott a Romániai Közoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséggel (ARACIP), majd a tanfelügyelőség biztosítja az iskolát és a tanítónőt.

Sok szülőnek csak az ingázás a megoldás

A helyettes főtanfelügyelő megjegyezte, bátorítják az ilyen kezdeményezéseket, hisz ez mindenkinek hasznára válik. Szászfenesen például a régi katolikus iskola épületét újították fel és adták bérbe a polgármesteri hivatalnak, az osztályok Gheorghe Șincai Általános Iskolához tartoznak, de külön épületük van.

„Új termek vannak, bútorok, óriási udvar, jó tanítónénik. Csak a szülőkkel megy a harc, folyamatosan magyarázzuk nekik, hogy milyen nehéz az ingáztatás egy kicsi gyereknek. Elmondják nekünk a tanító nénik, hogy alszanak el a gyerekek, ejtik a fejüket a padra, mert fáradtak. Ezek a gyerekek, mire ötödik osztályba kerülnek, pszichésen ki vannak fáradva az ingázástól. Ezt sok szülő nem érti meg. >>Nem baj, mert alszik a kocsiban<< – ez volt a válasz. De az nem ugyanaz” – érvelt Kerekes Adelhaida.

„Az oktatással elégedettek voltak, hiszen még a délutáni oktatást, az afterschoolt, a meleg ételt is biztosítja nekik az Iskola Alapítvány, de azt mondják, ha beviszik helybe 8-ra, nem érnek el a munkahelyükre, ha Kolozsváron dolgoznak. Délután pedig gond kivenni időben” – számolt be a szülőktől kapott érvekről Kerekes Adelhaida.

Fenn is kell tartani

Antal Géza, az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke is azt hangsúlyozta, kemény munka összehozni és fenntartani a magyar osztályokat. Szászfenesen egymás után három évben futottak neki, míg sikerült iratkozástól iskolakezdésig megtartani a szükséges gyereklétszámot.

„Sok esetben az van, hogy az iratkozásnál megvan a szükséges létszám, és iskolakezdésre ez elolvad. Meggondolják magukat a szülők, közbejönnek különböző családi helyzetek, ami miatt végül nem vállalják, hogy helyben maradjanak” – mutatott rá a nehézségekre Antal Géza.

Hozzátette, „Györgyfalván más helyzet volt, ott nem is szűnt meg, csakhogy összevont osztályok voltak. Az infrastrukturális fejlesztések segítettek a helyzeten: új óvodaépület épült. Évről évre dolgoztak, hogy vonzóbbá tegyék még mielőtt az Iskola Alapítvány bevezette volna a délutáni oktatást, a tanítók már megszervezték. Ott is volt a pedagógusok és a szülői szövetség részéről egy komoly munka abban, hogy folyamatosan bővült a györgyfalvi magyar oktatás” – magyarázta a folyamatot Antal Géza. Kiemelte, mindezt fenn is kell tartani évről évre.

„Attól függetlenül, hogy sikeresek a tanítók, és elégedettek a szülők, de még egy ciklus nem ment ki Fenesen, még nem beszélhetünk egy stabil helyzetről. Évről évre ez egy küzdelem, egy kemény munka, amit a helyi csapat szívvel-lélekkel végez tanítóktól egyházi vezetőkig, RMDSZ-ig. Talán elképzelhetetlen, hogy 12 gyermeket összeszedni miért ekkora munka, de az: minél többször le kell ülni a szülőkkel beszélni, meggyőzni, hogy jó lesz annak a gyereknek, hisz az is érthető, hogy szívesebben viszik a szülők a gyerekeket egy bejáratott intézménybe, ahol stabilitás van” – magyarázta Antal Géza.

Ha egy szülő van, akit érdekel, akkor már érdemes megkérdezni a többieket is a településen, tette még hozzá Kisbács helyzetével kapcsolatban Antal Géza ügyvezető elnök.