Cseke a decentralizációról: a finanszírozás a legfontosabb
Az RMDSZ két frakciójával tárgyalt kedden délután a parlamentben Liviu Dragnea kormányfőhelyettes a decentralizációs tervezetről. A találkozó után Cseke Attila képviselő, a közigazgatási szakbizottság tagja válaszolt a maszol.ro kérdéseire.
Mi hangzott el a miniszterelnök-helyettessel tartott találkozón?
Mi elmondtuk, hogy támogatjuk a decentralizációt. Azt kértük Liviu Dragneától, hogy egyeztessünk még a jogszabályról, mielőtt a kormány a parlamentben felelősséget vállal érte. A tervezetnek még nincs végleges formája, így arra kértük őket, vegyék figyelembe a módosító javaslatainkat. Számunkra az a legfontosabb, hogy legyen megoldva a központi költségvetésből a decentralizált intézmények finanszírozása, és ne csak a jövő évre. Az tervezet ugyanis, amely néhány hete publikussá vált, hiányosságokat tartalmaz ezen a téren.
Az RMDSZ hírlevele szerint Borbély László politikai alelnök a találkozó után hangsúlyozta: a szövetség csak akkor támogatja a kormány decentralizációs törvénytervezetét, ha a hatáskörök átadása a feladatok elvégzéséhez szükséges anyagi háttér biztosításával jár, azaz az átadott intézmények működési költségeit beépítik a következő évi költségvetésbe. Borbély elmondta, a kormány elképzeléseihez képest vannak más területek is, ahol szükséges a decentralizáció: a kataszterek, a levéltárak, a rendőrség. „Természetesen ez tervezet a folyamat első lépése, és ilyen szempontból mindenképp előrelépésnek kell tekinteni” – jelentette ki.
Mi volt Liviu Dragnea válasza?
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a korábban nyilvánosságra került tervezet azóta sokat változott. Ígéretet kaptunk arra, hogy megkapjuk a tervezetet, és fogunk még tárgyalni róla.
Hogyan kommentálja azt, hogy a liberálisok ellenzik a munkaerő-foglalkoztató ügynökségek és rendőrség decentralizációját?
Tudjuk, hogy Romániában nem mindig a politikai ideológiák érvényesülnek a közpolitikákban is. Azt azonban furcsállom, a liberális párt ragaszkodik a központosításhoz, és nem az önkormányzatok felé történő nyitás jellemzi minisztereit, hanem az vezérli őket, hogy minél több intézmény a fennhatóságuk alatt maradjon. Ezzel szemben a szociáldemokraták – akiknek ideológiailag inkább központosítás-pártiaknak kellene lenniük –szeretnének nyitni és hatásköröket átadni az önkormányzatoknak. Ez tehát furcsa, de hát a Nemzeti Liberális Párt politikusainak voltak már korábban más furcsa megnyilvánulásaik is.
Korábban az RMDSZ ragaszkodott ahhoz, hogy a tanfelügyelőségek is kerüljenek önkormányzati hatáskörbe. Mi várható ezen a téren?
Nem született erről egyezség Liviu Dragneáékkal. Mi azt kértük, hogy legyen jelentéstevői kötelességük az önkormányzatok felé azoknak az intézményeknek, amelyeket nem decentralizálnak, például a tanfelügyelőségeknek. A tanfelügyelőség beiskolázási tervét ma is véleményezi a megyei tanács, de nem szólhat bele a számokba. Most, 2014 végén az önkormányzat elnökének nincs meg az a jogi lehetősége, hogy behívja a tanfelügyelőség vezetőjét, és rákérdezzen: abból a tervből, amit az én véleményezésemmel felküldtek Bukarestbe, mi valósult meg? Ezt segít az önkormányzatnak kiküszöbölni a hibákat. Ez a lehetőség most nincs meg. Egyébként ezt a javaslatot is ellenzik a liberálisok.
Mi történik a következő napokban a decentralizációs tervezettel?
Mi azt várjuk, hogy kapjuk meg annak a tervezetnek a javított változatát, ami nyilvánosságra került pár hete. Ehhez fogunk majd benyújtani módosító javaslatokat. Az számunkra a legfontosabb, hogy a decentralizált intézmények finanszírozása biztosított legyen.
Várhatóan mikor fogadja el a kormány parlamenti felelősségvállalással ezt az intézkedéscsomagot?
Időpont a mai találkozón nem hangzott el, ám mivel a kormány ezt még a jövő évi költségvetés tervezetének benyújtása előtt szeretné elfogadtatni, ugyanis a tervezet a büdzséhez is kapcsolódik, gondolom, hogy november közepéig ezt a lépést megteszik.