Az érmihályfalvi Gizella-malom nemcsak Érmellék egyik legjelentősebb ipari épülete és az Észak-Bihar megyei kisváros egyik jelképe. Az évszázados ingatlan napjainkra düledező állapotba került, azonban már megkezdődött az egykori malom átépítése: kulturális központ lesz belőle.

Érdekesség, hogy a Mihályfalván megtelepedett malomépítő Glück család egyenes ágú leszármazottja a jelenleg Amerikában élő Louise Elisabeth Glück, akinek költői munkásságát idén irodalmi Nobel-díjjal ismerték el.

Az érmihályfalvi malom a 20. század elejétől a közepéig a környék egyik legjelentősebb őrlőhelye volt, amelyet az alapítója, a Mihályfalván 1900-ban mindössze 29 évesen megtelepedett Glück Benő hozott létre és a feleségéről, Horovitz Gizelláról nevezte el. A Glück család Mihályfalva ortodox zsidó hitközségének megbecsült közössége volt, mégis megpecsételte sorsukat a második világháború. A családtagok többségét deportálták, míg néhányan még idejében útnak eredtek és Kanadában, illetve az Amerikai Egyesült Államokban telepedtek le. A Glück család az államokban új otthonra talált részének egyenes ágú leszármazottja az a Louise Elisabeth Glück, akinek költői munkásságáért idén odaítélték az irodalmi Nobel-díjat.

A Gizella-malom a kommunista államosítás után indult hanyatlásnak. Az impozáns épületben az államosítást követően raktár, vasöntöde, motortekercselő, galvanizáló és autószerelő műhely is működött. Az állapota az utóbbi harminc évben olyannyira leromlott, hogy már-már életveszélyessé vált, 2012-ben a helyi önkormányzat egy nagyszabású takarítási akció során egy épületrészt le is bontatott, mert fennállt a veszélye, hogy összedől. Ez persze annak is betudható, hogy az őrizetlenül és magányosan álló hatalmas épületből lassanként eltűntek az ajtók, ablakok, majd a téglákat is elkezdték kiszedegetni, emiatt pedig omlásveszély alakult ki.

A városvezetőség több mint egy évtizede keresi a megoldást a felújításra. Idő közben az is eldőlt, hogy kulturális központot alakítanának ki a mostoha sorsú épületben. Nyakó József polgármester többször is járt Bukarestben a Gizella-malom felújításának ügyében, és ennek a kitartásnak meg is lett az eredménye. 2018 decemberében Érmihályfalvára látogatott az Országos Befektetési Ügynökség (CNI) igazgatója is, Manuela Irina Pătrăşcoiu, aki akkor bejelentette, hogy a CNI megítélte a Gizella-malom felújításához szükséges támogatást.

A közbeszerzési eljárás meghirdetése és lefolytatása, valamint a kivitelezővel a szerződés megkötése, a szükséges építési engedélyek kibocsátása és a munkaterület átadása további hónapokat vett igénybe, míg végül idén szeptember végén nekikezdtek a nagyszabású felújításnak.

Nyakó József a Maszolnak elmondta, a falakat és az alapokat meg kell erősíteni, most ezen dolgoznak a munkások. Helyenként több méter mélyre is leástak, hogy elvégezzék a stabilizációs munkát, ezután folytathatják az építkezést.

A romos állapotból újjászülető épületben színháztermet, nagyszínpadot, próbatermeket, kiállító-helyiséget alakítanak ki. A többszintes, több mint ezer négyzetméteres hasznos felületű ingatlanban ezek mellett természetesen helyet kapnak a szükséges kiegészítő helyiségek is. A beruházás értéke megközelíti az ötmillió lejt, amiből 433 000 lej képezi a helyi önkormányzat önrészét. A költségvetésből jutnia kell a teljes felújításra és a bővítésre, a felszerelések, berendezések beszerzésére is. Az önkormányzat ugyanakkor vállalta, hogy a Gizella-malom környékét rendbe teszi, pakolót alakít ki, illetve rendezi a zöldövezetet és elvégezteti az épület közművesítését.

„Ez egy nagyon fontos beruházás, mert kormánypénzből sikerül megvalósítani, megmentjük ezt az épületet, amely nemcsak Mihályfalva, hanem az egész Érmellék egyik legimpozánsabb öröksége, szimbóluma. Nem hagytuk, hogy összedőljön, megmentjük a jövő nemzedékeknek és hasznosítjuk, mert nagy szükségünk van rá” – tudatta Nyakó József.

Érmihályfalva polgármestere hozzátette, a Bartók Béla nevét viselő kultúrházat már kinőtték, és szükség van egy nagyobb, modern épületre, amelyben otthonra találhatnak a hagyományőrző csoportok, a messze földön híres Nyíló Akác Néptánccsoport vagy a Móka Színjátszó Csoport.

A megújuló Gizella-malom mellé terveznek egy szabadtéri színpadot is, mondta a polgármester, aki ezt azzal indokolja, hogy egyes rendezvényeket ide költöztetnének majd át, például a közel harmincéves hagyománnyal bíró Nyíló Akác Fesztivál főtéri forgatagát, amely miatt sok panasz éri a ház elejét.

Nyakó József kiemelte, az idén irodalmi Nobel-díjat elnyerő Louise Elisabeth Glück nagybátyja volt Glück Benő, aki a Gizella-malmot építette. Éppen ezért elhatározták, hogy megkeresik az Amerikában élő kitüntetettet és meghívják a majdani kulturális központ avató ünnepségére. A városgazda szerint az sem kizárt, hogy kitüntetett költőről, illetve az építtető családról nevezzék majd el a kultúrközpontot.