Alkotmányos természetű jogi konfliktus állt elő a parlament és a legfőbb ügyészség között amiatt, hogy Laura Codruța Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője nem volt hajlandó a 2009-es elnökválasztás ügyében vizsgálódó parlamenti különbizottság elé járulni – állapította meg kedden az alkotmánybíróság.

Az alkotmányossági óvást a kétkamarás parlament házelnökei  – Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke – nyújtották be azt kifogásolva, hogy a vádhatóság egyik vezető tisztségviselője „rosszhiszeműen” viszonyul a parlamenthez. 

A parlament azoknak a sajtóinformációknak a kivizsgálása érdekében alakított különbizottságot, amelyek szerint egyes állami tisztségviselők törvénytelenül befolyásolni próbálták a 2009-es elnökválasztás kimenetelét, hogy újabb mandátumhoz juttassák Traian Basescu akkor hivatalban lévő államfőt.

A testület egyebek mellett azt próbálta kideríteni, igaz-e, hogy a második forduló éjszakáján a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetői és Laura Codruța Kövesi és számos más tisztségviselő Gabriel Oprea akkori belügyminiszter lakásán találkoztak, és ha igen, akkor mi célból.

A parlamenti bizottság több potenciális érintett kihallgatása után szeptemberben arra a következtetésre jutott, hogy 2009-ben az elnöki hivatal és a Boc-kormány átfogó, összehangolt akciótervvel választási csalást készített elő, így bűnszövetkezet létrehozásával, csalással, hatalmi visszaéléssel vádolható. A bizottság jelentését csak a szociálliberális kormánytöbbség támogatta, a jobbközép ellenzék kivonult a szavazásról.

Kövesit négyszer is hívták

A különbizottság az utóbbi hónapokban négyszer is beidézte Kövesit, de ő egyszer sem jelent meg a testület előtt, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik a vizsgálat tárgyát képező információkkal.

Az ellenzék szerint a DNA által bíróság elé állított koalíciós pártvezetők nem azt akarták nyolc év után bebizonyítani, hogy 2009-ben valójában – a PSD-ből azóta kizárt – Mircea Geoană volt pártelnök nyerte meg az elnökválasztást, hanem csak az érdekelte őket, hogy meghurcolhassák az azóta korrupcióellenes főügyésszé lett Kövesit, amiért a vádhatóság a politikai elit számos jeles képviselőjét juttatta rács mögé.

Bár a korrupcióellenes főügyész nyilvános meghallgatása nem történt meg, az alkotmánybíróság a parlamenti házelnököknek adott igazat. Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel hozott határozata szerint a parlament és vádhatóság között keletkezett alkotmányos konfliktus feloldásához Kövesinek meg kell jelennie a parlamenti vizsgálóbizottság előtt.