Az Európai Parlament immár hivatalosan is elfogadta a tanáccsal már korábban egyeztetett terveket az épületek energiahatékonysági szabályzására vonatkozóan, amelyek részeként fokozatosan kiiktatnák a kizárólag fosszilis tüzelőanyaggal működő, önálló kazánokat.

A közlemény alapján a tagállamoknak lépéseket kell tenniük a fűtési rendszerek dekarbonizációja érdekében, hogy 2024-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő egyéni hőközpont se legyen üzemben. Ennek eléréséhez első lépésként az országok jövő évtől már nem nyújthatnak támogatást a kizárólag fosszilis tüzelőanyaggal működő egyéni kazánok felszereléséhez, csakis olyan hibrid fűtési rendszerekre kínálhatnak pénzügyi ösztönzést, amelyek a kazánt például napenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval ötvözik.

Az EU emlékeztetett, hogy azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az épületek üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet. Ennek szellemében 2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie, a közintézmények ennek már 2028-tól meg kell felelniük.

A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását. Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakhatási célra használt épületeket illeti, azoknak a 16 százalékát 2030-ra, a 26 százalékát pedig 2033-ra kellene felújítani.

Az uniós irányelv azt is szeretné, hogy lehetőség szerint napelemeket szereljenek fel a már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre, míg az új építésű lakóingatlanokat 2030-ig el kellene látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.

A héten elfogadott szabályzás alól mentességet kapnak a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületek, ugyanakkor a templomok, az imahelyek vagy az ideiglenesen használt épületek is.

Winkler: „Erdélyben nagy gondot okozna”

Az irányelvet a képviselők 370 szavazattal, 199 ellenében és 46 tartózkodás mellett fogadták el. Most a tanács hivatalos jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a jogszabály életbe léphessen – derült ki a közleményből.

Az RMDSZ szerdai tájékoztatása alapján képviselőik azok közé tartoztak, akik nem szavazták meg az energiateljesítményről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló ideiglenes politikai megállapodást, mivel szerintük ez terhelő a lakosságra nézve. Winkler Gyula EP-képviselő szerint 2025 után ezt is mindenképp újra napirendre kell tűzni felülvizsgálat végett.

„A lakások esetében konkrét energiafogyasztás-csökkentési célokat határoznak meg és felújítási kvótákat írnak elő. Többek között az a gond, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a fűtési rendszerek szén-dioxid-mentesítésére és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonására a fűtő- és hűtőberendezésekből. Konkrétan ez mit jelent? Hogy 2040-ig teljesen ki kell vonni a fosszilis tüzelőanyaggal működő egyéni hőközpontokat. Ez Erdélyben nagy gondot okozna, akárcsak sok helyen Európában” – részletezte Winkler Gyula.

Mint rámutatott, az RMDSZ EP-képviselői többször nyomatékosították: a zöld átállás folyamatát csakis méltányosan szabad végigvinni, nem lehet a lakosságra, a vállalkozókra, a gazdákra nyomni annak terhét.

Nem kell pánikba esni

Dumitru Chisășiță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerdán az Antena 3-nak hangsúlyozta, hogy nem kell pánikba esni, mert bár vannak az energiahatékonyság javítása érdekében ajánlások, konkrét tiltásról egyenlőre nincs szó. Vannak viszont Európában, és még romániai városokban is olyan helyi szabályozások, amelyek tiltják az egyéni hőközpontok felszerelését az új építésű tömbházakba. Kolozsváron például nem lehet az új lakásokba felszerelni hőközpontot, annak a teljes tömbházat vagy egy adott lépcsőházat kell kiszolgálnia, magyarázta.

Az AEI amúgy épp szerdán adott ki egy közleményt, amely alapján Európa energia-importja nem változott jelentősen az elmúlt években, továbbra is jelentősen függ a külföldi energiaforrásoktól. Jelentősen csökkent ugyan az orosz földgázfüggőség, de az uniós államoknak továbbra is szükségük van külső energiaforrásokra. Románia ugyanakkor ebből a szempontból igen kedvező helyzetben van, az uniós országok közül a legkevésbé függ az import földgáztól és a második legkevésbé függő a kőolajtermékek importjától.