Az új közigazgatási törvénykönyv megerősíti a kisebbségek jogainak betartását ott is, ahol a számarány kisebb, mint 20 százalék. Így nem csak azokon a településeken kell betartani a kisebbségek nyelvhasználati jogait, ahol elérik a húsz százalékos arányt, hanem az önkormányzatok döntésétől függően ott is, ahol ez a számarány nem teljesül – hangoztatta Korodi Attila frakcióvezető a közigazgatási törvénykönyv csütörtöki képviselőházi vitája után. A végszavazást hétfőn tartják a jogszabályról.

"A közigazgatási törvénykönyv módosításaival ferdítettek, hazug információkat tettek közzé és újabb magyarellenes hisztériát próbáltak kelteni egyesek az elmúlt napokban” – mutatott rá Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt követően, hogy parlament alsóházának plénuma megvitatta a közigazgatási törvénykönyvet.

Korodi Attila a plénumi vitán elmondta, hogy az elmúlt 5 hónapban kifejtett széleskörű parlamenti munka eredményeként egy jobb, átláthatóbb, a kisebbségek anyanyelvhasználatát biztosító, európai szellemiségű, a decentralizációt, valamint az önkormányzatok önrendelkezését erősítő közigazgatási törvénykönyve lesz Romániának.

A politikus hangsúlyozta, hogy új alapokra helyezik Románia közigazgatását, amennyiben a parlament alsóháza megszavazza hétfőn, július 9-én az új közigazgatási törvénykönyvet. A parlamenti vita során a frakcióvezető rámutatott, hogy az országnak nagy szüksége volt már egy átfogó, átlátható és letisztult közigazgatási törvénykönyvre, hiszen az elmúlt időszakban a többféle jogértelmezésből és -gyakorlatból adódó komoly gondokkal kellett szembenézniük az önkormányzatoknak és közintézményeknek.

Korodi emlékeztetett arra is, hogy februárban a parlament elé terjesztett törvénykönyvhöz viszonyítva a ma elfogadott változat majdnem teljes egészében a parlamenti szakbizottságban újraírt és átdolgozott változat. A képviselőház és a szenátus közigazgatási törvénykönyvet vitató különbizottságában az elmúlt öt hónapban az RMDSZ-t Cseke Attila szenátor képviselte.

„A képviselőházban zajló vita alatt megőriztük a szenátusban elfogadtatott javaslatainkat a kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozóan. További garanciákat vittünk bele a törvényszövegébe: így az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtti időszakban érvényes jogszabályok által előírt anyanyelv-használati jogokat nem lehet visszavonni” – mutatott rá Korodi Attila, majd hozzátette, hogy a törvénykönyv szövege olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek arra kötelezik a közintézményeket, hogy gyakorlatba ültessék Románia nemzetközi vállalásait a kisebbségvédelem terén.

Cseke is cáfolta a ferdítéseket

Nem nyújtott be az RMDSZ olyan módosító javaslatot a közigazgatási törvénykönyvhöz, amely alapján csökkentenék vagy kiiktatnák a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot biztosító 20 százlékos küszöböt – jelentette ki csütörtökön Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

Az RMDSZ-es szenátor elmondta: a kisebbségi lakosság számarányának el kell elérnie a 20 százalékot ahhoz, hogy kötelezővé váljon az illető kisebbség nyelvének a közigazgatásban való alkalmazása az állam hivatalos nyelve mellett, valamint a kétnyelvű táblák kihelyezése. A jogi logika ennek alapján megkívánja a törvényes alap biztosítását arra is, hogy a 20 százalékos küszöbértéket el nem érő kisebbségi csoportoknak is legyen lehetőségük anyanyelvük használatára a közigazgatásban, ha a helyi tanács is beleegyezik – magyarázta Cseke.

Hozzátette: az Európai Unióban van olyan ország, ahol a húsz százaléknál jóval kisebb az anyanyelvhasználati küszöb. Cseke nyomatékosította: a törvény, miszerint a 20 százelékos számarányt elérő nemzeti kisebbségeknek biztosítani kell az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, már 17 éve érvényben van, és ezután is érvényben lesz.

A címlapfotó forrása: Q Magazine