banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_30Cewl4A_Copy of 1_300x250.gif

Megújult Erdély egyik legszebb késő gótikus tere, a kolozsvári ferences refektórium (VIDEÓ)

Fontos állomáshoz érkezett a kolozsvári ferences kolostor tíz éve elkezdődött helyreállítása: megújult a refektóriuma, Erdély egyik legszebb késő gótikus tere. Videóban mutatjuk a 15. századi, rendkívül igényesen kivitelezett egykori szerzetesi ebédlőt, amelynek érdekességeiről Lupescu Radu művészettörténészt, jövőbeli funkciójáról pedig Orbán Szabolcs ferences szerzetest, házfőnököt kérdeztük. (VIDEÓ: Varró-Bodoczi Zoltán)

Az épületegyüttesben az ókortól a román koron és a gótikán át a barokkig és a neogótikáig több értékes részlet található. A most megújult középkori ebédlőterem a 15. század második felét idézi, amikor akkori tulajdonosa, a domonkos rend elég forrással rendelkezett ahhoz, hogy emeletes, részleteiben igényes épületegyüttest emeljen, de a 17. század nyomai is látszanak rajta, ekkor jó hírnevű protestáns iskola működött benne. A reformátusoktól a jezsuiták kapták vissza, majd 1725-től a ferenceseké lett a kolostor, a 18. századból származnak a barokk átalakítások, amelynek szembetűnő eredménye a templom mai arculata.

A 19. században alakulhatott ki az a helyi hagyomány, miszerint Hunyadi Mátyás ide járhatott iskolába és király korában megszállt volna itt, ezt őrzi a jelenleg még nem látogatható Mátyás-terem neve, de egyik helyi legendának sincs tudományos alapja, hívta fel a figyelmet Lupescu Radu művészettörténész. Mint mondta, a domonkosok csak saját belső használatra működtettek iskolát, világiak nem járhattak ide, legfeljebb az képzelhető el, hogy az egyik szerzetes külön foglalkozhatott a kis Mátyással.A 15. századi felolvasófülke kőpadja | fotó: Zsizsmann Erika

A kolostor utolsó átfogó helyreállítása több mint száz évvel ezelőtt történt, 1902. és 1908. között Möller István és Lux Kálmán vezetésével, ők határozták meg a kolostor mai arculatát. Akkor vált a refektórium közösségi, kulturális térré. A kolostort 1949-ben államosították, és a művészeti szakközépiskola költözött ide, majd kizárólag a zeneiskola működött benne. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány 2010-ben kapta vissza az épületegyüttest az államtól, a zeneiskola 2011-ben költözött el, és ekkor nyílt lehetőség ismét régészeti és művészettörténeti kutatásra, illetve helyreállításra.

Lupescu Radu művészettörténész elmondta, hogy a refektórium mostani felújításának két fontos hozadéka van az építéstörténet szempontjából: a boltozat egyik bordáján talált 1474-es évszám, ami megerősíti a terem befejezésével kapcsolatos eddigi feltételezéseket, valamit az, hogy ismét jól olvashatóakká váltak a 16-17. századi feliratok és falfirkák.

A kutatásban Lupescu Radu mellett Kovács Zsolt, Adrian Andrei Rusu, Viorica Rusu Bolindeț és Szőcs János dolgozott, a szakaszokban végzett, és várhatóan még évekig tartó helyreállítás főtervezője Guttman Szabolcs, kivitelezője pedig a Pro Restauratio Kft. A tetőszerkeszet és a refektórium helyreállítását a magyar kormány finanszírozta a Teleki László Alapítvány menedzselte Rómer Flóris Terv keretében.

A kolostor tereinek egy részét egyetemisták elszállásolására szánták, ezt a kollégiumi részt újították fel először, ezután következett a tetőszerkezet, amelynek helyreállításával a napokban végeznek, tudtuk meg Orbán Szabolcstól, a kolozsvári ferencesek házfőnökétől. A refektóriumban a villanyhálózat cseréje és a kőfelületek helyreállítása történt meg – Kiss Zoltán és csapata dolgozott itt, ők a Szent Mihály-templom helyreállításában is részt vesznek –, és hátra van még a padlózat cseréje, valamint a fűtésrendszer beszerelése. Orbán Szabolcs elmondta, hogy a tervek szerint a refektóriumban továbbra is vendégül látnának közösségi rendezvényeket, emellett a felújítás előrehaladtával látogathatóvá tennék a kerengőt és a Mátyás-termet is.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?