Mint ismert, Bíró Barna Botondot indítja az RMDSZ a Hargita megyei tanácselnöki tisztségért, aki kollégáival közösen arra vállalkozik, hogy csapatban és bizalomra épülő együttműködés révén fejlessze tovább a székelyföldi megyét. Elmondta, nem kell új és új stratégiát kitalálniuk, mert már évekkel ezelőtt meghatározták Hargita megye fejlesztési irányát és ezen az úton akarnak tovább haladni. A Maszolnak adott interjújában Bíró Barna Botond arra adott választ, mi lenne mégis az, amin javítani szeretne, illetve hogy mi változott meg a Hargita Megyei Egyeztető Tanácsban, hogy a megyét négy mandátumon át vezető Borboly Csaba helyett ő indulhat a megyei tanácselnöki pozícióért.  

– Immár leadták a jelöltdossziékat, mondhatnánk azt is, innen nincs vissza, csak előre. Milyen gondolatokkal lépett be a választási irodába?

– A megyei elnöki és a megyei tanácsosjelölti listát leadtuk, teljes listával indulunk csapatban, hatékony, kipróbált, értelmes és tehetséges, jó emberekkel. Számomra és a Hargita megyeiek számára is pozitív üzenet, hogy mindhárom területi szervezet vezetője és a megyei tanácsi teljes vezetősége – tehát mellettem Borboly Csaba és Barti Tihamér is jelen volt – azt mutatja, a bizalomra épített együttműködést tovább fogjuk vinni és mindannyian azért dolgozunk, hogy az embereknek jobb életkörülményeket tudjunk teremteni.

– Milyen a hangulat Hargita megyében, érződik az, hogy a nyakunkon van egyből két választás is?

– Azokkal értek egyet, akik úgy értelmezik a kampányüzemmódot, hogy amint hivatalba léptél, már kampányban vagy. Nem hiszek abban, hogy az utolsó egy hónapban nagy változásokat lehet elérni pozitív irányban, úgy, hogy az előző négy évben nem dolgoztál. Tulajdonképpen a kampány arról szól, hogy bemutatjuk, hogyan tudunk élni a megelőlegezett bizalommal: beszámolunk az eredményeinkről, elmondjuk azt is, hogy hogyan kezeltük a nehéz helyzeteket, utána pedig kijelöljük a következő négy év munkájának az útját.

– Mit gondol, milyen lesz a verseny Hargita megyében a magyar pártok között?

– Bár mi elsőként adtuk le a jelentkezési iratcsomóinkat a Megyei Választási Bizottsághoz, a jelzések alapján a megyei önkormányzat esetében is verseny lesz, illetve több településen is. A megye esetében nemcsak magyar–magyar, hanem magyar–román verseny is várható. A megye településein pedig változó, nem mindenütt lesz versengés a magyar pártok között, de vannak olyan helyszínek is, ahol eléggé durva, már-már harcba áthajló kampány várható. De ha abból indulunk ki, hogy nekünk június 9-én mégiscsak a legfontosabb célunk az, hogy az erdélyi magyarságnak legyen Brüsszelben képviselete, és ha ennek érdekében a választási kampányt bizonyos keretek közé szorítjuk, akkor – mivel van egy közös célunk – lehetőséget kell teremtsen arra, hogy ne kaszaboljuk le egymást.

– Milyen programmal készülnek és hogyan akarják megszólítani az embereket?

– Mi azért vagyunk könnyebb helyzetben Hargita megyében, mert nekünk hosszú távú céljaink vannak, amiket kitűztünk több évvel ezelőtt, és nem kell ezt átkalibráljuk kampányról kampányra, mert tudjuk azt, hogy dolgunk van az úthálózatok fejlesztése terén, a megyei szolgáltatások javítása terén, például az egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában. A megyei sürgősségi kórházzal ugyanis szintet szeretnénk lépni és klinikai státusba feljuttatni azért, hogy embereknek az életmentő műtétekért ne kelljen több száz kilométert utazniuk. A szociális szolgáltatások területén is van egy stratégiánk, akár az idősek helyzetét, akár a hátrányos helyzetű fiatalok vagy felnőttek problémáit vesszük figyelembe.

A turisztikai szolgáltatásinkkal ugyancsak minőségi szintet szeretnénk lépni, mert azt látjuk, hogy az idegenforgalom az elmúlt évtizedben teljesen átalakult élményturizmussá, és az emberek azokért az élményekért fizetnek, amelyek minőségiek. Ebben a tekintetben is nagyon gazdag és változatos lehetőségekkel rendelkezik Hargita megye. Az oktatásban is ugyanaz a célunk, hogy jobb minőségű és változatos legyen, rendelkezésre álljon minden feltétel ahhoz, hogy csak a tanításra és a tanulásra tudjanak koncentrálni.

– A kultúra megtartó ereje is vitathatatlan, tervezi a megyei tanács a hagyományos kultúra hatékonyabb támogatását?

– Ez a harmadik pillér a mi víziónkban, a közösségek kulturális identitásának a megélésének a támogatása. Már az idén eljutottunk oda, hogy szintet léptünk, mert míg a korábbi években a magyar és a román közösségeknek a kulturális identitását erősítettük célzottan, idén már a roma közösség kulturális tevékenységeit is elkezdtük finanszírozni. Nyilván ebben is differenciálnunk kell, hiszen lehetővé kell tennünk azt, hogy minden kis közösség az eseményeire kapjon támogatást, segítséget a megyei önkormányzattól, másrészt vannak azok a regionális nagy kulturális események, amelyek hangsúlyosabb odafigyelést érdemelnek: gondolok itt akár az Ezer Székely Leány Napjára, akár az Erdélyi Táncháztalálkozóra, ahol minőségi értékeket jelenítenek meg és adnak tovább, így Hargita megye ebben a tekintetben egyfajta kulturális világítótoronnyá is válhat.

– Áttérve a megyei önkormányzati munkára: az elmúlt évekből már nyilván megtapasztalta, hogy mi az, ami jól működik és mi az, ami kevésbé hatékony. Min változtatna?

– Sokszor kérdezték már tőlem, hogy mi az, amit továbbvinnék a Borboly Csaba örökségéből, vagy mi az, amin változtatnék. Először egy dolgot mondanék: ez nem egy örökösödési eljárás, Csaba folytatja a munkát a megyei tanács élén. Ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy megyei tanács vezetése nem egy egyszemélyes művelet. Tehát minden, amit az elmúlt időszakban elindítottunk, az a testületnek a támogatását élvezte. Fontos, hogy ennek testületnek a maga bölcsességével a legjobb döntéseket kell meghoznia, ezért fontos, hogy az RMDSZ megyei listája erős felhatalmazást kapjon a Hargita megyei emberektől. A vagyoni döntések ugyanis kétharmados többséget igényelnek, és nagyon sok pályázat esetében szükség van a kétharmados döntésekre.

A megyei tanácsnak mint intézménynek a munkamódszerében és működésében látok olyan dolgokat, amiken érdemes változtatni, pontosan a munkafolyamatok és módszerek operatívabbá tételén.

– Ez mit jelent pontosan?

– Ennek a megválaszolására kicsit kanyarodjunk vissza. Én azt mondtam, a legfőbb célkitűzésünk az, hogy a megyei fejlesztésekhez a megyén kívülről tudjunk forrást biztosítani, aztán hogy a megnyert pályázatokat gyorsan és minőségi módon tudjuk kivitelezni. Látjuk azt, hogy a megyei önkormányzat költségvetése adott – nem úgy, mint a helyi önkormányzatok, amelyek adók, illetékek emelésével tudják növelni a bevételeiket. Mi két módon tudjuk növelni a bevételeket, az egyik, hogy pályázati úton behozunk küldő forrásokat, a másik pedig, hogy hitelt veszünk fel, amit vissza kell fizetni.

Nekünk az érdekünk az, hogy a pályázatainkat gyorsan és hatékonyan le tudjuk bonyolítani. Ebben látom azt, hogy a megyei tanács különböző struktúráinak együttműködése néhol akadozik. Ezen kell javítanunk, mert ha időt veszítünk, akkor pénzt is veszítünk, ezt pedig nem szabad megengednünk.

– Menjünk egy kicsit vissza az időben és ne hagyjuk ki a kiválasztási folyamatot. A megyei RMDSZ-es tanácselnökjelölt kérdésében a csíki, a gyergyói és az udvarhelyszéki területi szervezetek képviselőit tömörítő Hargita Megyei Egyeztető Tanács (HET) csak második nekifutásra tudott dönteni. Hogyan zajlott ez a két találkozó?

– Az első tanácskozás akkor volt, amikor a jelölések leadása után találkoztunk, ekkor hosszasan átbeszéltük a lehetőségeket, illetve megpróbáltunk döntést is hozni. Akkor látszott, hogy mindhárom térség kiáll az álláspontja mellett, tehát volt két szavazás is, és minkét alkalommal a 6–6–3 szavazatarány érvényesült (Csík és Udvarhelyszék térségének 6-6, míg Gyergyónak 3 képviselője van a testületben – szerk. megj.), és azt a feladatot kaptuk a szövetségi elnöktől, hogy a következő gyűlésig próbáljunk meg tárgyalni egymással és nézzük meg, milyen lehetőségeink vannak.

– Mi változott meg az első gyűléstől a másodikig?

– Egyrészt nagyon sok egyeztetésem volt a másik két jelölttel, és számomra a legmegtisztelőbb, hogy Borboly Csaba végül úgy döntött, a négy évvel ezelőtt tett ígéretét betartja. Az elmúlt három és fél év együttműködését nem lehet úgy a sarokba tenni, mintha nem is lett volna.

Az számomra külön megtisztelő, hogy ezt Barti Tihamér is támogatni tudta, és garanciát jelent számára, hogy a gyergyói érdekek érvényesülni tudjanak. Mind a két kollégámmal rég ismerjük egymást és dolgoztunk együtt a megyei tanácsban és az RMDSZ-ben is. Az emberi kapcsolatok segíthetnek a politikában is, abban, hogy bizalmat építsünk ki és együtt tudjunk dolgozni.

– A sajtóban megjelent nyilatkozataik alapján a csíkiak először nem emlékeztek a négy évvel korábbi ígéretükre... Mitől javult meg az emlékezetünk?

– Négy év nyilván elég hosszú idő ahhoz, hogy az emlékek megfakuljanak… Nézze, a csíki embereket elég jól ismerem. Nyolc éve járok Csíkszeredába dolgozni, sok embert megismertem a térségben. A csíki emberekről tudom, hogy makacs emberek és az álláspontjukhoz ragaszkodnak, de becsületesek is. És erről, a becsületükről tettek tanúbizonyságot azzal a döntéssel, hogy betartották, amit négy évvel ezelőtt vállaltak velem, velünk, udvarhelyszékiekkel szemben.