Jelentős európai uniós támogatáshoz jutott Nagyenyed: két új beruházás révén a következő években korszerűsítik a város fő közlekedési tengelyét és felújítják a városi parkot. A fejlesztések összértéke megközelíti a 10 millió eurót, és a városvezetés szerint alapvetően változtatják meg a település arculatát és élhetőségét.

A Közép-Régió Program 2021–2027 keretében finanszírozott beruházások célja egy zöldebb, biztonságosabb és könnyebben bejárható város kialakítása. A projektek egy olyan fejlesztési csomag részét képezik, amelybe korábban már bekerült a Micro negyed rehabilitációja is, erről nemrég mi is tájékoztattuk olvasóinkat.

A legnagyobb beruházás a városközpont három utcáját érintő, úgynevezett „integrált városi mobilitási folyosó” kialakítása. A közel 44 millió lejes projekt keretében mintegy öt és fél kilométer hosszú „zöld közlekedési folyosó” jön létre, amely a gyalogosok, kerékpárosok, tömegközlekedést használók és autósok számára egyaránt korszerűbb feltételeket biztosít majd.

A tervek szerint több mint öt kilométer kerékpárút épül, megújulnak a járdák, új csapadékvíz-elvezető rendszer készül, valamint két Park&Ride-típusú parkolót is kialakítanak elektromosautó-töltőkkel. Emellett korszerűsítik a közvilágítást, térfigyelő rendszert telepítenek, és négy modern autóbusz-megállót építenek. A projekt fontos eleme a zöldfelületek bővítése is: több száz fát és sövényt ültetnek, illetve jelentős gyepesített felületeket alakítanak ki.

A város másik jelentős beruházása a városi park teljes körű felújítása. A közel öt és fél millió lej értékű projekt célja, hogy a majdnem három hektáros park a közösségi élet egyik meghatározó helyszínévé váljon. A fejlesztések során megújulnak a sétányok, új padokat és hulladékgyűjtőket helyeznek ki, szabadtéri lelátót építenek, valamint akadálymentesítik a területet.

A parkban jelentős tájépítészeti munkálatokra is sor kerül. Új virágágyások, dísznövények és több mint kétszázötven fa gazdagítja majd a zöldterületet. A projekt részeként környezetvédelmi és szemléletformáló programokat is szerveznek, amelyek a természetvédelem és a városi biodiverzitás fontosságára hívják fel a figyelmet.

„Ezek a beruházások bizonyítják, hogy a fenntartható fejlődés nem csupán célkitűzés, hanem egyre inkább valósággá válik Nagyenyeden. A fejlesztések egyszerre szolgálják a környezetszennyezés csökkentését, az életminőség javítását és a város vonzerejének növelését” – nyilatkozta Fülöp Szabolcs alpolgármester.

Kapcsolódó

Kisebb költségvetés, de több beruházás lesz Nagyenyeden

Fülöp Szabolcs, Nagyenyed alpolgármestere bizakodóan nyilatkozott a municípiumban sorra kerülő beruházásokról.

Fehér megye Nagyenyed költségvetés beruházás

Az elöljáró elmondta: a jelenleg futó három nagy projekt – a Micro negyed rehabilitációja, a zöld mobilitási folyosó és a városi park korszerűsítése – együttesen meghaladja a 14 millió eurós beruházási értéket. A fejlesztések közvetlenül mintegy húszezer nagyenyedi lakost érintenek, de a környező települések lakói számára is kézzelfogható előnyöket hozhatnak. A tervek szerint a beruházásnak 2028 végéig kell megvalósulnia.

A városközpont „zöld terve” már az előző városvezetés számára is prioritást jelentett, és elkészíttette a szükséges előtanulmányokat, amelyek alapján most el lehetett készíteni és be lehetett nyújtani a pályázati dokumentációt.

A nagyenyedi magyar közösség számára a városi park, azaz a Sétatér, különös jelentőséggel bír, története szorosan összefonódik a város 19. századi fejlődésével. A régi erdélyi magyar városokhoz hasonlóan, a Sétatér Enyeden sem egyszerűen parkot jelentett, hanem olyan reprezentatív közterület volt, ahol vasárnaponként a város előkelőségei sétáltak, zenekarok játszottak, és aktív közösségi élet zajlott. A park legmagasabb pontján, a Kápolnadombon található az 1896-ban felállított Diákemlékmű, amely az 1704-ben, a labancok ellen vívott harcban elesett diákoknak állít emléket (ezt a történetet írta le Jókai A nagyenyedi két fűzfa című elbeszélésében). Szintén az 1896-os millenium alkalmával alakították ki az Erzsébet-sétányt és értékes fákat ültettek, amelyek közül sok napjainkban is zöldell. A számos, több generációt megélt fafaj közt tölgyek, gesztenyék, hársak, juharok, lucfenyők és fekete fenyők őrzik a 19. századi parkosítás emlékét. Nem utolsósorban, a Sétatér végén található a ház, amelyben Áprily Lajos élt, és ahol fia, Jékely Zoltán, látta meg a napvilágot 1913. április 24-én.

(Nyitókép: a Bethlen Gábor Kollégium Facebook-oldala)