Éles vitát váltott ki az egészségügyi minisztériumban a februártól életbe lépő szabályozás, amely szerint a betegszabadság első napjára nem jár kifizetés.

A betegszövetségek szerint a döntés különösen súlyosan érinti a krónikus betegeket, akik rendszeres kórházi ellátásra és vizsgálatokra szorulnak. A tárca vezetője most kivételt javasol: a krónikus, időszakos kórházi kezelésre szoruló páciensek esetében továbbra is kifizetnék a táppénz első napját.

Az egészségügyi minisztérium több betegképviseleti szervezettel egyeztetett az egészségügyi rendszer problémáiról. A megbeszélések legfontosabb témája a betegszabadság első napjának ki nem fizetése volt.

Radu Gănescu, a Krónikus Betegek Szervezeteit Tömörítő Koalíció elnöke a News.ro-nak elmondta: a miniszter olyan megoldást vetett fel, amely mentesítené a krónikus betegek egy részét az új szabály alól.
„Ezek a betegek havonta vagy negyedévente kénytelenek kórházba járni vizsgálatokra, kezelésre vagy ellátásra. Ők lennének az elsők, akiket ez az intézkedés sújtana, miközben valódi egészségügyi szükségletről van szó” – hangsúlyozta Gănescu. Bár a fiktív táppénzek visszaszorításának célját érthetőnek nevezte, szerinte a krónikus betegek esetében nem büntetésre, hanem védelemre lenne szükség.

A miniszter javaslata szerint azok a páciensek, akik egy éven belül ismétlődően kénytelenek táppénzt igénybe venni – tipikusan krónikus betegségük miatt –, ne essenek el az első nap kifizetésétől. „Nem az a cél, hogy elriasszuk az embereket az orvosi ellátástól” – tette hozzá.

A megbeszéléseken felmerült az egynapos kórházi ellátások részleges kiszervezése is. Jelenleg sok beteget még mindig havonta vagy negyedévente behívnak egynapos kórházi ellátásra pusztán azért, hogy gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt vehessenek át. A betegképviseletek szerint ezeknek az ellátásoknak egy része kiváltható lenne egyszerűen gyógyszertárban.

Kapcsolódó

Rogobete elmondta, miért nem fizetik a betegszabadság első napját

Hozzátette: a gyakorlat számos európai uniós országban is létezik.

juttatás betegszabadság Alexandru Rogobete fizetés

„Ha elegendő lenne egy recepttel elmenni a lakóhelyhez közeli patikába, rengeteg felesleges kórházi látogatás és táppénzes nap megszűnne. Nem azért veszünk ki szabadságot, mert unatkozunk, hanem mert egy egész napunk elmegy a kórházban” – fogalmazott Gănescu.
Pozitív fejleményként említette azt is, hogy a kormány módosítani készül a 720-as számú kormányhatározatot, amelynek nyomán 33 új hatóanyag kerülhet be a támogatott gyógyszerek körébe, új terápiás indikációkkal. Ez különösen az onkológiai, ritka betegségekben szenvedő és más súlyos állapotú betegek számára jelenthet előrelépést.

Rosalina Lăpădatu, az Autoimmun Betegek Egyesületének elnöke szerint a legegyszerűbb jogalkotási megoldás a krónikus és az akut betegségek egyértelmű szétválasztása lenne. „Jelenleg a krónikus betegek többsége az úgynevezett «általános betegség» kategóriába tartozik. Egy világos jogi különbségtétel lehetővé tenné, hogy az országos programokban részt vevő, folyamatos kezelésre szoruló betegek esetében a táppénz első napját kifizessék” – mondta.
Lăpădatu ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az idő rendkívül szűkös. A február 1-jén hatályba lépő kormányhatározat miatt a minisztériumnak gyorsan kellene módosítania az érintett jogszabályokat, miközben a jelenleg használatos táppénzes nyomtatványok sem felelnek meg az új rendszernek.

Mint ismeretes, a kormány tavaly december végén döntött arról, hogy 2026. február 1-jétől egy nappal csökken az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott táppénz időtartama. Ennek értelmében a 2–6. nap közötti időszakot a munkáltató fizeti, a 7. naptól pedig a kifizetés az egészségbiztosítási alapból történik. Az intézkedés határozott időre, 2026. február 1. és 2027. december 31. között lesz érvényben.