Románia sereghajtó szinte minden tekintetben, ami a kulturális és szabadidős tevékenységeket illeti, bár a tévéelőfizetésekre rengeteget költünk – derül ki az Eurostat kutatásából.

A friss jelentés szerint a mozizás, színházlátogatás, olvasás és hasonló tevékenységek tekintetében Románia rendre az utolsók között szerepel, azonban a költségek szerint sok időt töltenek az emberek a tévézéssel.

A felmérésekből kiderül: 2015-ben közel kétharmada a tagállamokban élő, legalább 16 éveseknek részt vett minimum egy kulturális eseményen az előző egy évben. Ez azt jelenti, hogy moziba látogattak, vagy színházba, koncertre, egyéb szervezett kulturális eseményre, esetleg meglátogattak egy múzeumot, történelmi műemléket, művészeti kiállítást és így tovább.

Ebben a tekintetben Dánia teljesít a legjobban, ahol a felnőtt lakosság 85,3 százaléka adott pozitív választ, őket pedig további északi országok követik: Svédország (85 százalék), Finnország (83,7 százalék) és Hollandia (83,7 százalék). A lista másik végén Görögország és Olaszország (mindkettő 46,9 százalék), Horvátország (36,6 százalék), Bulgária (28,6 százalék) és végül Románia áll, 27,4 százalékkal.

A fiatalok aktívabbak – ha bírja a pénztárcájuk

A fiatalok kulturális aktivitása tekintetében sincs dicsekedni valónk: míg az EU-s átlag a 16-29 évesek körében 82,8 százalék, addig Bulgária és Románia az a két tagállam, amelyben a fiatalok 70 százalék alatt vettek részt kulturális tevékenységben (ráadásul Románia a szomszédos ország mögött áll, 48,5 százalékkal).

Fontos megjegyezni, hogy az anyagi lehetőségek rendkívül fontos tényezőt jelentenek: EU-s átlagban is a leggazdagabb ötödhöz tartozó fiatalok 82,5 százaléka volt aktív, míg a legszegényebb ötödnek csupán 46,3 százaléka. Horvátországban és Romániában ráadásul háromszoros volt az aránykülönbség a két társadalmi réteg között.

Az interneten is rendhagyó utat járunk

2018-ban az Európai Unióban levő háztartások 89 százaléka bírt internet-hozzáféréssel. Ebben a tekintetben is jelentős különbségek vannak: míg például Hollandiában 98 százalékos az arány, Bulgáriában csupán 72, Romániában nagyjából 80.

A 16-74 év közöttiek 72 százaléka mondta azt, hogy a felmérés előtti három hónapban nézett televíziót agy más videofelvételeket a világhálón, 56 százalék hallgatott zenét, 33 százalék játszott, töltött le játékot. Vannak országok, ahol többen hallgattak zenét, mint ahányan videóztak: ilyen Bulgária, Magyarország, Szlovákia vagy Románia – ugyanakkor Románia volt az egyetlen, ahol a felnőttkorúak nagyobb arányban játszanak vagy töltenek le játékot, mint ahányan videóznak neten.

Online portálokat, híreket a romániaiak 69 százaléka olvas saját bevallása szerint, az EU-s átlag egyébként 72 százalék, és csak kevesen kerültek mögénk (például Belgium vagy Olaszország, 64 és 56 százalékkal).

Sokat nem költünk kultúrára

EU-s szinten a háztartási kiadások 3 százaléka különül el kulturális célokra, Romániában ez az arány 2 százalék körüli. A tagállamok átlagát tekintve az európaiak a kiadásuk 28,5 százalékát felszerelésekre költik el, 25 százalék könyvekre és újságokra, 19,7 százalék kultúrával kapcsolatos számlákra és előfizetésekre, 15,3 százalék kinti eseményekre és szórakozási lehetőségekre, 11,5 százalék pedig művészi önkifejezésre.

Lapokra Finnországban költenek a legnagyobb arányban (30,4 százalék), könyvekre Portugáliában (26,9 százalék), mozira, színházra és koncertekre Magyarországon (23,5 százalék). Romániában a legnagyobb arány – 60,3 százalék – megy el tévédíjakra és előfizetésekre.