A kulturális örökség hasznosításáról szervezett fórumot az RMDSZ Marosvásárhelyen, ahol Navracsics Tibor európai biztos arról beszélt, hogy milyen célkitűzéseket fogalmaztak meg, amikor 2018-at az Európai Kulturális Örökség Évének nyilvánították. Az Európai Bizottság sportért, kultúráért, ifjúságért és oktatásért felelős biztosa Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők meghívására látogatott el Marosvásárhelyre.

Navracsics Tibor EU-biztos szerint Európa Ázsiától való különállása nem feltétlenül földrajzi, hanem kulturális kérdés. „Ami minket megkülönböztet Ázsiától, az az európai kultúra. Habár nehezen meghatározható, amikor kimondjuk: európai kultúra, mindenki tudja, hogy miről van szó. Ahogyan bővült az Európai Unió, ahogyan egyre sokszínűbbé vált, ahogyan szembesültünk a problémákkal, kicsit mintha kezdenénk elfeledkezni arról, hogy mit is jelent az európai közösség, mi az, ami összeköt bennünket” – mondta.

Turizmus, oktatás, kreativitás

Úgy véli, a kulturális örökségnek legalább három dimenziója kiemelendő: turisztikai vonzereje, az oktatásban való hangsúlyos megjelenítése, illetve kreativitásra ösztönző szerepe.

„A turizmus itt többször is szóba került, mint természetes szövetségese a kulturális örökségnek. Van összefüggés: a turizmus nem ér semmit a kulturális örökség helyszínei nélkül, de az örökség is szegényebb marad, ha nem látják. Hajlamosak vagyunk lebecsülni a kultúra jelentőségét, pedig Európában a két legnépszerűbb turisztikai látványosság a párizsi Notre Dame-székesegyház és a Sacre Coeur bazilika. Nem feltétlenül az építészeti egyediség, ami látványossággá teszi a két épületet, többre van szükség: azon túl, hogy Párizsban vannak, szépirodalomtól a kereszténységig sok minden hozzájárul ahhoz, hogy ezek a kulturális örökségek ennyire értékesek a turisták számára” – mutatott rá.

A biztos szerint ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy a kulturális örökség védelme, használata, megismerése az oktatási anyag részévé váljon. Úgy véli, ennek kell lennie az állampolgársági képzés egyik legfontosabb elemének, hiszen ez hozzájárul az egymás iránti tisztelet kialakításához, a sokszínűség megismeréséhez.

Ami a harmadik dimenziót, a kreativitást illeti, Navracsics Tibor elmondta, a tematikus év jelszava: amikor a múlt találkozik a jövővel – vagyis meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a kulturális örökség egyfajta erőforrásává váljon a kortárs művészetnek. 

Sógor Csaba köszöntőjében a kulturális örökségről való gondoskodás fontosságáról beszélt, leszögezve: a megteremtett értékeket legjobban jogos tulajdonosaik tudják megbecsülni. Az EP-képviselő a Romániában elindított, az EU-s csatlakozást követően pedig lelassult, megtorpant restitúció, ingatlan-visszaszolgáltatás helyzetére utalt. „A visszaszolgáltatás azért is fontos, mert az eredeti tulajdonosok képesek leginkább megbecsülni és a közösség javára fordítni épített, írott, tárgyi és egyéb kulturális örökségünket” – nyomtatékosított.

Teret engedni a fiataloknak

„A kulturális örökség, a maga hihetetlen változatosságában, legyen az épített, tárgyi vagy szellemi örökség, az a tényező, amely emberivé, élhetővé, szerethetővé és élvezhetővé teszi mindennapjainkat. Tudatosan vagy sem, de állandóan használjuk, élünk vele, és emiatt a felelősségünk is óriási a megmaradásával, de főleg a továbbfejlesztésével kapcsolatban” – fogalmazott Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke.

Meglátása szerint anyagi, emberi és szellemi erőforrást kell a kulturális örökség mellé rendelni, „hisz az busásan megtérül, legyen szó munkahelyekről, piacról a helyi termékek számára, regionális fejlődésről, vagy egyszerűen arról, hogy jól érezzük magunk abban a környezetben, amelyben élünk”, mondta.

„Kulturális örökségünk nemzeti identitásunk alapja, de ugyanakkor összeköt bennünket, európaiakat is. Ha megengedjük a fiatal generációnak, hogy saját képére formálja azt, akkor nyert ügyünk van, hiszen így biztosítjuk a továbbélését is. Bátrak kell lennünk, és bíznunk kell magunkban, bíznunk kell gyermekeinkben, abban, hogy jó gazdái lesznek ennek az örökségnek. Azt kívánom, hogy az év végéig minden kis közösség tudatosítsa magában azt, hogy milyen csodálatos értékek tulajdonosa, őrzője. Így a következő kulturális örökség évében már azt ünnepeljük, hogy belaktuk a világot, amelyet örököltünk és talán szebbé és jobbá is tettük. De mindenképpen békésebbé és befogadóbbá” – összegzett Hegedüs Csilla.

Házigazdaként Maros megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc köszöntötte az európai biztost és az érdeklődőket. Rámutatott: Maros megye sokszínűségét az adja, hogy együtt élnek magyarok, románok, szászok és romák, akik saját hagyományaikkal, értékeikkel, építészetükkel hozzájárulnak a kulturális örökséghez. „Büszkék vagyunk rá, hogy a legtöbb műemléket Maros megyében tartják nyilván. Éppen ezért foglalkoztat bennünket, hogy miként tud a kulturális örökség hozzájárulni a munkahelyteremtéshez, a regionális fejlődéshez és a közösségi kohézió megteremtéséhez” – fogalmazott a tanácselnök.

Stefan Bâlici, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal menedzsere az Európai Örökség Márka program részleteiről beszélt mint eszközről, amely átalakítja a kulturális örökségről alkotott képett. Soós Zoltán, a Maros megyei Múzeum igazgatója arra mutatott rá, hogy míg a megyei önkormányzat támogatja az örökségvédelmet, a marosvásárhelyi városi tanács, illetve a polgármester bizonyos esetekben akadályozza a munkát.

Irina Cios, a Román Kulturális Alap igazgatója arról értekezett, hogy milyen viszonya van a kulturális örökségnek és a kortárs művészetnek. Rámutatott: 2018-ban mintegy 30 millió lejt pályáztattak meg és osztottak szét különféle kulturális programok, projektek támogatására.

Furu Árpád, a Torockó értékvédő program igazgatója azt mutatta be, hogyan járult hozzá egy támogatási rendszer ahhoz, hogy Torockó turizmusa és gazdasági tevékenysége is fellendüljön. „Felajánlottuk a torockói háztulajdonosoknak, hogy támogatást biztosítunk, amennyiben megtartják az épületek eredeti formáját, és ha az előírásoknak megfelelően újítják fel azokat. Ma 300 házból 68-ban panzió működik, ez pedig munkahelyeket jelent nemcsak a tulajdonosoknak, hanem a környéken élő embereknek egyaránt” – magyarázta.