A romániaiak 89 százaléka eltűrne a szomszédságában más vallásúakat, 82 százalék más etnikumhoz tartozókat, 69 százalék migránsokat vagy vendégmunkásokat, 40 százaléka pedig szexuális kisebbségeket; az Észak-Nyugat Régió lakói a legintoleránsabbak a nemzeti kisebbségekkel szemben – derül ki a Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) 2018-ra vonatkozó kultúrafogyasztási barométerből. A felmérés a nemzeti identitáshoz való viszonyulásra is rákérdezett a centenáriumi év kontextusában.

A felmérés 2018. szeptember 1. és október 5. között készült 1200 felnőtt személy megkérdezésével, a hibaküszöbe 2,8 százalékos.

Mitől román a román?

A megkérdezetteknek elsőként arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy mit tartanak a román nemzeti identitás legfontosabb tényezőjének. A mintacsoport 95 százaléka a román nyelv ismeretét nevezte meg, 94 százalék az ország törvényeinek betartását és az állami intézmények tiszteletét, 92 százalék pedig úgy vélte, a legfontosabb az, hogy az ember románnak érezze magát.

A román állampolgárságot 91 százalék tartotta lényeges identitásképző tényezőnek, a romániai születést, illetve a román származást 89, illetve 87 százalék tartotta jelentősnek. A megkérdezettek 75 százaléka vélte úgy, hogy annak a személynek van román identitása, aki egész élete során Romániában élt, az ortodox vallást viszont mindössze 72 százalék tartotta fontosnak. A nők és a férfiak között a fenti kérdésekre adott válaszok aránya 2-9 százalékkal tolódott el, minden esetben a nők, korosztály szerint pedig szintén ugyanennyivel, a 65 éven felüliek javára.

A megkérdezettek 91 százaléka állította, hogy igen büszke románságára, amikor az ország jó eredményeket ért el a sportban. Érdekes módon a férfiak csupán 88 százaléka válaszolt igennel a kérdésre, szemben a nők 94 százalékával, a csúcsot a 65 éven felüliek tartják, 95 százalékkal, a falun, illetve városon lakóknak pedig egyaránt 91 százalék válaszolt igennel a kérdésre, és alig 1 százalékos a különbség az alacsony, illetve a magas végzettséggel rendelkező megkérdezettek között, az előbbiek javára. Egy százalékpontos a különbség a jövedelmet illetően is: az alacsony jövedelemmel rendelkezők 94 százaléka válaszolt igennel, az igen nagy keresetűek 93 százalékával szemben.

Nyolcvan százalék inkább román állampolgár szeretne lenni, mint más ország állampolgára; a férfiak ilyen vonatkozásban 78 százalékkal ismét lemaradtak a 82 százalékot elérő nők mögött, a fiataloknak pedig 73 százaléka válaszolt igennel, a 65 éven felüliek 90 százalékával szemben. A faluhelyen élők 1 százalékkal megelőzték a 80 százalékot elérő városlakókat, az alacsony végzettségűek közül pedig 13 százalékkal többen válaszoltak igennek, mint a 73 százalékot elérő városlakók.

A mintacsoport 63 százaléka véli úgy, hogy a román televízióknak elsősorban román filmeket kellene játszaniuk, és mindössze 63 százalék szégyenkezik „bizonyos dolgok” esetén Románia helyett. Ilyen tekintetben a 18-29 év közötti fiatalok 66 százalékkal vezetnek szemben, míg a 65 éven felüliek közül a legkevesebben éreznek szégyenérzetet, a faluhelyen és a városon élők között az arány 50 illetve 60 százalék, és igen nagy a különbség – 43 illetve 65 százalék – a kisjövedelműek és a sokat kereső személyek között.

A centenáriumi ünnepségekre vonatkozó kérdések közül a megkérdezettek 29 százaléka elavultnak érzi a katonai parádét, szemben a másképpen válaszoló 71 százalékkal, ugyan ennyien viszont úgy vélik, hogy az államnak többet kellene fordítania az ünnepi rendezvényre.

Dél-Munténia a legtoleránsabb

A felmérés szerint a románok viszonylag toleránsok. A megkérdezettek 89 százaléka eltűrne a szomszédságában más vallásúakat, 82 százalék más etnikumhoz tartozókat, 69 százalék migránsokat vagy vendégmunkásokat, 40 százaléka pedig szexuális kisebbségeket.

A nemzeti kisebbségek tekintetben a legtoleránsabbak az Argeș, Prahova, Dâmbovita, Teleorman, Giurgiu, Ialomița és Călărasi megyéből álló Dél-Munténia régióban lakók, akiknek 68 százaléka tűrne meg szomszédságában más etnikumokat és csak 22 százaléka utasítaná el őket. A Kolozs, Szilágy, Bihar, Beszterce-Naszód, Szatmár és Máramaros megyékből álló Észak-Nyugati régió lakossága bizonyul a legkevésbé toleránsnak, csak 40 százaléka viselne el más nemzetiségű szomszédot, miközben 47 százaléka ellenezné ezt.

A legbefogadóbbak a 18-29 év közötti fiatalok, akiknek 64 százaléka nem ellenezné a más nemzetiséghez tartozók szomszédságát, tőlük mindössze 3 százalékkal maradnak el a 30 és 49 év közöttiek, a 65 éven felüliek közül azonban csak 46 százalék fogadna el szomszédként más nemzetiségűeket.

A szólásszabadságot illetően a mintacsoport tagjainak 66 százaléka gondolja azt, hogy Romániában következmények nélkül bárki kimondhatja azt, amire gondol, és csupán 17 százaléka van ellenvéleményen.

Kulturális igénytelenség

A mintacsoport tagjainak 61 százaléka az elmúlt évben egyszer sem volt moziban, 56 százalék semmilyen kulturális rendezvényen nem vett részt, 76 százaléka könyvtárban, 62 százaléka pedig képtárban vagy művészeti galériában sem járt. Érdekes módon, mindez fordítottan arányos a keresettel. Az 1200 lej alatt keresők 39 százaléka volt a tavaly legalább egyszer moziban, a 2201-5000 lej között keresők 19 százaléka, míg az 5000 lejen felül keresők mindössze 2 százaléka.

Az 1200 lejes jövedelműek 22 százalék vett rész legalább egy alkalommal valamilyen kulturális rendezvényen, ugyanannyian, mint a 2201 és 5000 lej között keresők, míg az 5000 lejen felül keresők csupán 2 százaléka mondhatta el ezt magáról.  Az 1200 lej alatt keresők 39 százaléka látogatott el legalább egy alkalommal valamilyen művészeti tárlatra, a 2201-5000 lej közötti jövedelemmel rendelkezőknek mindössze 19 százaléka, míg az ennél nagyobb jövedelemmel rendelkezőknek pedig ugyancsak 2 százaléka.

A moziba járók 48 százalékát a 18-29 év közötti fiatalok alkotják, az arány az életkorral csökken, a 30-39 évesek 25, a 40-49 évesek 13, az 50-64 évesek 9, a hatvanöt felettiek 5 százaléka volt moziban. Hasonló a helyzet a kulturális eseményeken résztvevőkkel is, az arány 35 százalékról fokozatosan 7 százalékra esik vissza, a könyvtárakat felkeresőknél 40 százalékról 11 százalékra, a tárlatokat látogatók esetében pedig 34 százalékról 14 százalékra csökken.

A megkérdezettek 29 százaléka sohasem fordul meg mallban, 73 százaléka diszkóban vagy klubokban, 39 százaléka vendéglőben, bárokban, 54 százalék nézőként sporteseményeken; 33 százaléka nem vett részt a településén kívüli túrákban, kirándulásokon, 11 százalék tavaly nem járt templomba, 20 százalék pedig esküvőn, keresztelőn vagy temetésen.

A mintacsoport tagjainak 23 százaléka nem olvasott nyomtatott újságot, 42 százaléka folyóiratot, 30 százaléka könyvet, 63 százaléka nem játszott számítógépes játékokat, 6 százaléka nem hallgatott híreket, kulturális adásokat, zenét a rádión, 2 százaléka pedig a tévén. A megkérdezettek 49 százaléka kulturális vagy tájékoztatási célokra naponta használja a számítógépet, 10 százalék hetenként több alkalommal, 4 százalék heti egy alkalommal, ugyanennyien havonta 1-3 alkalommal, 31 százaléka viszont sohasem.