Kizárja a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését Romániában Marcel Ciolacu. A miniszterelnök felidézte, hogy ifjú korában - a kommunista rendszerben - mezőgazdasági munkával töltötte a sorkatonasági időszak nagy részét. Közben Európában egyre több lépés történik a kötelező katonai szolgálat irányába.    

„Kötelező katonai szolgálat? Kizárva! A seregben töltött idő háromnegyedét mezőgazdasági munkával töltöttem. Mire akarunk visszatérni? Ha lenne egy önkéntes szolgálat, ahol fizetnének, esetleg. Ma már nem lehet kötelezni az embereket” - mondta Marcel Ciolacu hétfőn a Realitatea Plus hírtelevíziónak nyilatkozva. 

Nicolae Ciucă szenátusi elnök, a Nemzeti Liberális Párt vezetője sem támogatja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, csak az önkéntes fegyveres szolgálatot. „Jelenleg nagyon nehéz lenne újra megteremteni a kötelező katonai szolgálat logisztikai hátterét. Ennek megfelelően az önkéntes katonai szolgálat, amely már létezik a tartalékos katonák számára, egy lehetőség lehet azok számára, akik katonák akarnak lenni, de nem kötelező jelleggel” - fogalmazott Ciucă a Prima televíziónak.

Az ukrajnai háború Európa-szerte újraélesztette a vitát a kötelező katonai szolgálat visszaállításáról vagy annak kiterjesztéséről ott, ahol még létezik. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke nemrég azzal az ötlettel állt elő, hogy minden uniós tagállamban hozzák vissza a kötelező sorkatonaságot. A várhatóan már az újonnan felálló Európai Parlamentben fogják megvitatni.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben elfogadhatatlanoknak nevezte a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szóló őrült ötleteket. „A kormány nem fogja engedni semmi szín alatt, hogy közép-európai, és köztük magyar fiatalokat küldjenek az ukrajnai háborúba" - közölte a tárcavezető, aki az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy most ültek össze utoljára a tagállamok miniszterei a választásig, ez a végső visszaszámlálás pedig sajnos a háborús hangulat fokozódását hozza magával, a résztvevők döntő többsége több pénzt, több fegyvert akar küldeni Ukrajnának, ami csak további pusztítást, még több áldozatot eredményezne.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a legújabb őrült ötlet a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szól. „És pontosan értjük is a helyzet alapján, hogy mire vonatkozik ez a javaslat (.) Egyre elviselhetetlenebbek az ukrán emberveszteségek, nem engedik ki a férfiakat Ukrajnából, s most pedig be akarják sorozni az európai fiatalokat a háborúba" - idézte a minisztert az MTI. „És nyilvánvalóan, ahogy az eszkaláció először a szomszédságot üti meg, úgy világosan lehet már szinte hallani az érvelést, hogy akkor a földrajzi közelségből kell küldeni először katonákat. Mindez azt jelenti, hogy a kötelező sorozással a közép-európai, köztük a magyar fiatalokat akarják elküldeni a háborúba" - vélekedett.

„Márpedig mi nem akarunk látni magyar embereket az ukrán-orosz háború frontvonalában, és mi nem akarjuk, hogy a magyar fiatalokat elvigyék Ukrajnába, mert ez nem a mi háborúnk, ehhez a háborúhoz nekünk semmi közünk" - fűzte hozzá. „Határozottan felszólítjuk mindazokat az európai politikusokat, akik kötelező sorozáson gondolkoznak, hogy azonnal fejezzék be! El a kezekkel a közép-európai fiataloktól, el a kezekkel a magyar fiataloktól!” - idézte az MTI  Szijjártót.

Az elmúlt hetekben Németországban kerüly napirednre a kérdés: az ellenzéki  Kereszténydemokrata Unió azt szorgalmazta, hogy tárgyaljanak a kötelező katonai szolgálathoz való fokozatos visszatérésről. A kötelező katonai szolgálat kilenc európai országban van érvényben: Cipruson, Görögországban, Ausztriában, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Finnországban, Svédországban és Dániában. Lettország tavaly áprilisban vezette be a sorkatonaságot, tizenhat évvel annak eltörlése után.