Ukrajna nem alkalmas az európai uniós tagságra, amíg nem sikerül békét teremteni, az ország belépése nyomán a háború bejönne a közösségbe, amit nyilvánvalóan senki nem akarhat - reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Lisszabonban az Európai Bizottság friss bővítési csomagjára.

A minisztérium közlése szerint a tárcavezető arról számolt be, mielőtt útnak indult volna Guatemalába, hogy helytálló az értékelésnek az a megállapítása, miszerint Ukrajna nem teljesítette az EU-tagjelöltséghez megszabott feltételeket, s ezen a téren is különösen kirívó a nemzeti kisebbségek jogairól szóló közösségi alapelvek megsértése.

„Mivel az Európai Bizottság szerint sem teljesítette Ukrajna a tagjelöltséghez szabott feltételeket, ezért mi semmilyen továbblépést nem tartunk időszerűnek az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások tekintetében" - szögezte le.

Hangsúlyozta: ezzel szemben a magyar kormány nagyon is időszerűnek tartaná a vitát az Európai Unió jövőbeli Ukrajna-politikájáról.

„Ugye Ukrajnában háború van, ezért azt láthatjuk, hogy sem a médiaszabadság, sem a szólásszabadság nem érvényesül, láthatjuk, hogy a választásokat sem tartják meg. Nyilvánvalóan abszurd lenne, ha ilyen körülmények közepette kellene az Európai Unió intézményeinek vagy tagállamainak állást foglalniuk arról, hogy Ukrajnában a jogállamiság intézményei hogyan működnek" - mutatott rá.

Szijjártó Péter teljesen egyértelműnek nevezte, hogy amíg nem lesz béke Ukrajnában, addig nem is lesz alkalmas az ország az EU-s tagságra. „Ukrajnával most tehát a háború jönne be az Európai Unióba, amit nyilvánvalóan nem akarunk, nem akarhatunk" - fogalmazott.

„A bővítésnek pont a béke kiterjesztését kellene szolgálnia, és nem pedig azt, hogy a háború bejöjjön az Európai Unióba" - figyelmeztetett.

„Ezért tehát Ukrajna csatlakozási tárgyalásai tekintetében semmilyen előrelépést jelenleg nem tartunk időszerűnek. És természetesen mi, magyarok továbbra is elvárjuk, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett" - emelte ki.

A miniszter az Európai Bizottság friss bővítési csomagjával kapcsolatban arra is kitért, hogy a közösség súlyos biztonsági és gazdasági kihívásokkal szembesül, egyre gyengül, az újbóli megerősödésnek pedig rendkívül fontos eszköze lenne az újabb tagállamok felvétele, amit a Nyugat-Balkánnal kell kezdeni.

„Ez egy húsz éve befejezetlen folyamat. A Nyugat-Balkán helye egyértelműen az Európai Unióban van. A nyugat-balkáni országok csatlakozása lendületet és új energiát hozna, hozhatna" - vélekedett.

Aláhúzta, hogy a térségben a kulcsország Szerbia, amelyről a brüsszeli testület helyesen megállapította, hogy jelentős előrehaladást ért el az integráció útján.

„Ezért minél előbb meg kell nyitni az új csatlakozási fejezeteket, a folyamatot minél gyorsabban tovább kell vinni, és lehetőleg minél gyorsabban be is kell fejezni" - mondta.

Valamint üdvözölte, hogy Georgia megkapta a tagjelölti státuszt, amit szavai szerint már jóval korábban meg kellett volna kapnia, vagyis az EU ezzel gyakorlatilag csak a korábbi adósságát törlesztette.