Elporladt az utóbbi két évtizedben rekordokat döntögető romániai rajongás az Európai Unióért, s továbbra sem torpant meg a szélsőséges akcióiról hírhedt Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) népszerűségének növekedése. A Maszolnak nyilatkozó szakértő nem zárja ki, hogy a többi politikai párt is beszáll az AUR féle „hulladékpolitizálásba”, s a sovén, magyarellenes hangok is megerősödnek a választások közeledtével.        

Egy nemrég közölt Eurobarométer felmérés szerint az európai átlagosnál alacsonyabbra, 46 százalékosra csökkent az EU romániai támogatottsága. Mivel magyarázható ez? - Pászkán Zsolttól, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértőjétől. Szerinte nem az euroszkepticizmus nőtt, ahogy azt a „fősodor-narratívát” képviselő politikusok és a fősodrú média igyekszik beállítani, hanem inkább a többi hidegháborús „sorstárs” többségéhez képest megkésett román  EU-csatlakozás által megalapozatlan szintekre hevített eurooptimizmus kopott meg. 

Az elemző úgy véli, a közép-kelet-európai államok második csatlakozási hullámába került Romániában a 2004-es elutasítottsági érzés, a vágyott „édenkerti almától” való megfosztottság benyomása olyan várakozásokkal ruházta fel az Európai Uniót, melyek utólag irreálisaknak bizonyultak. Mint mondta, a kényszerű „ébredést” két szimbolikus jellegű, pontosabban azzá változtatott lépés váltotta ki, vagy segítette elő. „Az egyik a koronavírus-járvány EU-s intézményrendszer általi kezelése volt, melyet az a központosítási törekvései elfogadtatása melletti aduászként kívánt felhasználni, de a működési tanácstalansága, az eljárások átideologizálása és a felmerült súlyos korrupciós gyanúk és vádak az elvárásokkal ellentétes következményekhez vezettek. A másik lépés pedig Románia schengeni csatlakozásának kudarca volt, ebben az esetben viszont a romániai belpolitikai szereplők emelték feleslegesen magas szintre a várakozásokat a – közember számára inkább csak – szimbolikus lépéssel szemben. És nem utolsó sorban azzal is számolni kell, hogy a tömeges és elsősorban a lakosság eurooptimista korosztályát érintő kivándorlás szintén hatással lehet(ett) a felmérés eredményeire” - fogalmazott a Maszolnak a szakértő. 

Bulvárosodó politikai közbeszéd

Ugyancsak meglepő adatokat mutatott egy, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által utólag letagadott, a Newsweek romániai kiadása által közölt, belső használatra készült közvélemény-kutatás, amely szerint a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) már a második helyen van a politikai erők népszerűségi listáján.

Ennek kapcsán kérdeztük Pászkán Zsolttól, hogy milyen eredményre lehet képes az AUR a jövő évi négy választáson? „A PNL-nek a legutóbbi, számára vereséget hozó parlamenti választás óta nem sikerült bizonyítania a romániai választóknak, hogy képes eredményesen vezetni az országot és erős politikai szervezetként megjelenni a választási versenyben. Mivel az ilyenfajta időközi választási hajlandósági nyilatkozatok általában elsősorban a válaszolók politikai hangulatát és csak másodlagosan, vagy nem feltétlenül a majdani tényleges voksolási viselkedését tükrözik, az AUR százalékos eredménye lehet egyfajta szóbeli és múlékony tiltakozási forma is” - mondta az elemző.

Hozzátette: azt sem szabad elfelejteni, hogy a némileg hasonló „hulladékpolitizálást” majdnem két évtizedig folytató Nagy Románia Párt (PRM) is képes volt a csúcspontján ilyen jelentős eredményt felmutatnia és az erre fogékony választói réteg jelenleg is rendelkezésre áll. Mint fogalmazott, a politikai közbeszéd utóbbi két évtized alatti és nemzetközi szinten is tapasztalható további bulvárosodásával ez az AUR-támogatás akár még növekedhetett is. Szerinte ezt bizonyította az AUR sikeressége abban nyugat-európai román diaszpórában, mely a közbeszédben és az erre fogékony médiában addig szinte kizárólag csak a nyugati „liberális” és „progresszív” eszméket érintéssel magáévá tevő, „szép és szabad fiatalokból” állt. 

Pászkán Zsolt ugyanakkor megjegyezte, az ilyenfajta közösségimédia-pártokat a közegekre jellemző „aranyhal-szindróma” fenyegeti. „Mindenki elérhet pár percig óriási nézettséget, támogatottságot akár azzal is, hogy bárkinél gyorsabban képes fahéjport az orrán keresztül felszippantani, de vagy belehal, vagy néhány perccel később elfelejtik, mert a figyelem egy még nagyobb ostobaságot bemutató versenytárs felé fordul” - érvelt a szakértő. Szerinte az AUR eredményességét elsősorban az fogja meghatározni, hogy a többi politikai párt is beszáll-e ebbe a „hulladékpolitizálásba” és akkor ez kiszámíthatatlan eredményekhez vezethet, vagy megpróbál továbbra is az ésszerűségen belül maradni. „Az AUR versenytársainak és – amúgy a politikai elemzőknek is – az okozza a legnagyobb gondot ezen utóbbi lépés megtételében, hogy nem lehet látni, mekkora károkat okozott már eddig is a politikai bulvárosodás és azt sem, hogy ezt milyen irányú és méretű belpolitikai vagy külpolitikai sokk fordíthatja vissza” - hangsúlyozta az elemző.

Irredenta, sovén hangok térnyerése 

Arra a kérdésre, hogy mit tehet a Szociáldemokrata Párt és a PNL az AUR erősödése ellen, Pászkán Zsolt elmondta: a kormánykoalíció két román pártja közül a PSD-t zavarja kevésbé a George Simion vezette párt jelenlegi támogatottsági szintje. „Az ennél nagyobb népszerűség már azt jelentené, hogy az AUR a PSD alap-szavazóbázisából is kezd egyre nagyobb falatokat kihasítani és talán ennek megelőzésére tett próbálkozásnak tudható be vezető PSD-s politikusok irredenta kijelentéseinek a megszaporodása Moldovával kapcsolatban. Ugyanakkor ez a fajta hangváltás a párton belül a sovén magyarellenesek számára is bátorítóan hathat, különösen a Kárpátokon inneni megyékben, ahol a PSD gyakran az országos átlagnál gyengébben szerepel. De ezen túlmenően egy 20 százalékos támogatottságú AUR mellett a PSD-nek nagyon hosszú szünet után először lenne reális esélye megnyerni egy elnökválasztást, megismételve az 2000-es forgatókönyvet, amikor Ion Iliescu újraválasztását az biztosította, hogy a PRM-s Corneliu Vadim Tudor volt az ellenfele a második fordulóban” - fogalmazott az elemző.

A nagybányai származású szakértő szerint egyelőre nehéz megítélni, hogy az AUR-nak mennyire sikerült hatékony területi szervezeteket kiépítenie, ezek hiányában ugyanis a helyhatósági választás eredményeit illetően nagyobbak a bizonytalansági tényezők. „Az AUR inkább a PNL-re nézve tűnhet veszélyesnek, különösen azért, mert a PNL a legutóbbi választásokon a Kárpátokon innen általában jobban szerepelt a PSD-nél. Ez viszont azt is jelentheti, hogy a PNL-ben még nagyobb teret nyernek a sovén magyarellenes politikusok, ami meglehetősen viharos évet vetít előre a magyar közösség számára. Jelenleg úgy néz ki, ha a román pártok az AUR megerősödése ellen akarnak tenni valamit, az a magyarok szempontjából mindenképpen hátrányos lenne. Ezért az volna az ideális helyzet, ha a saját megerősödésükért tennének, de a jelenlegi politikusi készlet alapján ez egyre kevésbé látszik elképzelhetőnek és megvalósíthatónak” - mondta Pászkán Zsolt.