A két ellenzéki párt kifogásolja, hogy a titkosszolgálatok belefolyhatnak az igazságszolgáltatásba.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselőházi frakciójának tagjai és a Jobboldal Ereje párthoz tartozó képviselők is bejelentették szerdán, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezetet.

Sorin Muncaciu AUR-képviselő a jogszabályjavaslat elfogadása után, a plénumban jelentette be, hogy pártja az alkotmánybírósághoz fordul, mivel ezzel a döntéssel szerintük a törvényhozók semmibe vették a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. A Jobboldal Ereje politikusa, Ionel Dancă képviselő szerint a PSD-PNL-RMDSZ-koalíció „a titkosszolgálatok parancsára” lábbal tiporja a román állampolgárok igazságszolgáltatáshoz való jogát.

„Megpróbálják ismét bevonni a titkosszolgálatokat a büntetőeljárásba. A titkosszolgálatoknak, a hírszerző szolgálatoknak a nemzetbiztonsággal kellene foglalkozniuk, nem az adócsalással, nem a nemi erőszakkal. Az igazságszolgáltatásnak ki kellene alakítania saját bűnügyi nyomozó és lehallgató szervét, nem kellene a katonai szolgálatokat igénybe vennie a bizonyítékok megszerzéséhez” - fejtette ki Dancă, leszögezve, hogy pártja megtámadja az alkotmánybíróságon a tervezetet, és meggyőződése, hogy a testület azt ismét alkotmányellenesnek fogja nyilvánítani.

A képviselőház szerdai ülésén a kormány által beterjesztett formájában fogadta el a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezetet, elutasítva valamennyi módosító javaslatot, azokat is, amelyeket múlt héten fogadott el a szenátus. A jogszabályjavaslat 168 támogató és 75 elutasító szavazatot kapott, 20 képviselő tartózkodott.

A tervezet bevezet a törvénykönyvbe egy sokat vitatott új cikkelyt, amelynek értelmében a hírszerző szolgálatok által végzett lehallgatások felhasználhatók bizonyítékként a büntetőeljárásban, ha bűncselekmények előkészítésével vagy elkövetésével kapcsolatos információkat tartalmaznak, és a lehallgatásokat törvényes keretek között végezték.

A hírszerzési lehallgatásokat a következő bűncselekmények esetében lehet felhasználni a büntetőeljárásban: nemzetbiztonság elleni bűncselekmények, kábítószer-kereskedelem, fegyverkereskedelem, emberkereskedelem, terrorcselekmények, pénzmosás, pénz- vagy más értéktárgyak hamisítása, elektronikus fizetőeszközök hamisítása, zsarolás, nemi erőszak, jogellenes fogvatartás, adócsalás, korrupciós bűncselekmények, az Európai Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmények, számítógépes rendszerek vagy elektronikus kommunikációs eszközök felhasználásával elkövetett bűncselekmények, illetve más, legalább 7 év szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények. Ilyen esetekben az érdemi tárgyalást megelőző szakaszban a perfelvételről döntő bírónak kell ellenőriznie a lehallgatási anyag elkészítésének és megszerzésének jogszerűségét - olvasható a szerdán elfogadott tervezetben.

A tervezet plenáris vitáját megelőző szakbizottsági vitán a PNL, a PSD és az RMDSZ olyan módosítást támogatott, amely megtiltotta volna a lehallgatások felhasználását a korrupciós bűncselekmények esetében. A témáról két órán át tartó vita zajlott, majd Laura Vicol, a jogi bizottság elnöke bejelentette: a kormánykoalíció úgy döntött, hogy valamennyi módosító javaslatot visszavon, így végül a kormány által beterjesztett változatot fogadták el.