FRISSÍTVE: Döntő kamaraként elfogadta szerdán a képviselőház plénuma azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében lakóhelyükön vagy hétvégenként tölthetik le börtönbüntetésük nagy részét a legtöbb öt év szabadságvesztésre ítélt személyek. A büntetés-végrehajtást szabályozó törvényt módosító tervezetet 170 képviselő támogatta szavazatával, 81-en ellene voksoltak, hatan tartózkodtak. FRISSÍTÉS: A törvényt az RMDSZ is megszavazta.

A szedán elfogadott jogszabály a következő megoldásokat javasolja a börtönben letöltendő szabadságvesztés alternatívájaként: az elítéltek büntetésük nagy részét lakóhelyükön töltik le, belügyi alkalmazottak felügyelete alatt, elektronikus karkötővel vagy anélkül; büntetésüket hét közben lakóhelyükön, szombaton és vasárnap külön erre a célra létesített központokban vagy börtönben töltik; úgynevezett vegyes rendszerben, azaz részben lakóhelyükön, részben közmunkával töltik büntetésüket. 

Mindegyik alternatíva csak a legtöbb öt év szabadságvesztésre ítéltek esetében alkalmazható, miután büntetésük egyötödét leülték valamely büntetés-végrehajtási intézetben. Az erőszakos bűncselekmények, illetve korrupciós bűntettek - vesztegetés elfogadása, megvesztegetés, befolyással való üzérkedés - miatt elítéltekre nem érvényes a rendelkezés, és a visszaesők esetében sem alkalmazhatók ezen alternatívák. 

Az indítványt eredetileg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) terjesztette elő, majd a jogi bizottságban kiegészítették a Szociáldemokrata Párt (PSD) módosító javaslataival.  Gabriel Andronache liberális képviselő a szavazást megelőző plénumbeli vitán kifejtette, a szakbizottságból kikerült tervezetnek "egyáltalán semmi köze nincs" kezdeményező kollégái eredeti elképzeléséhez, ezért ebben a formában nem támogatják a javaslatot, sőt azt is kilátásba helyezte, hogy alkotmányossági kifogást emelnek ellene. 

A Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) képviselő Stelian Ion is hasonló álláspontot fogalmazott meg. Felszólalásában rámutatott, a Szociáldemokrata Párt (PSD) teljesen megváltoztatta a tervezet eredeti tartalmát, és a módosítások egyetlen célt szolgálnak: a törvény szigorának enyhítését. A képviselő ugyanakkor emlékeztetett: a kormány is jelezte, hogy nem ért egyet a kezdeményezéssel, lévén, hogy a jelenleg érvényben levő jogszabály is rendelkezik a büntetés-végrehajtáson belüli alternatív megoldásokról.  A Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője, Marius Paşcan felszólalásában ugyancsak azt mondta, alakulata nem támogatja a javaslatot. 

Az RMDSZ támogatta a törvényt

FRISSÍTÉS: A törvényt az RMDSZ is megszavazta. Márton Árpád képviselőházi frakció-helyettese szerint a kormánypárti honatyák nem módosították lényegesen a Nemzeti Liberális Párt által benyújtott jogszabálytervezet házi őrizettel és a hétvégi őrizettel kapcsolatos előírásait. „Mi alapvetően egyetértettünk ennek a két új intézménynek a bevezetésével, hiszen mindkettő szerte Európában létező gyakorlat az igazságszolgáltatásban. Kisebb módosításokkal ugyan, de mi a PNL által benyújtott tervezetet támogattuk, végül pedig azért döntöttünk a PSD által módosított változat megszavazása mellett, mert úgy ítéltük, hogy a módosítások nem változtatnak lényegileg a kezdeményezők által megfogalmazottakon” – nyilatkozta a Maszolnak az RMDSZ képviselője.

Márton Árpád tájékoztatása szerint az ellenzék és a kormánypárt véleménye főként abban különbözött, hogy milyen időtartamú börtönbüntetések esetén lehessen a két intézményt alkalmazni – a PNL 3 éves, illetve 4 és fél éves, a PSD az 5 éves szabadságvesztés esetén látta jónak –, illetve hogy a letöltés formájáról az ítéletet meghozó vagy a fogva tartást felügyelő bíró döntsön.

„Abban a kezdeményezők és a módosítási javaslatok megfogalmazói is egyetértettek, hogy mind a házi őrizet, mind pedig a hétvégi őrizet hozzávetőleg egy ötödére csökkentené az állam számára a fogva tartás költségeit, a börtönök túlzsúfoltsága tekintetében pedig fontos változásokat hoz egy ilyen törvény” – tette hozzá a politikus.

Márton Árpád közölte azt is: az RMDSZ magára maradt azzal a véleményével, hogy a törvény bizonyos szabályozásait nem kellene azonnal hatályba léptetetni, hiszen ezek alkalmazási formáit is ki kell még dolgozni. Tájékoztatása szerint a két intézmény kiépítését szabályozó cikkelyekről van szó, hiszen legkevesebb 180 nap lenne szükséges ahhoz, hogy alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban. „Kíváncsiak vagyunk, hogy azonnali hatállyal hogyan fogják valamennyi cikkelyt alkalmazni” – fogalmazott a képviselő.