Tíz éve adták át a Kolozsvár főterén álló, felújított–restaurált Mátyás király-szoborcsoportot, amely a legendás Fadrusz János szobrászművész leghíresebb munkája. Az alkotást az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazták, és mindmáig a kolozsvári városkép meghatározó eleme, országos jelentőségű műemlék. A bronzból készült szoborcsoportot 2011-es felújítása óta többször megrongálták, volt, hogy festékkel öntötték le, máskor letörték az egyik alak sarkantyúját, nemrégiben pedig különböző feliratokat firkáltak rá. Az önkormányzat többször ígérte, hogy fellép a rongálások ellen, térfigyelő kamerát szereltet fel, ám mindmáig nem történt változás. Oláh Emese alpolgármestert és Kolozsi Tibor restaurátort, szobrászművészt kérdeztük a fejleményekről.

Kolozsi Tibor szobrászművész restaurálta a Mátyás-szobrot a 2009–2010-es felújítási munkálatok során és egy évvel ezelőtt is. Mint fogalmazott, a szobor jelentősége óriási, és egyre csak nő. „A szobor szerintem a város szíve, és ezt mindenki tudja, a Szent Mihály-templommal és magával a Fő térrel együtt a város lelkét képezik. Általában minden városban úgy van, hogy az óvárost tekintik a város szívének, ez nálunk is így van, és a szobornak ebben óriási szerepe van” – magyarázta.

A legelső rongálások rögtön a restaurálás után kezdődtek, még 2011-ben, azóta pedig szinte minden évben történik valami. A szobrász szerint az egész onnan indul, hogy mivel a város központjában található a műemlék, és egyeseket zavar a jellege, így azok vetemednek rongálásra. A rongálók szerinte így rögtön a reflektorfénybe kerülnek, és cselekedetük óriási visszhangot kap, így valószínű „számukra ez egy kihívás”.

„Fontos, hogy a szobornak legyen közvetlensége”

Kolozsi Tibort arról is kérdeztük, milyen megoldásokat lát ő arra, hogy megvédhető legyen a szobor a hasonló esetektől. Mint fogalmazott, szerinte az, ami korábban elkezdődött, hogy a szobrot rendőrök figyelik, egy jó megoldás. „A tavaly restauráltam ismét a szobrot, és ahogy megközelítettem, rögtön el is kergettek onnan a rendőrök, amíg nem hoztam egy engedélyt a városházától, hogy nekifoghassak a munkálatoknak. Tehát én azzal szembesültem, hogy őrzik a szobrot, de nem tudom, mi lett azóta, enyhült-e a figyelem, vagy csak egyesek nem végzik komolyan a munkájukat” – tette fel a kérdést a szakember.

A szobrászművész szerint ugyanakkor „nagyon fontos, hogy a szobornak legyen közvetlensége”, és hogy ne legyen körbesáncolva vagy -kerítve, oly módon, hogy az zavarja azt a közvetlenséget, ami „Kolozsvár lakói felé árad”. Szerinte az sem baj, hogy néha a gyerekek felmásznak az első szintre, hiszen nem ők okozzák a nagy károkat, és a hangulatot is meghittebbé teszik. Mint vélte, azokkal van a legnagyobb baj, akik szándékosan rongálni mennek, feltűnni akarnak, hiszen van úgy, hogy eseményekkor, koncertekkor megmásszák a szobrot, ezzel pedig Mátyás királynak legörbítik a sarkantyúját. Kolozsi szerint általában erre a sarkantyúra lépnek fel, létraként használják, hogy a ló hátára kerüljenek, és szerinte, ha ez így folytatódik, az alkotóelem hamarosan le fog törni.

Hozzátette ugyanakkor, hogy jó megoldásnak látná azt is, ha kialakítanának valamilyen kamerarendszert a templomkertből, ugyanis ott is folynak jelenleg a felújítási munkálatok. Emellett pedig, szerinte az a felügyelet, ami elindult és működött, jó ötlet volt, azt kellene figyelmesebben folytatni.

Oláh Emese: a legutóbbi rongálás nem etnikai vonatkozású volt

Kolozsvár alpolgármestere, Oláh Emese arról beszélt lapunknak, hogy milyen intézkedéseket foganatosítottak eddig, hogy megvédjék a szobrot a rongálóktól. Mint fogalmazott, létezik egy olyan projekt, amely a Szent Mihály templom és udvarának a megvilágítását és bekamerázását támogatja. A felszerelendő világítás és kamerák érintenék részlegesen a Mátyás-király szoborcsoportot is, emiatt az alpolgármester szerint ennek, illetve, a meglévő kamerák helyzetének a figyelembe vételével fogják elemezni, hogy szükséges-e egyéb térfigyelő kamerákat elhelyezni. A megvilágítást amúgy az önkormányzat finanszírozza, a térfigyelő kamerák elhelyezését pedig az egyház.

„Elemezni fogjuk, hogy hogyan lesznek ezek a térfigyelő kamerák majd elhelyezve, illetve hogy mennyire fogják érinteni vizuálisan a szoborcsoportot. Ugyanakkor azt is meg szeretném említeni, hogy a jelenlegi térfigyelő kamerák segítségével sikerült beazonosítani a legutóbbi rongálót, aki ellen azóta eljárás indult” – hangsúlyozta.

Az alpolgármester arról is beszélt, hogy a szobor megvédésére a helyi rendőrséget is bevonják, hiszen félóránként ellenőrzik a Főteret és környékét. A legutóbbi rongálás éjszaka történt, véleménye szerint valószínűleg akkor, amikor éppen nem voltak ott a rendőrök. Az alpolgármester azt is hozzátette, hogy a legutóbbi rongálásnak szerinte egyértelműen nincsen etnikai vonatkozása, ami a feliratból derül ki, a szobor talapzatára ugyanis egy T betűt firkáltak a Rex felirat elé, amellyel a Tyrannosaurus rex nevű dinoszauruszfajra akartak utalni, emellett pedig helytelen angol nyelvű szöveget írtak.

A Mátyás-szobor ötlete a 19. század második felében merült fel, Minorich Károly polgármester 1881-ben terjesztette a kolozsvári értelmiségiek bizottsága elé elképzeléseit, amelyek között szerepelt Mátyás király kolozsvári szülőházának renoválása és egy Mátyás-emlékmű állítsa is.
A munkálatokra pályázatot írtak ki, amelyet hét pályázó közül végül Fadrusz János nyert meg. A Mátyás-szobor gipszmintáit 1900 januárjában öntödébe szállították, majd a király bronzszobrát a párizsi világkiállításra is kiküldték, ahol elnyerte a szobrászati nagydíjat, a Grand Prix-t. Ugyanabban az évben elkezdődött a szobor Pákei Lajos tervezte, mészkőtömbökből faragott talapzatának felépítése is, az alkotás leleplezésére pedig 1902. október 12-én került sor, hatalmas ünnepség keretében.
A szobor az évek során lassan elhanyagolódott, kőtalapzata több részébe beszivárgott a víz, a lovas szobor megdőlt, a repedésekből pedig kinőtt a fű, így több mint száz év után felmerült a restaurálás ötlete, és meg is született egy román–magyar szerződés arról, hogy mindkét állam fele-fele arányban támogatta a munkálatokat. 2009 áprilisában hirdették meg a felújítására vonatkozó pályázatot, amelyet az CONCEFA nevű útépítő cég nyerte el, akik végül felkérték Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművészt is, hogy segítsen a munkálatokban.
A restaurálás során a talapzatra 1902-ben rávésett eredeti „Mátyás király” felirat helyett a „Mathias Rex” került, és a restaurátorok sok helyen fényképek alapján pótolták az eltűnt részleteket. A munkálatok 2010 novemberére értek véget, a szoborcsoportot 2011. április 2-án avatták fel újra, román és magyar állami vezetők jelenlétében.