Egy kezdő tanárnál jelenleg sok gyári betanított munkás és bolti árufeltöltő is több pénzt keres.

Nem látszik a tanügyi sztrájk vége, a pedagógusok követelései és a kormány ajánlata ugyanis fényévekre vannak egymástól. A kormány 9 százalékos béremelést adna a közoktatásban dolgozóknak, ami, becslések szerint 90 millió lejes pluszkiadást jelentene a költségvetés számára. A Ciucă-kabinet emellett bónuszokat ajánl a pályakezdőknek, s bérpótlékos az elmaradott vidékeken dolgozóknak.

A követelésekhez képest ez roppant kevés, a pedagógusok ugyanis azt szeretnék, hogy a pályakezdők bére megegyezzen az országos bruttó átlagfizetéssel, s a bérezés a szolgálati idő és a pedagógiai fokozatok függvényében méltányosan növekedjen. Egy pályakezdő tanár bruttó alapfizetése jelenleg 4098 lej, míg az országos bruttó átlagbér, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 6848 lej. Ez 67 százalékos emelést jelentene, amibe fölöttébb valószínűtlen, hogy a kormány belemenne.

Ennek az oka alapvetően az, hogy az aktuális költségvetési helyzetben a kormány mozgástere erősen behatárolt. A Ziarul Financiar számításai szerint a pedagógusok által követelt béremelés éves szinten 8 milliárd lejes pluszkiadást jelentene a költségvetés számára. Ha az új bértábla a 2023/2024-es tanévtől kerülne bevezetésre, akkor 2,5 milliárd lejt meghaladó összegről lenne szó.

Ez tekintélyes summa, főleg annak fényében, hogy a kormány a közelmúltban hozott intézkedéseket a költségvetési kiadások csökkentéséről. Ezekre azért volt szükség, mert az első negyedévben az adóbevételek 4,5 milliárd lejjel maradtak el az előzetesen tervezettektől, s éves szinten kb. 20 milliárd lej hiányzik az államkasszából. Ilyen körülmények között egy jelentős mértékű béremelés a tanügyben megdobná a tervezettnél már most is nagyobbnak ígérkező költségvetési hiányt.

A tanügyi szakszervezetek követelései között a béreknek az infláció mértékével történő éves emelése, a pluszórák kifizetése, az ingázási költségek megtérítése, nehéz munkakörülmények miatti pótlék bevezetése és az oktatás finanszírozásának növelése is szerepel.

Mennyi az annyi?

A sztrájkolók jelentős béremelésre vonatkozó követelése jogosnak tekinthető. Az utolsó ilyenre 2019-ben került sor, amikor 2402 lejről 3281 lejre nőtt az ágazati nettó átlagbér az INS szerint. Azóta viszonylag szerény bérfejlesztések voltak, sőt, 2021-ben 3566 lejről 3547 lejre csökkent az ágazati átlagfizetés. A statisztikusok szerint jelenleg 4046 lej keresnek átlagban a közoktatásban dolgozók, azonban, mivel az INS jelentősen túlbecsüli az országos átlagjövedelemet, februárban kb. 1300 lejjel, valószínű, hogy hasonló jelenség érvényesül ágazati szinten is. Az Országos Nyugdíjpénztárnak a valós befizetéseken alapuló számításai szerint az országos bruttó átlagbér mindössze 5459 lej volt februárban.

Az, hogy az oktatásban dolgozók nettó átlagfizetése meghaladná a 4 ezer lejt, már csak azért is erősen kétséges, mert egy I. fokozatú, 25 évet meghaladó szolgálati idővel rendelkező tanár alapfizetése 5517 lej, ami nettóban alig több 3 ezer lejnél. Egy ugyanolyan fokozattal rendelkező tanárnak, akinek a szolgálati ideje 20 és 25 év között van, bruttó 5101 lej alapfizetés jár, egy véglegesítő vizsgás tanár pedig, 5-10 év szolgálati idővel 4189 lejre jogosult. Ennyit jelenleg betanított gyári munkásként vagy bolti árufeltöltőként is meg lehet keresni, de van olyan multinacionális áruházlánc, amely többet fizet a dolgozóinak.

Azt, hogy a politika hogyan viszonyul az oktatáshoz Romániában, kitűnően illusztrálja a korábbi, 2011-ben elfogadott tanügyi törvény. Ennek értelmében a közoktatás finanszírozására minimum a GDP 6 százalékát kell szánni, azonban ezt a kitételt soha nem tartották be, például az idei tanügyi költségvetés a bruttó hazai termék 3,2 százalékának felel meg.