A nép ügyvédje beavatkozását kérik a rákbetegek a betegszabadság első napjának ki nem fizetése miatt
Nyílt levélben kéri a nép ügyvédje beavatkozását a Rákbetegek Egyesületeinek Szövetsége (FABC) amiatt az intézkedés miatt, amely szerint 2026. február 1-jétől nem fizetik ki a betegszabadság első napját, függetlenül a betegség okától. A szervezet szerint a döntés aránytalanul és igazságtalanul sújtja a dolgozó krónikus betegeket, különösen azokat, akik rendszeres kezelések miatt gyakran kénytelenek hiányozni a munkahelyükről.
„A betegszabadsággal való visszaélések korlátozása nem érhető el egy másik visszaéléssel. Az intézkedés megfogalmazása és alkalmazása súlyos és aránytalan hatással van, valamint mélyen igazságtalan a krónikus betegekkel szemben, akik úgy döntenek, hogy dolgoznak és szakmailag aktívak maradnak” – áll a Renate Weber ombudsmanhoz címzett nyílt levélben, melyben a beavatkozását kérik, idézi az Agerpres.
A FABC hangsúlyozza: az intézkedést nem előzte meg nyilvános hatástanulmány vagy statisztikai indoklás, így az önkényesnek tűnik. Míg egy egészséges munkavállalónál alkalmanként egy nap bevételkiesést jelenthet az intézkedés, a krónikus betegek esetében évente akár több tucat kifizetetlen napot is, komoly anyagi terhet okozva. A szövetség szerint az állam így éppen azokat bünteti, akik betegségük ellenére dolgoznak és járulékot fizetnek.
„Úgy véljük, hogy a betegszabadság első napjának ki nem fizetése, az intézkedés alkalmazása megfelelő tanulmányok nélkül, komoly méltányossági és jogszerűségi kérdéseket vet fel, mert: aránytalan hatással van egy kiszolgáltatott csoportra, ami egyfajta diszkriminációt eredményez; elriasztja őket a kezelés folytatásától és a kötelező orvosi ellenőrzés betartásától; ellentétes a járulékalapú társadalombiztosítás elvével; sérti az egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos jogot; hátráltatja a krónikus, onkológiai és ritka betegségekben szenvedő emberek szakmai integrációját” – érvelnek a FABC képviselői.
A szervezet alkotmányossági vizsgálatot, a jogszabály sürgős megtámadását az Alkotmánybíróságon, valamint a szabály azonnali korrekcióját kéri. Ellenkező esetben európai jogi fórumokhoz fordulnak, mivel szerintük az intézkedés sérti a diszkrimináció tilalmát, a szociális védelemhez és az egészséghez való jogot.
Mint ismeretes, a kormány tavaly december végén döntött arról, hogy 2026. február 1-jétől egy nappal csökken az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott táppénz időtartama. Ennek értelmében a 2–6. nap közötti időszakot a munkáltató fizeti, a 7. naptól pedig a kifizetés az egészségbiztosítási alapból történik. Az intézkedés határozott időre, 2026. február 1. és 2027. december 31. között lesz érvényben.
A módosítás éles vitát váltott ki. A betegszövetségek szerint a döntés különösen súlyosan érinti a krónikus betegeket, akik rendszeres kórházi ellátásra és vizsgálatokra szorulnak. A tárca vezetője, Alexandru Rogobete január végén kivételt javasolt: a krónikus, rendszeres kórházi kezelésre szoruló páciensek esetében továbbra is kifizetnék a táppénz első napját. Végül, hiába ismerte az intézkedés méltánytalanságát, nem módosítják azt.
Ennek értelmében a 2–6. nap közötti időszakot a munkáltató fizeti, a 7. naptól pedig a kifizetés az egészségbiztosítási alapból történik. Az intézkedés határozott időre, 2026. február 1. és 2027. december 31. között lesz érvényben.
A betegszabadság idején járó juttatások is csökkennek: a legfeljebb hétnapos betegszabadság esetén bére 55 százalékát, 8 és 14 nap közötti betegszabadság esetén annak 65 százalékát kapja meg a keresőképtelenné vált munkavállaló és csak a 15 napot meghaladó betegszabadság esetekben kapja meg az eddig – a betegszabadság hosszától függetlenül alkalmazott – 75 százalékos térítést.
A jövő év végéig hatályos rendelkezéssel a kormány a szerintük fiktív betegségekre kiírt betegszabadságok számát akarja korlátozni. Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter korábban rámutatott, hogy gyanúsan sokan betegszenek meg Romániában a hosszú hétvégék előtti, vagy utáni napokon, a karácsonyi ünnepek és szilveszter között, illetve más hivatalos munkaszüneti napok környékén.
A tárcavezető szerint azonban lehetetlen ellenőrzésekkel kiszűrni a visszaéléseket, ezért folyamodtak ahhoz a módszerhez, amelyet más európai országok is alkalmaznak a rövid időtartamú, fiktív betegszabadságok számának visszaszorítására.
A CNSLR Frăția szakszervezeti szövetség is a nép ügyvédje segítését kérte, mivel szerintük a betegszabadság első napjára járó juttatást megszüntető sürgősségi kormányrendelet súlyosan sérti a munkavállalók alapvető jogait, ezért arra kérte az ombudsmant, hogy támadja meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.png)
