30. Véndiáktalálkozó: távoli országokból is érkeztek egykori Szatmáron érettségizettek
Szatmárnémeti egyik legnagyobb múltra visszatekintő rendezvényének jubileumi kiadását, a 30. Véndiáktalálkozót tartották meg a hétvégén.
A kétnapos programsorozat koszorúzással és az elhunyt diáktársakra, tanárokra való emlékezéssel indult pénteken, szombat éjszaka pedig jó hangulatú bulival zárult a rendezvény hagyományos helyszínén, a Szatmárnémeti Református Gimnázium udvarán.
„Az a nemzet tud tovább élni és megmaradni, amely képes iskolát teremteni és fenntartani. Ezen folyamatban kiemelkedő szerepe van a Véndiáktalálkozónak. Különleges színfoltja a szatmári magyar közösségnek, mert képes megújulni, és továbbadni, megőrizni értékeket” – mondta el a nyitóeseményen, az elhunyt véndiákokra és pedagógusokra való emlékezés alkalmával Pataki Enikő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója.
A pénteki program a Dinu Lipatti Filharmóniában folytatódott, ahol a komolyzenei kamarakoncert mellett Muhi Sándor, a Véndiákszövetség (VDSZ) egyik alapító tagja mondott beszédet.
„Úgy gondolom, hogy a jubileumi ünnepség alkalmából emlékeznünk kell azokra a szervezőkre, ismerőseinkre, barátainkra is, akik az évek során eltávoztak ugyan közülünk, de lelkes munkájuknak, eredeti ötleteiknek, elkötelezettségüknek köszönhetően máig itt vannak közöttünk, hiszen példájuk, útmutatásuk a mai napig jótékonyan hat. Emlékezzünk jó szívvel, szeretettel Ligeti László Zoltánra, Grebur Miklósra, Jakab Árpádra, Tóth Juditra, Dutkay Elemérre, Jékel Gézára és Zsuzsára, a közelmúltban elhunyt Kruzlics Jánosra, Fejér Kálmánra és a többiekre: barátokra, egykori tanárokra, osztálytársakra, mindenkire, akiket sokan a szívükben hordanak. Minden találkozón, főleg a kerek évfordulók alkalmával visszatérő kérdés: hogyan tovább? Ezt természetesen a nálunk fiatalabbak mondják majd meg az elkövetkező években. Az irány jó, és mindaddig az marad, amíg a kezdeményezés megtartja eredeti szerepkörét: közösségteremtő, a közösséget megtartó rendezvény marad, olyan találkozó, amely felvállalja a hagyományőrző szerepet is” – mondta Muhi.
Kerek évfordulós osztályok vonultak fel
A pénteki nap fiatalos rendezvényekkel zárult: kocsmakvízre, beerpong-kupára várták a szervezők a fiatalabb generációba tartozó véndiákokat.
Ezzel párhuzamosan viszont számos étteremben szólt a zene, koccantak a poharak. Sok, kerek évfordulós érettségi találkozóját ünneplő osztály a Véndiáktalálkozóhoz kapcsolja az osztályfőnöki órát és az azt követő kötetlen beszélgetést. Most is számos távoli országból is érkeztek Szatmárnémetibe egykoron itt érettségizők, sokan ehhez a rendezvényhez igazítják a nyári szabadságukat is.
Szombat reggel a Szatmárnémeti Református Gimnázium udvarán, a hagyományos helyszínen szólt a csengő, vonultak fel a kerek évfordulós osztályok. És bár néhány nappal ezelőtt még építőtelephez hasonlított az udvar az épület felújítása miatt, szombatra ünneplőbe öltözött a helyszín.
Sorban vonultak fel a résztvevők tapsának kíséretében a 70 éves találkozójukat ünneplőktől az igazán friss, 10. évfordulós osztályokig. Az eseményt műsorvezetőként levezénylő Nagy Anikó színművésznő minden osztály szószólójával szóba állt, s mint kiderült, a végzősök túlnyomó többsége egyetemet végzett, most fontos feladatokat látnak el a világ számos különböző pontján – ám mindnyájuk számára jó érzés a viszontlátás, az újratalálkozás Szatmárnémetiben.
A Véndiákszövetség elnöke és alelnöke, Gönczy Gábor és Tóth Géza Ivor ezt követően a jubileum kapcsán emléklapokat adott át azoknak, akik a VDSZ történetében és a Véndiáktalálkozó megszervezésében az almúlt három évtizedben fontos szerepet vállaltak.
Kiállítások, koncertek, buli egészítette ki a találkozót
A szombati napon nem maradtak el a már hagyományos kiállításmegnyitók és kulturális programok sem. A közeli Iparosotthon épületében nyílt kiállítása Muhi Sándornak szatmári arcképekből, amelyeket ujjgyakorlatként rajzolt meg az idők folyamán, s amely kollekció több mint kétszáz alkotásra nőtt – most azonban közel hatvan ilyen portré-grafikát állított ki, melyekhez írásban magyarázatot is fűzött, így a tárlat várostörténeti oktatóanyag is volt.
Az impozáns épület nagytermében volt látható az EKE Art vándorkiállítás, az Erdélyi Kárpát Egyesület természetfotó-kiállítása, és itt szemezgetett ifjú alkotók verseiből a Szamos Diákirodalmi Kör is.
Szintén az épületben és a találkozóhoz kapcsolódóan cserkésztörténeti kiállítást is láthattak az érdeklődők.
Könyvbemutatók is voltak: itt tárták a közönség elő Medve A. Sándor Konfirmáltak anyakönyve 3. kötetét, később pedig az Aurel Popp Zene és Képzőművészeti Líceumban találkozhattak a versek szerelmesei Fehér Imola költőnővel. Ezt követően nyílt meg Kállay Attila: Szatmári épületek kiállítása, amelyen köszöntőbeszédet Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese mondott.
Délután az iskolaudvaron következett a laza program, a péntek éjszaka abbamaradt emlékek felelevenítésének a folytatása. Ehhez az alaphangulatot a marosvásárhelyi Mel’Amour zenekar és a budapesti Villon Trió koncertje adta meg, majd a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata művészeinek Beatles-emlékzenekara hozta lázba a közönséget. Koncertezett még a fiatalos FunkYou, a bulira a koronát viszont a Véndiáktalálkozók örök-zenekara, Vargáék helyezték fel, örökzöld slágerekkel szórakoztatva a sok száz résztvevőt.
CSAK SAJÁT