Mint ismert, a 2020-as helyhatósági, illetve a 2019-es európai parlamenti választásokhoz viszonyítva idén sokkal többen járultak az urnák elé június 9-én. Számottevő növekedést ért az RMDSZ, amely nemcsak a tömbmagyar vidékeken, de a szórványban is jobb eredményt ért el. Eközben a két kisebbik magyar párt támogatottsága látványosan zsugorodott. 

Magas részvétel

Az EP és az önkormányzati választások összevonása mindkettő esetében magas részvételt eredményezett.

Az EP választáson való részvétel (52%) magasabb volt, mint bármikor korábban, ideértve az öt évvel ezelőtti, referendummal összekapcsolt választást. Ám ha csak a belföldi szavazókat nézzük (és őket az itthon tartózkodó, rezidens lakossághoz viszonyítjuk), a 2009 és 2014-es elnökválasztás második fordulójától eltekintve, romániai szavazók az elmúlt 20 évben soha, semmilyen választáson nem járultak ilyen nagy számban az urnák elé (61%). (Az adatok forrása a BEC és a SoDiSo Research számításai.)

Romániai viszonylatban kiugróan magas volt a részvétel az önkormányzati választásokon is a megyei listákat vizsgálva (50%). Utoljára 2012-ben szavaztak többen. (56%)

Ebben a kontextusban kell értékelni az RMDSZ eredményét. A sokat emlegetett magas részvétel mellett tudta növelni szavazatai számát és azok részarányát (6,5% az EP választáson) is. A közel 580 ezer szavazat az EP-listákra minden idők legjobb RMDSZ-eredménye az Európai Parlamenti választásokon, és 20 éve nem kapott a Szövetség ennyi szavazatot (507 ezer) a megyei listákon sem.

Az EP eredményeket megyei bontásban vizsgálva azt látjuk, hogy Erdélyben kiugró szavazatszám-növekedés volt 2019-hez képest néhány szórvány, illetve Szatmár megyében, Erdélyen kívül pedig  Bákó megyében és Bukarestben.

Növekedési top 5 az erdélyi  megyékben az EP választáson:

• • Szeben - 57%,
  • Szatmár - 44%,
  • Beszterce - 42%,
  • Máramaros - 39%,
  • Fehér - 39%.

Hasonlóképpen, az önkormányzati választásokon is valamennyi erdélyi megye jobban teljesített, mint korábban. Különösen figyelemre méltó a Hargita, illetve a Kovászna megyei tanács eredménye, ahol 47%-kal, illetve 39%-kal nőtt az RMDSZ-re leadott szavazatok száma.

Növekedési top 5 az erdélyi megyékben a megyei tanácsi választáson:

• • Brassó - 73%,
  • Kolozs - 49%,
  • Hargita - 47%,
  • Kovászna - 39%,
  • Temes - 37%.

Polgármesterek, tanácsosok, megyei tanácsok

Az RMDSZ megőrizte a négy megye (Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna) vezetését. Mint láttuk, látványos növekedést ért el Hargitában és Kovásznában, de számottevő a növekedés Szatmár megyében is (19%). Kisebb mértékben Marosban is javítani tudott, itt 2020-ban is kiemelkedő volt a részvétel (2%).

Hasonlóképpen, a négy megyeszékhelyen is győzött, ezek közül háromban lehengerlő fölénnyel. Ezen felül Székelyudvarhelyen 2012 után tudott ismét győzni RMDSZ-es jelölt.

• Sepsiszentgyörgy, Antal Árpád - 83%,
• Székelyudvarhely, Szakács-Paál István - 77%,
• Csíkszereda, Korodi Attila - 73%,
• Szatmárnémeti, Kereskényi Gábor - 65%,
• Marosvásárhely, Soós Zoltán - 41%.

Összesen 207 polgármester nyert az RMDSZ támogatásával (közülük 200-an a Szövetség jelöltjeként). Mindezen túl az RDMSZ 11 erdélyi megyében 104 megyei tanácsosi mandátumot és 2524 helyi tanácsosi mandátumot szerzett az előzetes adatok szerint. 2004 óta nem volt a Szövetségnek ennyi tanácsosa.

Említésre méltó, hogy több településen is a magyar közösség számarányát jelentősen meghaladó eredménnyel nyert az RMDSZ jelöltje. Mint fentebb láttuk, ilyen volt Szatmárnémeti (65%). Emellett Nagykároly (58%), Szászrégen (50%), Margitta (47%) és a Bákó megyei Gajcsána község (38%) jelöltjeinek eredménye számít kiemelkedőnek. Balánbányán az RMDSZ által támogatott független jelölt 67%-ot kapott. A győztes megyei elnökök közül Pataki Csaba (Szatmár) eredménye (44%) illeszkedik ebbe a sorba.

Eredmények a szórványban

Mint láttuk, a szórványközösség is kivette részét a sikerből az EP-választáson és az önkormányzati választáson egyaránt. Ami az egyedi eredményeket illeti: az RMDSZ visszajutott a Brassó (7%) és a Máramaros (6%) megyei tanácsba, illetve önállóan szerzett mandátumot Beszterce megyében (6,5%), illetve a besztercei tanácsban.

Hajszállal maradt el a mandátumszerzés Temes megyében, ugyanakkor Temesváron a győztes koalíció tagjaként ismét lesz RMDSZ-es tanácsos.

Akárcsak 2020-ban, idén is 21 jelölt szerzett polgármesteri mandátumot a szórványban, Bákó, Brassó és Máramaros megyében sikerült növelni a mandátumok számát.

A már említettek mellett Medgyesen és Vajdahunyadon is sikerült visszajutni a városi tanácsba, Brassóban pedig mindössze 117 szavazat hiányzott a mandátumhoz.

Erdélyen kívüli eredmények

Az EP-választáson 532 ezren szavaztak az RMDSZ-re a 16 erdélyi megyében, ezzel önmagában is biztosítva az 5%-os küszöb elérését. A mintegy 3 millió erdélyi szavazó 17,6%-a támogatta az RMDSZ EP listáját. 2019-hez képest ez 21%-os növekedést jelent.

A Kárpátokon túlról közel 45 ezer szavazat érkezett, ami 30%-os növekedés 2020-hoz képest. Amint azt az elején mutattuk, kiugróan magas volt a szavazatszámok növekedése Bákóban és Bukarestben.

Az Erdélyen kívüli megyék közül idén Bákóban és Gorjban tudott megyei listát állítani az RMDSZ, mandátumot egyikben sem szerzett.

A magyar-magyar verseny

Az RMDSZ dominanciája még soha nem volt ilyen mértékű a magyar pártok között. Míg az RMDSZ 2004 óta a legjobb eredményt érte az önkormányzati választáson, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) 2008 óta a leggyengébbet.

A megyei tanácsosi listákon 2008-ban még a magyar szavazatok egyhatodát gyűjtötték be (85 ezer szavazat), idén már csak alig 3,5%-át (18 ezer). Abban a három megyében, ahol az EMSZ önállóan állított listát, a magyar szavazatok 7-9%-át sikerült megszerezniük. Négy év alatt szavazóik 42%-át veszítették el.

Az EMSZ-nek 2020-ban még 7 megyei tanácsosa volt két megyében, idén már csak Hargita megyében sikerült 2 mandátumot szereznie. Eközben az RMDSZ 12-vel növelte mandátumai számát a megyei tanácsokban.

Nem sokkal különb a helyzet a helyi tanácsokban sem. Míg az RMDSZ közel 110 ezerrel növelte szavazatai számát 2020-hoz képest, kihívóinak szavazatszáma 9 ezerrel csökkent. Így míg négy éve a magyarok 89%-a szavazott az RMDSZ tanácsosaira, idén az arány már 93%.

2020-ban az RMDSZ kihívói 312 tanácsosi helyet szereztek, idén 114-el kevesebbet, 198-at. Az EMSZ-nek önmagában több helyi tanácsosa (243) volt négy évvel ezelőtt, mint most a két pártnak együtt. Az RMDSZ közben 164 tanácsossal gyarapodva lépte át a 2500 mandátumot.

Ami a polgármestereket illeti: az RMDSZ által támogatott 207 győztes polgármesterrel szemben az EMSZ és az MPE 5 polgármesteri címet nyert el, vagyis megfeleződött a számuk 2020-hoz képest. A kihívók 2020-ban még öt megyében, idén már csak Biharban és Hargitában tudtak szerény győzelmeket felmutatni.