A hónap végén tárgyalja az alkotmánybíróság azt az óvást, amelyet Klaus Johannis pénteken nyújtott be az igazságszolgáltatási törvénycsomag kapcsán – közölte az Agerpres. Az államfő azzal indokolja a jogszabályokkal kapcsolatos kifogásait, hogy szerinte azok még mindig tartalmaznak alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket.

Az államelnök felsorolta a kifogásolt szövegrészeket, amelyek egyfelől az átláthatóság, másfelől a következetesség elvét szegik meg. Bizonyos cikkelyek ugyanakkor – szerinte – több alkotmányos elvet is figyelmen kívül hagynak. 

Johannis azt is kifogásolta, hogy a korrupcióellenes ügyészég (DNA) esetében bizonyos fellebbezéseket ezentúl nem a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), hanem csupán a testület keretében tevékenykedő Igazságügyi Felügyelet bírálná el az új törvény szerint, és ez – az államelnök szerint – korlátozná az említett intézmény független működését. 

Egy másik kifogás arra a megfogalmazásra vonatkozott, amely szerint „a bírósági határozatokat az ítélethirdetéstől számított legtöbb 30 napon belül meg kell indokolni. Kivételes esetekben ez a határidő legtöbb két alkalommal meghosszabbítható 30 nappal”. Az államelnök erről a rendelkezésről úgy véli, hogy „nélkülözi az előreláthatóságot”.

Klaus Johannis további kifogáa: az új jogszabály lehetővé tenné azt, hogy egy politikai alapon kinevezett tisztségviselő, az igazságügyi miniszter ellenőrzése alá kerüljenek az ügyészek. A tervezet szövege nem tisztázza a hatáskörök mibenlétét sem, így lehetőséget teremt az igazságszolgáltatásba való beavatkozásra, veszélyezteti annak függetlenségét – érvelt az államelnök.

A több helyen kifogásolt tervezet továbbá azt is előírná, hogy a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) ügyészeinek „feddhetetlen erkölcsi magatartást” kell tanúsítaniuk, ami szubjektív megítélést feltételez, így a DIICOT ügyészeit nem objektív kritériumok alapján választanák ki – olvasható Johannis óvásában.