Egyszerre szimbolikus és stratégiai jellegű – így jellemezte Cristian Pîrvulescu politológus Orbán Viktor minapi nyilatkozatait a magyar-román viszonyról és a nemzetpolitikáról. A politikai elemző szerint Orbán Viktor azon kijelentése, hogy „vannak közös ügyeink”, a bukaresti kapcsolatok újrahangolásának kísérletét mutatja.

A magyar miniszterelnök a Krónikának adott interjújában arról is beszélt, hogy szeretne minél hamarabb beszélni Románia új államelnökével, „mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik”. Kiemelte: kedvező a helyzet a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésre, mert a tavaly decemberben véget ért magyar uniós elnökség történelmi áttörést hozott Románia számára, és ezt a román fél is – korrekt módon – így tartja számon. Hozzátette, Bukarestben is tudják, milyen bonyolult manővereket kellett végrehajtani az európai politikában, hogy Románia bekerüljön a schengeni övezetbe.

A politikai elemző szerint Orbán Viktor azon kijelentése, hogy „vannak közös ügyeink”, a bukaresti kapcsolatok újrahangolásának kísérletét mutatja. „Budapestnek tartósan feszült a viszonya Brüsszellel, s egyre hangosabb a háborúellenes – tehát közvetve Ukrajna-ellenes – retorikája. Olyan regionális szövetségeseket keres, akik hajlandók legalább részben osztozni egy mérsékelt szuverenista agendában. Üzenete ugyanakkor kétértelmű, hiszen egyrészt közeledésről beszél a gazdaság, a biztonság és az európai álláspontok terén; másrészt viszont megerősíti a határokon átívelő magyar nemzet gondolatát, amely a román–magyar kétoldalú kapcsolatokban destabilizáló tényező” — emelte ki az Adevărulnak Cristian Pîrvulescu.

„Az új román elnökkel és Ilie Bolojan miniszterelnökkel való kapcsolat tekintetében Orbán óvatos, de nyitott magatartást tanúsít, hallgatólagosan elismerve a regionális stabilitás fontosságát és a párbeszéd szükségességét egy válságban lévő Európában. A Románia schengeni csatlakozásához nyújtott támogatás megemlítése diplomáciai eszközként működik, egyfajta jelzésként, hogy Budapest meg kívánja őrizni befolyásos szerepét Bukaresttel szemben, anélkül hogy — legalábbis egyelőre — közvetlen súrlódásokat idézne elő” – mutatott rá a politológus.

Kapcsolódó

Magyar-román államközi viszony: mit lép Nicuşor Dan? 

Nicuşor Dan nagyjából ugyanazt a stratégiát fogja követni Magyarország vonatkozásában, mint amit elődje, Klaus Iohannis.

diplomácia Nicușor Dan Orbán Viktor magyar-román viszony

Az elemző fontosnak jelentette a magyar kományfő „tisztázó” nyilatkoztatát a George Simionhoz való hozzáállását illetően. „Noha az AUR vezetője bizonyos témákban (szuverenizmus, euroszkepticizmus)  ideológiai szövetségesnek tűnhet, Orbán inkább a kiszámíthatóságot helyezi előtérbe a radikalizmussal szemben” - mondta Pîrvulescu. „Nagyon jó, hogy a romániai magyarok nem működnek együtt sem a szélsőjobboldallal, sem a szélsőballal. Ők tudják a legjobban, kik az ellenségeik” – mondta a magyar miniszterelnök az interjúban.

„Ez egy taktikai elhatárolódás, kettős szereppel: egyrészt az RMDSZ-szel való kapcsolatok megőrzése érdekében, másrészt jelzésként az Európai Unió felé” – mutatott rá a politikai elemző, idézve a miniszterelnököt, aki az interjúban „nagyon helyesnek” nevezte, hogy a romániai magyarok nem működnek együtt szélsőjobbosokkal és szélsőbalosokkal. „Tehát ne működjenek együtt olyanokkal, akik a magyarságnak az ellenségei. Hogy kik a magyarok ellenségei, azt itt, Erdélyben maguk jobban tudják, mint bárki, bárhol a világ más pontján” – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő úgy éértékelte, a választások alkalmával az erdélyi magyarok „nagyon szép munkát végeztek”, megvédték magukat egy szélsőjobboldali jelölttel szemben.