Már nem prioritás a kormány számára, hogy betiltsa az új építésű lakásokban az egyéni gázkazánok beszerelését. A Tánczos Barna irányítása alatt a környezetvédelmi minisztérium kidolgozta ugyan a tervezetet, ám utódját inkább az foglalkoztatja, hogy fafűtésről térjen át a lakosság a földgázra.

Tánczos Barna a Maszol megkeresésére kifejtette, az otthoni gázkazánok problémája nemcsak az, hogy szennyezik a környezetet, de nem is elég költséghatékonyak. Az RMDSZ politikusa úgy véli, a nagyvárosok vízióval rendelkező polgármesterei a minisztériumtól függetlenül leszabályozzák ezt a kérdést, például Brassó már megtette.

Térjünk át fáról gázra!

Az új környezetvédelmi miniszter, Mircea Fechet a napokban azt nyilatkozta, a tervezetet még alaposan át kell tanulmányozni, ám egyelőre nem foglalkoznak ezzel. A tárcavezetőt inkább az foglalkoztatja, hogy Romániában még mindig 3,5 millió háztartásban fűtenek fával, holott ezek egy része hozzáfér a földgázhálózathoz. Kisebb lenne az erdőkre nehezedő nyomás, ha a lakosság áttérne a tűzifáról a gázfűtésre, hangoztatta a miniszter.

Meggyőződése ugyanakkor, hogy a fali gázkazánok hosszútávon úgyis eltűnnek, a nagyvárosi agglomerációban egyre kevesebb hasonlót szerelnek. Számára az Erdősítsük újra Romániát projekt jelent prioritást, az országos helyreállítási tervből (PNRR) 56 ezer hektárral növelik az országos erdészeti alapot.

Hatékonyabb fűtésrendszerrel kisebb a rezsiköltség

Az otthoni gázkazánok problémája a környezetszennyezésen túl a hatékonyság hiánya, szögezte le a Maszolnak Tánczos Barna. Hangsúlyozta, ha az új építésű lakásokba a lépcsőház, vagy az egész társas szintjére közös hőközpontot terveznek, kevesebb szennyezés kerül a járdák, a gyalogosok szintjére, mert a kéményrendszerük magasabb rétegekbe juttatja a füstöt.

A tervezet nemcsak egy tiltás, hanem hosszútávon egy vízió, hiszen csak az új építésű lakásokra vonatkozik, a szabályozással nemcsak a környezetvédelem valósul meg, de a rezsiköltség is csökken. Brassóban már bevezették a szabályozást, hogy nem lehet társasházakat építeni, ha nincs benne közös hőközpont, vagy arra kötelezik az ingatlanfejlesztőket, hogy amennyiben elérhető a távfűtés kapcsolódjanak rá arra. Azokban a városokban, ahol jövőbelátó városmenedzser a polgármester, fokozatosan bevezetik ezeket a szabályokat, hiszen a lakosságnak is jobb, ha kisebb a szén-dioxid-kibocsátás és a fűtésszámla.

A tűzifáról gázfűtésre való áttérésről Tánczos Barna kifejtette, a földgáz kényelmesebb a lakosságnak, szabályozottabb a szennyezéskibocsátás is, ám ettől függetlenül a fa még mindig egy megújuló energiahordozó. Az sem mellékes, hogy óriási költsége van annak, hogy gázvezetéket juttassunk el minden egyes faluba, ezért vidéken továbbra is meghatározó energiaforrás marad a tűzifa vidéken. A városokban pedig arra kell törekednünk, hogy az új építésű lakásokban minél hatékonyabb rendszerekkel működjön a fűtés, szögezte le Tánczos Barna.

Jön a szén-dioxid-illeték

Az Európai Unió 2027 januárjától szén-dioxid illetéket vezet be a földgázra és a gázolajra, ez hosszú távon minden családot érinteni fog, különösen azokat, akik nem tudnak elég hatékonyan fűteni, hívta fel a figyelmet Tánczos Barna.

A közös kosárba befizetett alapból finanszírozzák majd az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő beruházásokat, illetve létrehoznak egy szociális klíma-alapot, amelyből elsősorban azokat a családokat támogatják, akiket az illeték bevezetése hátrányosan érint, szociális problémákkal küzdenek. Románia nettó kedvezményezett lehet, több pénzt kap a visszaosztás során, mint amennyi begyűjt és befizet a közösbe. Ebből a szociális alapból napelem-rendszereket, tűzifa égető otthoni hatékony kazánok beszerelését lehet majd támogatni. Különben a környezetvédelmi minisztériumban 2024-re épp egy új program beindítását tervezte, a környezetvédelmi alapon keresztül a tűzifa égetés hatékonyságát növelő beruházásokat, saját kis kazánok beszerelését támogatták volna, mert ezzel is nagy megtakarításokat lehet elérni, mutatott rá Tánczos Barna.