Termelőszövetkezetek: áldás vagy átok?

A romániai gazdák egyik legnagyobb kihívása a szövetkezetekbe tömörülés. Köztudott, hogy a kisebb területeken gazdálkodók nehezen boldogulnak a piacon. A családi vállalkozások gyakran nem tudnak versenyezni a nagyobb farmokkal vagy az olcsóbb importtermékekkel, mert nem rendelkeznek megfelelő feldolgozókapacitással és piaci befolyással. A megoldás a szövetkezetek létrehozása és megerősítése lehetne, de Romániában ennek még mindig van egy erős történelmi terhe.

A versenyképesség érdekében a szövetkezetekbe tömörülés fontosságát hangoztatta Marosvásárhelyen a mezőgazdasági miniszter. Florin Barbu közölte, a különböző pályázatok elbírálásakor is sokat vet a latba ha több gazda összefog. 

Ideális esetben a gazdák minimális szállítási költségekkel tudnák eljuttatni termékeiket a helyi üzletekbe. | Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete

Romániában a mezőgazdászoknak, állattenyésztőknek még mindig fenntartásaik vannak a szövetkezetekkel szemben. Egyesekben a történelem sötét emlékét idézi fel.

A kommunizmus időszakában a gazdákat erőszakkal kényszerítették kollektív gazdaságokba, termelőszövetkezetekbe, amely során sokan teljes vagyonukat elveszítették. Az állam kisajátította az emberek földjeit, állatait és mezőgazdasági gépeit, így sokan egyik napról a másikra földönfutóvá váltak. Ez az élmény mély nyomot hagyott, és sok mai gazda még mindig bizalmatlan a szövetkezeti rendszerrel szemben.

Ahhoz, hogy a szövetkezeteket újra elfogadják és sikeresen működtessék, legalább két-három generációs szemléletváltásra lenne szükség. Az idősebb gazdák többsége még mindig a kommunista rendszer igazságtalanságaira emlékszik, így nehezen fogadják el a közös gazdálkodás gondolatát. Az újabb generációknak viszont már más tapasztalataik vannak, és megérthetik, hogy a modern szövetkezetek nem az állami kényszertermelést jelentik, hanem az együttműködés és a közös érdekek védelmét szolgálják – véli Nagy Péter Tamás, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője.

A Maszolnak nyilatkozó szakember közölte, egy kisebb gazdaság – például egy 15-20 tehenes farm – önállóan nehezebben és alacsonyabb áron tudja értékesíteni termékeit. Amennyiben több gazda összefog és közösen kötnek szerződést cégekkel, üzletlánccal, hatékonyabban tudják elérni a piacot, jobb árakat kaphatnak, és csökkenthetik a költségeiket.

A szövetkezetek létrejötte különösen fontos lenne a helyi piacok megerősítése érdekében. Románia az Európai Unió és a schengeni övezet részeként szabad piaccal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az importált termékek gyakran olcsóbban érkeznek az országba, mint amennyiből a helyi gazdák elő tudják állítani őket. Ha a romániai gazdák nem fognak össze, hosszú távon kiszorulhatnak a saját piacukról.

Románia az Európai Unió és a schengeni övezet részeként szabad piaccal rendelkezik. | Fotó: Székely Gazdaszerveztek Egyesülete

A megoldás a regionális piacok fejlesztése és a rövid ellátási láncok kialakítása lenne. Ideális esetben a Maros megyében termelő gazdák minimális szállítási költségekkel tudnák eljuttatni termékeiket a helyi üzletekbe – hangsúlyozta Nagy Péter Tamás. Hozzátete, ehhez azonban az kell, hogy a gazdák közösen hozzanak létre olyan értékesítési rendszereket, amelyek segítenek nekik a piaci érvényesülésben.

Az összefogás nemcsak a gazdák számára jelentene nagyobb stabilitást, hanem a helyi termékek népszerűsítéséhez és a gazdaság fejlődéséhez is hozzájárulna – nyomatékosította a szakember.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?