Van egy falu Kalotaszeg peremén, ahol a falunap nem egyszerűen egy nyári rendezvény, nem csupán koncertek, néptánc, bogrács és esti mulatság, hanem sokkal inkább hazatérés, találkozás, közös emlékezés. Hitvallás arról, hogy egy kis közösség nemcsak egymás mellett, hanem egymásért él.

A IX. Zsoboki Falunapon ismét megtelt élettel a Szent István Művelődési Ház és annak környéke. Egymás után érkeztek az autók, régen látott ismerősök ölelték meg egymást, a gyerekek birtokba vették az ugrálóvárat, a sátrak alatt pedig készültek a finom falatok, a zsoboki kürtős kalács és a helyi ételek. Minden arra utalt: Zsobokon ismét ünnep van.

Nemcsak falunap, hanem lelki találkozás

Az ünnepség szabadtéri áhítattal kezdődött, a zsoboki származású Ruzsa István nyugalmazott lelkipásztor a Jelenések könyvéből választott ige köré építette gondolatait: „Aki szomjazik, jöjjön, és vegye az élet vizét ingyen.” Szavai különös erővel illettek a helyszínhez, ugyanis a település központjában felavatásra várt a felújított kút, amely generációk óta a falu életének része.

A lelkipásztor felidézte a régi időket, amikor a kút nem csupán vízvételi hely volt, hanem találkozási pont. Ahol híreket cseréltek, ahol barátságok születtek, ahol a gyermekek mezítláb futottak egy pohár friss vízért, ahol az emberek megpihentek egy hosszú munkanap után. Arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy az igazi élet forrása Krisztus, aki ma is ugyanúgy hív minden embert, mint kétezer évvel ezelőtt. A jelenlévők meghatottan hallgatták, amikor arról beszélt, hogy a szülőfalu az a hely, ahol életünk végéig otthon maradunk, és ahol még távozásunk után is emlegetik nevünket.

Egy felújított kút, amely többet jelent néhány kőnél

Az áhítat után a résztvevők átvonultak a felújított kúthoz, ahol ünnepélyesen leleplezték és megáldották a megújult Felső-kutat, amely évszázadokon át szolgálta a falut, még a legnagyobb szárazság idején is. Generációk nőttek fel mellette, ezért felújítása szinte természetes közösségi ügy volt.

Gál-Máté István polgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta: Zsobok ugyan alig 250 lelkes település, de amit közösen elhatároznak, azt rendszerint megvalósítják. Elmondta, hogy a Felső-kút és a körülötte kialakított tér teljes egészében közösségi összefogással készült, hiszen évente több alkalommal szerveznek közmunkát: ha kell térköveznek, máskor füvet nyírnak, virágot ültetnek, régi épületeket bontanak vagy újakat építenek. Most a falu egyik legfontosabb jelképét újították fel.

A polgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik kétkezi munkával, szakértelemmel vagy anyagi támogatással járultak hozzá a beruházáshoz. Mint fogalmazott, kívülről talán nem tűnik hatalmas fejlesztésnek, számukra azonban óriási jelentősége van, hiszen saját erejükből valósították meg, hozzátéve, egyrészt a község legelőiből származó bevételeket ajánlják fel a falubeliek fejlesztésekre, másrészt hosszú évek óta támogatja a közösséget egy németországi partnerszervezet. A pénz azonban önmagában kevés lenne, ha nem lenne önkéntes munka.

Zsobok ereje a helyiekben rejlik

Seres Dénes parlamenti képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy bár Zsobok földrajzilag Kalotaszeghez tartozik, a szilágysági magyarság mindig saját közösségeként tekintett rá, hiszen az itt élők összefogása, szorgalma és kitartása hosszú évek óta példaként szolgál az egész térség számára.

A képviselő felidézte, hogy a falu évszázadokon át őrizte hagyományait, lakói pedig mindig hűségesek maradtak szülőföldjükhöz. Úgy fogalmazott, kevés olyan közösséget ismer Szilágy megyében, amely ennyire ragaszkodik szülőfalujához, mint a zsobokiak. Szerinte ez a kötődés különösen jól látható a falunapokon, amikor az elszármazottak hazatérnek, hogy együtt ünnepeljenek rokonaikkal, barátaikkal és gyermekkori ismerőseikkel.

Beszédében megosztotta személyes élményét, mondván, aki egyszer ellátogat Zsobokra, az mindig visszavágyik ide. A Felső-kútról is szólt, kiemelve, aki egyszer megízleli annak vizét, annak Zsobok örökre a szívébe költözik, és újra meg újra visszatérne ide. Seres Dénes szerint a település igazi erejét elsősorban nem természeti szépsége vagy gazdag hagyományvilága adja, hanem az a közösségi összefogás, amelynek köszönhetően a közösen megálmodott tervek évről évre valósággá válnak. Véleménye szerint ez a fajta önkéntes munka és felelősségvállalás ritka érték, amelyet más települések is követendő példának tekinthetnek.

A parlamenti képviselő kiemelte, hogy egy közösség erejét nem az épületek vagy az utcák adják, hanem maguk az emberek. Úgy fogalmazott, Zsobokon ezt nap mint nap bizonyítják a helyiek, hiszen képesek összefogni egy közös cél érdekében, és ennek köszönhetően a valaha hanyatlásra ítélt település mára Kalotaszeg és egész Szilágyság egyik legszebb falujává vált.

Beszéde végén kitért a fiatalokra. Fontosnak nevezte, hogy a következő nemzedék is átvegye azt a szemléletet, amely évtizedek óta meghatározza a zsoboki közösséget: a szülőföld szeretetét, az összetartozás erejét, a közös munka megbecsülését és a magyar identitás megőrzését.

Gratulált Gál-Máté István polgármesternek az elért eredményekhez, és örömét fejezte ki amiatt, hogy Zsobok adhat otthont a 15. Magyarok Kenyere – Nemzeti Összetartozás Búzaszem-összeöntő ünnepségnek. Mint mondta, ez kiváló alkalom lesz arra, hogy még többen megismerjék a zsoboki összefogás példáját, és saját közösségeikben hasonló kezdeményezéseket indítsanak el.

A zsoboki összefogás messze földön ismert példa

Ünnepi köszöntőjében Szilágyi Róbert-István, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke arról beszélt, hogy Zsobok neve hallatán szinte mindenkinek ugyanaz jut eszébe: az összefogás. Mint fogalmazott, valahányszor a településre látogatnak, újra és újra megerősítést nyer számukra, hogy ez a kis közösség különleges értéket képvisel, hiszen az itt élők szeretete, kitartása és egymás iránti felelősségvállalása példaértékű nemcsak Kalotaszegen, hanem az egész megyében.

Beszédében felidézte, hogy Zsobok közösségi összefogása annyira figyelemre méltó, hogy még a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi és Közigazgatási Karának képviselői is ellátogattak a településre, hogy tanulmányozzák, miként képes egy alig néhány száz lelkes falu ilyen jelentős eredményeket felmutatni. Véleménye szerint a válasz egyszerű: a zsobokiakat a szülőföld, a szülőfalu, a magyar kultúra és a nemzeti identitás iránti szeretet köti össze, ez adja közösségük erejét és különleges lelkületét.

Arra biztatta a jelenlévőket, hogy őrizzék meg ezt az egyedülálló közösségi szellemet, adják tovább a fiatalabb nemzedékeknek a szülőföld iránti szeretetet és az egymásért vállalt felelősséget.

A közösség ereje a kultúrában, a nyelvben és az összefogásban rejlik

A rendezvényen Simon Előd, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja beszédében hangsúlyozta, hogy Zsobok különleges helyet foglal el Kalotaszeg települései között, hiszen itt a páratlan természeti környezet találkozik a magyar népi kultúrát őrző, alkotó és összetartó közösséggel. Mint fogalmazott, az ide érkező látogatót már az első pillanatban megragadja a falu rendezettsége, a gondosan karbantartott porták látványa és az a nyugalom, amely az egész települést áthatja. Kiemelte, hogy a felújított közösségi tér és a Felső-kút avatása is ezt bizonyítja: Zsobokon folyamatosan dolgoznak azért, hogy a falu szebb és élhetőbb legyen.

A konzul rámutatott, hogy mindez nem a véletlen műve. Sem egy ház, sem egy templom, sem egy közösségi tér nem épül fel magától, ezek mögött mindig emberek állnak, akik hajlandók időt, energiát és munkát áldozni közösségükért. Véleménye szerint éppen ez a tenni akarás az, amely Zsobok egyik legnagyobb értéke, és amely mélyen gyökerezik az itt élők kulturális örökségében és identitásában.

Beszédében kiemelte a magyar nyelv szerepét, amely a nemzeti összetartozás egyik legfontosabb pillére, ugyanakkor hangsúlyozta a közös történelem, a hagyományok és az értékek megőrzésének jelentőségét. Ezek azok az alapok, amelyek összekötik a magyar közösségeket, bárhol is éljenek a Kárpát-medencében – fogalmazott.

Délután a szórakozásé volt a főszerep

Az ünnepi gondolatok után egymást követték a fellépők. Elsőként a zsoboki Örökség Néptánccsoport mutatta be műsorát, majd a Keljfeljancsi Bábszínház előadásán a legkisebbek nevethettek önfeledten. Később a zilahi Terbete Néptáncegyüttes lépett színpadra, majd a BetyáRock, magyar nótákat énekelt Major János „Bruma”, Major Arnold és zenekara kíséretében, este pedig a KalotaRock és a Desperado feat. Timi koncertje gondoskodott arról, hogy a közönség hajnalig együtt maradjon. A napot retró parti zárta.

A nap folyamán a gyerekek kipróbálhatták az arcfestést, kézműves foglalkozásokat és a hajfonást. Gál-Jankó Szabolcs szervező szerint, ha egyetlen szóval kellene jellemezni a falunapot, az az „örömünnep” lenne. Azt mondta, számára ez ajándék. Ajándék mindazért a rengeteg önkéntes munkáért, amelyet a zsobokiak egész évben végeznek közösségükért. Ilyenkor végre nem dolgozni hívják össze az embereket, hanem együtt ünnepelni, beszélgetni és örülni annak, amit közösen létrehoztak. A vendégek pedig saját szemükkel láthatják, mennyit fejlődött a település egyetlen év alatt.

A polgármester a Maszolnak elmondta, hogy a Felső-kút és a körülötte lévő tér felújításának gondolata már évekkel ezelőtt megszületett, de mindig akadt sürgősebb feladat. A munkában több mint harmincöt ember vett részt, férfiak, nők, fiatalok. Volt, aki követ rakott, volt, aki térkövezett, más virágot ültetett vagy a tereprendezésben segített. A beruházás költségeit részben a zsoboki családok vállalták magukra.