Érmihályfalván az egykori Gizella-malom átalakításával létrejövő kulturális központot látogatta meg, Érsemjénben pedig az elkészült szennyvízhálózat és tisztítótelep átadásán vett részt a hétvégi Bihar megyei körútján Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.

A tárcavezető érmihályfalvi látogatása során elhangzott, a tervek szerint még az idén átadhatják az egykori Gizella-malom átépítése, átalakítása és kibővítése révén létrehozandó kulturális központot. A fejlesztési minisztérium 4,7 millió támogatja a beruházást, amellyel egyrészt megmenekül az enyészettől a város emblematikus műemlék jellegű épülete, másrészt megfelelő kulturális tér jön létre előadások, kiállítások megszervezéséhez és a városi civil szervezetek működésének megsegítésére.

Amint a Maszol már megírta, az érmihályfalvi malom a 20. század elejétől a közepéig az Érmelléki egyik legjelentősebb őrlőhelye volt, amelyet az alapítója, a Mihályfalván 1900-ban megtelepedett Glück Benő hozott létre és a feleségéről, Horovitz Gizelláról nevezte el. A történelmi viszontagságok miatt a Glück család egy része tengerentúlon talált új hazára, a família ezen részének egyenes ágú leszármazottja az a Louise Elisabeth Glück, akinek költői munkásságát tavaly irodalmi Nobel-díjjal ismerték el.

A Gizella-malom a kommunista államosítás után indult hanyatlásnak. Az épületben raktár, vasöntöde, motortekercselő, galvanizáló és autószerelő műhely is működött. 2012-ben a helyi önkormányzat egy nagyszabású takarítási akció során egy épületrészt le is bontatott, mert fennállt a veszélye, hogy összedől. Ez annak is betudható, hogy az őrizetlenül és magányosan álló hatalmas épületből lassanként ellopták az nyílászárókat, majd a téglákat is elkezdték kibontani, emiatt omlásveszély alakult ki.

A városvezetőség több mint egy évtizede kereste a megoldást a felújításra és kulturális központtá alakítására. 2018 decemberében az RMDSZ meghívására Érmihályfalvára látogatott az Országos Befektetési Ügynökség (CNI) igazgatója, Manuela Irina Pătrăşcoiu, aki bejelentette, hogy a CNI megítélte a Gizella-malom felújításához szükséges támogatást.

A többszintes, több mint ezer négyzetméteres hasznos felületű épületben színháztermet, nagyszínpadot, próbatermeket, kiállító-helyiséget alakítanak ki. A beruházás értéke megközelíti az ötmillió lejt, amiből 433 ezer lej képezi a helyi önkormányzat önrészét. A költségvetésből jutnia kell a teljes felújításra és a bővítésre, a felszerelések, berendezések beszerzésére is. Az önkormányzat ugyanakkor vállalta, hogy a Gizella-malom környékét rendbe teszi, pakolót alakít ki, illetve rendezi a zöldövezetet és elvégezteti az épület közművesítését.

Érsemjénben elkészült a szennyvíztisztító telep

A fejlesztési minisztérium által lebonyolított Országos Helyi Fejlesztési Program keretében 18,6 millió lejből összesen közel negyven kilométer hosszúságú szennyvízelvezető-hálózatot és az ehhez tartozó tisztítótelepet építettek meg Érsemjénben és a közigazgatásilag hozzá tartozó településeken, Érselénden, Érkenézes és Újsemjénben.

Balázsi József a terepszemlén kiemelte, a beruházással Érsemjén község egy lépéssel ismét közelebb került a nyugati civilizációhoz. A polgármester felelevenítette, a beruházás koránt sem volt zökkenőmentes, ugyanis az a vállalkozó, aki elkezdte a munkát, idő közben csődöt jelentett, és új kivitelezőt kellett találniuk.

Cseke Attila fejlesztési miniszter követendő példaként említette az érsemjéniek kitartását és csapatmunkáját, ugyanakkor tudatta, hogy Románia képtelen volt teljesíteni az Uniónak tett vállalását a szennyvízelvezető-rendszerek kiépítését illetően, ezért kötelezettségszegési eljárás zajlik az ország ellen. A miniszter elégedetten nyugtázta, hogy a román–magyar határ mentén fekvő észak-bihari Érsemjén csatlakozott azon településekhez, ahol immár megoldott a szennyívkezelés kérdése.