Az alkotmánybíróság dönti el, kapunk-e pénzt a betegszabadság első napjára
A Nép Ügyvédje megtámadta az alkotmánybíróságon a betegszabadság első napjára járó juttatást megszüntető intézkedést. Az ombudsman közleménye szerint a jogszabály sérti a jogbiztonság és a törvények kiszámíthatóságának elvét, mivel jogos az érintetteknek az az elvárása, hogy a befizetett egészségbiztosítási járulék fejében betegség esetén teljes körű védelemben részesüljenek. A betegszabadság első napjáért járó juttatás megvonása ezzel a jogos elvárással megy szembe.
A Nép Ügyvédje azt is közölte, az intézkedés – a betegszabadság első napjának nem fizetése – az egészség védelméhez való jogot is sérti, mivel a társadalombiztosítási rendszer alapvető rendeltetése a betegség és baleset esetén felmerülő kockázatok fedezése. Az ombudsman hangsúlyozta: az államnak nemcsak a rendszer működtetése a kötelessége, hanem az is, hogy tényleges és hatékony védelmet nyújtson az egészségügyi kockázatokra, amit a kifogásolt szabályozás gyengít.
Az érvelés szerint a rendelkezés csorbítja a szociális védelemhez való jogot is, mivel a betegszabadság idejére járó juttatás a társadalombiztosítási ellátások szerves része. Az ombudsman rámutatott: bár az állam meghatározhatja a juttatások feltételeit és mértékét, nem csökkentheti önkényesen a már megszerzett szociális védelmi szintet, és nem üresítheti ki annak alkotmányos tartalmát.
A közlemény kitér arra is, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás vagyoni értékű jogosultság, amelyik közvetlen kapcsolatban áll a kötelezően befizetett egészségbiztosítási járulékokkal. Ennek a juttatásnak a megvonása ezért a magántulajdonhoz való jog sérelmét is felveti, mivel a járulékok célhoz kötött befizetések, amelyekkel szemben az államnak ellenszolgáltatási kötelezettsége van.
Az ombudsman hangsúlyozta azt is, hogy az egészségbiztosítási rendszerben a járulékok nem adójellegű befizetések, hanem meghatározott célt szolgáló források. Ha pedig a járulékokat beszedő állam nem biztosítja a megfelelő ellátást, a kötelező járulékot burkolt adóvá alakítja, ami ellentétes a társadalombiztosítás alkotmányos logikájával.
A közlemény szerint az intézkedés nem felel meg az arányosság követelményének sem, mivel a költségvetési megfontolások nem igazolhatják a jogosultságok lényegi tartalmát érintő jogkorlátozások bevezetését. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a kormány által választott eszköz nincs megfelelő arányban a kitűzött céllal.
Végül az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkotmány kifejezetten tiltja az olyan sürgősségi rendeletek elfogadását, amelyek hátrányosan érintik az alapvető jogok és szabadságok gyakorlását. Mivel a betegszabadság első napjára járó juttatás megvonása közvetlenül érinti az egészséghez és a szociális védelemhez való jog gyakorlását, az intézkedés e tekintetben is alkotmányellenes, foglalja össze az Agerpres.
Mint megírtuk, a Rákbetegek Egyesületeinek Szövetsége (FABC) és a CNSLR Frăția szakszervezeti szövetség is a nép ügyvédje segítését kérte az intézkedés miatt, amely szerint február 1-jétől nem fizetik ki a betegszabadság első napját, függetlenül a betegség okától.
Azzal érveltek, hogy a döntés aránytalanul és igazságtalanul sújtja a dolgozó krónikus betegeket, különösen azokat, akik rendszeres kezelések miatt gyakran kénytelenek hiányozni a munkahelyükről.
„A betegszabadsággal való visszaélések korlátozása nem érhető el egy másik visszaéléssel. Az intézkedés megfogalmazása és alkalmazása súlyos és aránytalan hatással van, valamint mélyen igazságtalan a krónikus betegekkel szemben, akik úgy döntenek, hogy dolgoznak és szakmailag aktívak maradnak” – írta a FABCl a Renate Weber ombudsmanhoz címzett nyílt levélben.
Mint ismeretes, a kormány tavaly december végén döntött arról, hogy 2026. február 1-jétől egy nappal csökken az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott táppénz időtartama. Ennek értelmében a 2–6. nap közötti időszakot a munkáltató fizeti, a 7. naptól pedig a kifizetés az egészségbiztosítási alapból történik. Az intézkedés határozott időre, 2026. február 1. és 2027. december 31. között lesz érvényben.
A módosítás éles vitát váltott ki. A betegszövetségek szerint a döntés különösen súlyosan érinti a krónikus betegeket, akik rendszeres kórházi ellátásra és vizsgálatokra szorulnak. A tárca vezetője, Alexandru Rogobete január végén kivételt javasolt: a krónikus, rendszeres kórházi kezelésre szoruló páciensek esetében továbbra is kifizetnék a táppénz első napját. Végül, hiába ismerte el az intézkedés méltánytalanságát, nem módosították azt.
Kapcsolódó
A betegszabadság idején járó juttatások is csökkennek: a legfeljebb hétnapos betegszabadság esetén bére 55 százalékát, 8 és 14 nap közötti betegszabadság esetén annak 65 százalékát kapja meg a keresőképtelenné vált munkavállaló és csak a 15 napot meghaladó betegszabadság esetekben kapja meg az eddig – a betegszabadság hosszától függetlenül alkalmazott – 75 százalékos térítést.
A jövő év végéig hatályos rendelkezéssel a kormány a szerintük fiktív betegségekre kiírt betegszabadságok számát akarja korlátozni. Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter korábban rámutatott, hogy gyanúsan sokan betegszenek meg Romániában a hosszú hétvégék előtti, vagy utáni napokon, a karácsonyi ünnepek és szilveszter között, illetve más hivatalos munkaszüneti napok környékén.
A tárcavezető szerint azonban lehetetlen ellenőrzésekkel kiszűrni a visszaéléseket, ezért folyamodtak ahhoz a módszerhez, amelyet más európai országok is alkalmaznak a rövid időtartamú, fiktív betegszabadságok számának visszaszorítására.
CSAK SAJÁT
