Pusztító hatása volt eddig Romániában a járvány negyedik hullámának. A fertőzések száma csökken ugyan, de még mindig sok a súlyos beteg, továbbra is leterheltek a kórházak, és nemzetközi viszonylatban kimagaslóan nagy a halálos áldozatok száma. Szakértők szerint tíz tényező járult hozzá a súlyos egészségügyi válsághelyzet kialakulásához.

Az oltáskampány kudarca

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) heti jelentései szerint a kórházakba kerülő koronavírusos betegek több mint 90 százaléka oltatlan, és a halálos áldozatok elsöprő többsége sem kapta meg a vakcinát. A hazai egészségügyi rendszerre óriási nyomás nehezedik, a kórházak hetek óta a nem Covid-19-betegeknek szánt intenzív terápiás ágyakat „áldozzák fel” a súlyos állapotban lévő koronavírusos páciensek kezelésére. A nemzetközi statisztikák pedig azt mutatják: a 60-70 százalékosnál nagyobb átoltottságú országokban a romániai helyzettel szemben nincs már nyomás az egészségügyi rendszeren.

Romániában mindössze 30 százalékos volt a 12 éven felüliek átoltottsága a negyedik hullám megérkezésekor, és még mindig nagyon távol áll a sóvárgott 60-70 százaléktól – emlékeztet összeállításában a HotNews. Ez annak ellenére történik így, hogy az oltáskampány biztatóan indult, az év elején az emberek megrohamozták az oltóközpontokat, és sokszor több száz kilométeres utat tettek meg, hogy megkaphassák a vakcinát. Ám ez csak a tavasz végéig tartott, a nyár folyamán – a korlátozások részleges feloldásával egy időben – az oltakozási kedv rendkívüli mértékben megcsappant, és hónapokig nagyon alacsony szinten maradt.

Ezt a szakemberek a hatékony kommunikációs kampány hiányával magyarázzák. A kormány a nyár elején indított az országos televíziókban egy videoklip-sorozatot, amelyben ismert orvosok biztatták a lakosságot a koronavírus elleni vakcina beadatására. Emellett az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) elnöke, Valeriu Gheorghiță hetente sajtótájékoztatót tartott, illetve tart. Nagyjából ennyiből állt az oltás fontosságáról szóló kormányzati kommunikáció. A CNCAV elnöke egyébként szóvá is tette a napokban, hogy az általa vezetett testületnek nem volt pénze tájékoztató kampányra.

A szakemberek számára az is érthetetlen, hogy az egészségügyi minisztériumot miért hagyták ki a lakosság immunizálásának folyamatából. A tárca szerepe a mai napig abban merül ki, hogy biztosítja az oltóközpontok személyzetének fizetését. De a CNCAV az első perctől Florin Cîțu miniszterelnök közvetlen alárendeltségébe tartozott. Vlad Voiculescu és Ioana Mihăilă volt egészségügyi tárcavezetők pedig azzal vádolták a kormányfőt, hogy a minisztérium az egyetlen rá bízott feladatot sem tudja maradéktalanul teljesíteni, mert az ígéretek ellenére sem kaptak erre pénzt a költségvetésből.

Kapcsolódó

Az álhírek kártékonyabbak, mint gondolnánk – erről szólt a Maszol #Fórum e heti adása

A Maszol #Fórum e heti vendége Klausz Melinda közösségimédia-szakértő, akivel Varga-Mihály Márton beszélgetett élőben a Maszol Facebook-oldalán.

Maszol #Fórum Klausz Melinda

Mindezek mellett az oltakozási kedv nyári megcsappanásával egy időben szélsebesen terjedtek a sajtóban és a közösségi médiában a vakcinaellenes nézetek és az oltással kapcsolatos összeesküvés-elméletek. Terjesztőik között orvosok, művészek és politikusok is megtalálhatók. A Román Orvosi Kamara elnöke, Daniel Coriu csak október közepén vetette fel először, hogy az oltásról félretájékoztató egészségügyi alkalmazottakat szankcionálni kellene. Ez azóta sem történt meg. Daniel Coriu szerint azért nem, mert a kamarának nincsenek meg erre a jogi eszközei, tehát előbb a parlamentnek kellene lépnie az ügyben.

A zavaros járványügyi szabályok

A negyedik hullám pusztító hatásához nyilvánvalóan hozzájárult, hogy a lakosság egy része következetesen megszegi a járványügyi szabályokat. Ennek azonban az is az oka, hogy korlátozó intézkedésekről kellő megalapozottság nélkül, esetlegesen döntöttek és zavarosan kommunikáltak a hatóságok. Többször előfordult az is, hogy a szabályokat utólag korrigálni kellett.

A mai napig sincs magyarázat arra, hogy miért maradtak zárva az iskolák, amikor nagyon alacsony volt a fertőzésszám, és miért nem függesztették fel az oktatást, amikor a nap esetek száma meghaladta a 15 ezret. Az is érthetetlen, miért maradhattak nyitva a bevásárlóközpontok októberben, miközben a diákokat kényszervakációra küldték.

Növelte a káoszt, hogy a kényszervakáció elrendeléséről szóló kormányhatározatból rejtélyes okokból kimaradtak a magániskolák, mint ahogy kimaradt a jogszabályból az a beharangozott intézkedés is, hogy a bevásárlóközpontokba csak Covid-igazolvánnyal lehet belépni. A két mulasztást a Cîţu-kabinet kénytelen volt újabb kormányhatározattal korrigálni.

Kapcsolódó

Szállodázás csak zöldigazolvánnyal – úgy tűnik, a rendelkezés kimaradt a határozat hivatalos verziójából

A Hivatalos Közlönyben megjelent dokumentum semmi ilyesmit nem tartalmaz.

koronavírus Romániában korlátozások

Nem csak a korlátozó intézkedések bevezetése, hanem ezek eltörlése is zavart okozott, és csökkentette az oltakozási hajlandóságot. Hiába figyelmeztettek a szakemberek, hogy a koronavírus delta variánsa sokkal fertőzőbb az eddigieknél, a kormány a nyár folyamán a nyitást szorgalmazta. Június elsején eltörölték a korlátozások egy részét, majd június 24-én elhangzott Klaus Iohannis államfő azóta elhíresült kijelentése, miszerint „az oltáskampány sikeres volt, a világjárványt gyakorlatilag megállítottuk”. Néhány nappal később rátromfolt Florin Cîțu azzal a nyilatkozatával, hogy „a cél a pandémia megszűntetése volt, és ezt a célt elértük”.

Ágyhiány a kórházakban

Amint azt Vass Levente egészségügyi államtitkár is nyilatkozta korábban a Maszolnak, Romániában jelenleg összesen mintegy 4000 intenzív terápiás ágy van a kórházakban, és ezekből mintegy 1900-at a koronavírusos páciensek foglalnak el. Naponta több száz Covid-beteg várakozik arra a sürgősségi részlegeken, hogy felszabaduljon számára ágy az intenzív osztályon. A válságos állapotban lévő páciensek kezeléséhez Románia kénytelen volt külföldi segítséghez folyamodni.

A koronavírusos betegek kezelésére használt intenzív terápiás ágyak számát azért nehéz növelni, mert közben a krónikus betegek, a balesetek áldozatai is ellátásra szorulnak. Ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy nem elég az ágyak számát növelni, a páciensek kezelésére intenzív terápiára szakosodott orvosi személyzetet is kell biztosítani. „A kórházak egy része folyamatos szakemberhiánnyal küzd” – nyilatkozta nemrégiben Dorel Săndesc, az egészségügyi minisztérium intenzív terápiáért felelős bizottságának elnöke.

Gyógyszerhiány a kórházakban

Az országban nincs elegendő gyógyszer sem a koronavírusos betegek kezeléséhez. Hiánycikknek számít vagy csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre Tocilizumab és a Kineret (monoklonális antitestekre alapozó készítmények), Remdesivir (perfúzióval adagolható vírusellenes orvosság) és Favipiravir (enyhe vagy közepes lefolyású betegség esetén ajánlott tabletta).

A gyógyszerhiányt elsősorban az óriási nemzetközi kereslet magyarázza. A Tocilizumab gyártója, a Roche már augusztusban, a járvány negyedik hulláma előtt bejelentette, hogy a megrendelések volumene a négyszerese a termelési kapacitásának. Ebből a készítményből még az uniós polgári védelmi mechanizmus révén sem jutott elegendő mennyiség Romániába.

Akadozó tesztelés és járványtani ankétok

A lakosság tesztelésével és a járványtani ankétok elvégzésével megbízott megyei egészségügyi igazgatóságok (DSP) a pandémia kezdete óta képtelenek maradéktalanul ellátni a feladataikat. Most, a negyedik hullám idején is nehéz ezekkel az intézményekkel telefonon felvenni a kapcsolatot. A fertőzésgyanús személyek sokszor napokig várakoznak otthonukban a tesztelésükre, és gyakran előfordul, hogy a DSP részéről végül senki nem keresi fel őket.

Márpedig Beatrice Mahler, a bukaresti Pneumofiziologiai Intézet igazgatója szerint az oltás és a karantén masszív szűrés nélkül nem elég hatékony. A szakember nemrégiben azt nyilatkozta, hogy tömegesen kellene tesztelni a nagyvárosok, köztük Bukarest lakosságát a járvány megfékezéséhez. Beatrice Mahler szerint „ezekben rendkívüli nehéz időkben” ingyenessé kellene tenni a tesztelést, ami a magánklinikákon jelenleg is 200-300 lejbe kerül.

Konfliktusok a kormányban

Nem segítette elő a járvány negyedik hullámának előkészítését az sem, hogy Florin Cîțu kormányfő folyamatos konfliktusban volt előbb Vlad Voiculescu, majd Ioana Mihăilă egészségügyi miniszterrel. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) mindkét politikusa sérelmezte, hogy gyakorlatilag semmilyen beleszólása nincs az oltáskampányba, ráadásul pénz hiányában a rájuk bízott feladatokat sem tudják ellátni.

Az egészségügyi minisztériumot a járványügyi szabályok kidolgozásából is szinte teljesen kizárták ebben az évben. A korlátozásokról a Florin Cîțu és Raed Arafat belügyi államtitkár által vezetett országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) dönt, az intézkedéseket pedig kormányhatározatba foglalják. A szabályokat a CNSU keretében működő szakértői testület javasolja, amelyben az egészségügyi minisztériumnak mindössze egy képviselője van.

Téves prognózisok

A hatóságokat azért is érte felkészületlenül a negyedik hullám, mert nem számítottak a helyzet súlyosbodására. És azért nem, mert a prognózisokat készítő Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) sorozatosan alábecsülte előrejelzéseiben az őszire várható járványadatokat: a fertőzések, a súlyos betegek, a halálos áldozatok számát. Az INSP a nyár folyamán több prognózist is készített: július 21-én, augusztus 4-én, augusztus 18-án és szeptember elsején. Ezek közül mindössze egy vonatkozott októberre, a többi csak az augusztusra és szeptemberre várható esetszámokra terjedt ki.

Az INSP még a legpesszimistább előrejelzése szerint is legtöbb 4000 kórházi kezelésre szoruló betegre számított a negyedik hullám idején. Az intézmény járványügyi szakértője, Adriana Pistol ezt azzal magyarázta, hogy a pandémia hatása olyan tényezőktől is függ, amelyekkel nem számolhattak a prognózisok készítői. „Ez éppen olyan, mint a meteorológusok kéthetes időjárásjelzése” – fogalmazott a szakember.

A moduláris kórházak hiánya

Romániának tavaly 50 millió euró uniós pénz állt a rendelkezésére moduláris kórházak építésére. Ezeknek csak egy része épült meg, így a negyedik hullám idején, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk, nem álltak rendelkezésre. Az uniós összegből legkevesebb húsz, intenzív terápiás ágyakkal is rendelkező konténerkórházat lehetett volna működtetni. Nyilván csak akkor, ha a betegek kezeléséhez szükséges orvosi személyzetet is biztosítják.

A kórházak őszi pénzhiánya

A negyedik hullám hatását fokozhatta az is, hogy az őszi időszakban a kórházak, a költségvetés-kiigazítására várva, rendszeresen forráshiánnyal küzdenek, nem tudják beszerezni a betegek kezeléséhez szükséges gyógyszereket és fogyóanyagokat. Egy sebész arról számolt be a sajtónak, hogy az évnek ebben az időszakban sokszor a sebészeti cérna is hiánycikknek számít a műtőtermekben.

Hat miniszter másfél év alatt

A járvány eddigi másfél éve alatt nem kevesebb, mint hat miniszter váltotta egymást az egészségügyi élén. A pandémia tavaly márciusi kirobbanása után egy hónappal Victor Costache akkori tárcavezető lemondott.  A helyét Nelu Tătaru vette át, aki kizárólag a járvány megfékezésére összpontosított, és azzal vádolták, hogy sorsukra hagyta a nem Covid-betegeket. A decemberi választások után Vlad Voiculescu másodszor is az egészségügyi tárca élére került, és a botrányokkal tűzdelt mandátuma mindössze négy hónapot tartott, mert Florin Cîțu leváltotta. Egy ideig a minisztériumot ügyvivőként maga a kormányfő vezette, majd az irányítását áprilistól Ioana Mihăilă addigi államtitkár vette át. Utóbbi szeptemberben a pártjával együtt kilépett a kormányból, és azóta megbízottként Cseke Attila RMDSZ-es ügyvivő fejlesztési miniszter áll a hazai egészségügy élén.