Választási csalással jutott újabb elnöki mandátumhoz Traian Băsescu nyolc évvel ezelőtt – állapította meg szerdán elfogadott jelentésében a 2009-es államfőválasztás lebonyolítását kivizsgáló parlamenti bizottság. 

A jelentés következtetései szerint a csalásokhoz személyesen Traian Băsescu és az Emil Boc vezette akkori kormány is hozzájárult. A bizottság szerint felmerült több bűncselekmény – például bűnszövetkezet létrehozása – elkövetésének gyanúja is.

A különbizottság jelentése szerint az elnöki hivatal és a Boc-kormány átfogó, összehangolt akciótervvel készítette elő a választási csalást, így bűnszövetkezet létrehozásával, csalással, hatalmi visszaéléssel vádolható. A testület állítását egyebek mellett azzal támasztja alá, hogy a voksolás előtt néhány hónappal Traian Băsescu államfő felmentette tisztségéből Dan Nicát, a nagykoalíciós kormány szociáldemokrata belügyminiszterét, utódjának, a - Băsescut támogató demokrata párti - Vasile Blagának pedig első dolga volt lecserélni 20 megyei prefektust, akiknek jelentős szerepük volt a voksolás megszervezésében.

A jelentés szerint felmerül a szervezett bűnözői csoport létrehozásának, hamis okirat kiállításának és hamis vagy hamisított okirat tudatos felhasználásának gyanúja. A bizottságnak azonban nem áll hatáskörében megállapítani valamely személy bűnösségét, csak tényeket rögzít és javaslatokat tesz - mutat rá még a jelentés, hozzátéve: elküldik a dokumentumot az illetékes intézményeknek, hogy döntsenek a további lépésekről. 

"Románia elnökén múlik, hogy kérni fogja-e a bűnvádi eljárás elindítását Emil Boc, Vasile Blaga, Gabriel Sandu, Gheorghe Pogea, Elena Gabriela Udrea, Radu Mircea Berceanu, Adriean Videanu és Sorina Luminiţa Plăcintă ellen, akik nem a parlament tagjai jelenleg. A képviselőház döntésén múlik, hogy kéri-e a bűnvádi eljárás elindítását Cătălin Marian Predoiu volt miniszter ellen, aki jelenleg képviselői mandátummal bír" - fogalmaz a jelentés. 

A jelentés készítői elismerik: azt nem sikerült feltárniuk, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) milyen szerepet játszott az állítólagos választási csalásban, ezt pedig annak tulajdonítják, hogy a vádhatóság és a titkosszolgálat vezetői nem volt hajlandók megjelenni a különbizottság előtt, vagy egy az ügyben indult - időközben vádemelés nélkül lezárt - ügyészségi vizsgálatra hivatkozva nem voltak hajlandók érdemi információkat szolgáltatni a parlamenti bizottságnak.

Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyésztől azt kérdezték, ott volt-e Gabriel Oprea lakásán 2009. december 5-én éjszaka, de nem válaszolt a kérdésre, Augustin Lazăr legfőbb ügyésztől pedig az akkori elnökválasztás ügyében indított és közben lezárt nyomozás anyagát kérték, ő azonban nem bocsátotta azt a testület rendelkezésére - olvasható a jelentésben. 

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői kivonultak a teremből a jelentésről szóló végszavazás előtt. Daniel Fenechiu képviselő ezt azzal indokolta, hogy a testületnek a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) törvényhozóiból álló többsége nem tett eleget a kérésüknek, hogy a végső jelentés szövegét pontról pontra tárgyalják meg, a dokumentum elfogadását pedig halasszák csütörtökre, ameddig a PNL képviselői írásban rögzítették volna kifogásaikat.