A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) hidat képez Kelet és Nyugat között, és Magyarország készen áll ennek az európai pillérévé válni, ugyanis a világ ismételt blokkosodása helyett együttműködésre van szükség - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Asztanában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a TÁSZ külügyminiszteri szintű ülésén rámutatott, hogy bár rendszeresen megállapítják, hogy a globális biztonság már aligha romolhat tovább, találkozóról találkozóra bebizonyosodik az, hogy ez mégis lehetséges. Aláhúzta, Európa szempontjából ma van a legrosszabb formában a világ biztonsága a hidegháború lezárulta óta. ,Ukrajnában több mint másfél éve háború dúl, és nincs semmilyen előrelépés a béke felé. „Eközben sajnos számos európai vezető háborús pszichózisban szenved, és úgy gondolják még mindig, hogy a harctéren van a megoldás, de sajnos ott nincsen megoldás, csak halottak vannak. Mi, magyarok, szeretnénk elkerülni a további veszteségeket és pusztítást Ukrajnában" - mondta. Emellett újabb fegyveres konfliktus robbant ki a kontinens közvetlen szomszédságában, Izraelben, ahol a nemzetközi közösség legfőbb feladata annak biztosítása, hogy ez ne váljon államok közötti háborúvá - jelentette ki.

Kitért arra is, hogy a terrorfenyegetettség is felerősödött Európában, ami szavai szerint közvetlen következménye a Brüsszel által erőltetett, számos nyugat-európai országban párhuzamos társadalmak létrejöttét eredményező migrációs politikának. Érintette az Oroszországgal szembeni szankciókat, amelyek nyomán „folyamatos válságba került a biztonságos energiaellátás". Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sokat romlott Európa versenyképessége, amelyet az is bizonyít, hogy Kína tavaly átvette a második helyet a bruttó hazai termék (GDP) világranglistáján. Leszögezte: világos, hogy egyes európai vezetők hibáztak, hiszen összeomlott a gazdasági növekedés korábbi modellje, amely a fejlett nyugati technológia és a könnyen hozzáférhető, viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációjára épült.

Kifejtette, bizonyos nyugat-európai politikusok sokat beszélnek az úgynevezett kockázatmentesítésről, amely a szótárukban a nyugati és a keleti, s azon belül is az európai és a kínai gazdaság szétválasztását jelenti. Ez kiütéssel érne fel az európai gazdaság számára, minthogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke éves szinten 860 milliárd euró körül van - figyelmeztetett. Közölte, hogy Európa lépései a világ ismételt blokkosodásának irányába mutatnak, márpedig ezt Közép-Európa nem akarja, ugyanis a térség mindig rajtaveszített Kelet és Nyugat konfliktusán, ehelyett konnektivitásra, globális együttműködésre van szükség. „Márpedig ha ennek van bajnoka, akkor az épp a Türk Államok Szövetsége. Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között, s Magyarország kész ennek az európai pillérévé válni" - fogalmazott.

A miniszter tudatta, hogy Magyarorsszág ezért érdekelt a TÁSZ megerősítésében, a hozzájárulása fokozásában, így százmillió euróval csatlakozni fog a Türk Befektetési Alaphoz is, amelyben komoly potenciál rejlik.  Üdvözölte a Zöld Pénzügyi Tanács felállítását, és hangsúlyozta, hogy Magyarország fontosnak tartja a fenntartható növekedést, és azon államok közé tartozik, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett képesek a gazdasági teljesítménye bővítésére. Elmondta, Budapest lesz november végén a házigazdája a Közlekedési Konnektivitási Program következő szakértői ülésének. Kiemelte, hogy a kormány arra ösztönzi a hazai vállalatokat, hogy hajtsanak végre beruházásokat a TÁSZ-országokban, és nagy sikernek nevezte, hogy a Mol még idén megkezdi a földgáz kitermelését Kazahsztánban. Közölte, hogy Magyarország kész csatlakozni a közös polgári védelmi mechanizmushoz is.