A sepsiszentgyörgyi románok jobban keresnek és elégedettebbek a magyaroknál, mégis nagyobb arányban szeretnének elvándorolni, mint a magyar közösség tagjai – derült ki abból a migrációs témájú kutatásból, amelyet a „YouMig” program keretében a sepsiszentgyörgyi önkormányzat megrendelésére készített a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet.

A múlt év végén és az idei év elején 590 magyar és 217 román személy megkérdezésével végzett, Sepsiszentgyörgy felnőtt korú lakosságára reprezentatív kutatás csütörtökön ismertetett adatai szerint a magyar és román közösségnek nagyon eltér a városhoz való kötődése, mások az elvándorlásra ösztönző indítékaik.

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a románok jelentős többsége az állami szektorban, főként a fegyveres és biztonsági erőknél dolgozik, lényegesen nagyobb a jövedelmük is, mint a többségében versenyszférában dolgozó magyarokénak. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint ebből a kutatásból világosan látszik, amiről korábban sokszor beszéltek: Sepsiszentgyörgyön – de valószínű Székelyföldre kivetítve is igaz – létezik egy foglalkoztatási jellegű etnikai diszkrimináció a magyar közösség hátrányára.

Jobban keresnek a magyaroknál

A Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, Székely István Gergő a felmérés következtetéseit bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi román közösség tagjai elégedettebbek a magyaroknál. A foglalkoztatásukra vonatkozó kérdésekből kiderült, hogy a nagy többségük az állami intézményekben dolgozik, sőt feltűnően nagy arányuk a fegyveres és biztonsági erőknél, míg ez az arány a magyar közösség tagjai körében elenyésző.

A magyarok többsége a versenyszférában talált munkahelyet. Ezzel is magyarázható, hogy míg a magyar családokban az egy főre eső havi jövedelem 1384 lej, addig a román családokban az egy főre eső havi jövedelem 324 lejjel több, azaz 1711 lej. A kutatás során megkérdezett magyarok többsége azt nyilatkozta, hogy Kovászna megyéből származik, míg a románok többségének származási helye Erdélyen kívüli. Bár a kutatás szerint a román közösség tagjai elégedettebbek és nagyobb a jövedelmük a magyaroknál, nagyobb arányban vándorolnának el Sepsiszentgyörgyről a románok, mint magyarok.

Székely István Gergő közlése szerint a megkérdezett románok 32,6 százaléka nyilatkozta azt, hogy máshová menne Sepsiszentgyörgyről, főként Románia más térségei vonzzák őket, miközben a magyarok 5,1 százaléka tervezi az elvándorlást. Arra a kérdésre viszont, hogy a szándékon túl tettek-e már konkrét lépéseket az elvándorlás ügyben, már nagyon kevesen válaszoltak igennel.

Nagyon eltérően ítéleik meg Székelyföldet

Székely István Gergő szerint a sepsiszentgyörgyi magyarok főként Magyarországra vagy Németországba vándorolnak, a románok pedig inkább Olaszországot célozzák, de mindkét közösség számára egyik fontos célpont Anglia is. Az elvándoroltak hazaköltözési okai is meredeken mások a két közösség körében, hiszen míg a magyarok többsége családi okok miatt költözik haza, addig a románok a külföldön tapasztalt nehézségek, például lejárt munkaszerződés vagy tanulmányi időszak miatt teszi meg ez a lépést.

Megkérdezték a sepsiszentgyörgyieket, hogy melyiket tartják Románia legfejlettebb régiójának és mindkét közösség Erdélyt jelölte meg – mutatott rá Székely István Gergő. A kutató elmondta, hogy Székelyföld fejlettségének megítélése viszont meredeken különbözik, hiszen a magyarok a második helyre-, míg a románok az utolsó helyre, Olténiával és Moldvával egy szintre sorolták a régiót. Ugyanakkor mindkét közösség tagjai szerint Sepsiszentgyörgyön jobb az interetnikus viszony, mint az országban általában.

Egyesek szerzett jogokat is megvonnának a magyaroktól

A magyar közösség jogairól is meredeken más véleményt fogalmaztak meg a megkérdezett magyarok és románok. A sepsiszentgyörgyi magyarok többsége támogatja, hogy Sepsiszentgyörgyön legyen hivatalos nyelv az anyanyelvük, de a románoknak csak egyharmada fogadná ezt el. Az önkormányzat hatásköréről is megoszlanak a vélemények, hiszen a magyarok 80 százaléka erősítené a decentralizálást, a románok többsége pedig a központosítást favorizálja.

A megkérdezett románok kétharmada csak az anyanyelvű kötelező oktatást és a kétnyelű feliratokat támogatja, viszont elutasítja a magyar nyelvű egyetemi oktatást, a különálló iskolákat, a közintézményekben az anyanyelvhasználatot és az autonómiát, sőt néhány százalék még a választhatóság jogát is megtagadná, Székely István Gergő megjegyezte: ezen elutasított jogok többsége törvényben szavatolt közösségi vagy egyéni jog.

Létezik egy foglalkoztatási jellegű etnikai diszkrimináció

Ebből a kutatásból is világosan látszik, amiről eddig sokszor beszéltek, hogy Sepsiszentgyörgyön, de valószínű egész Székelyföldön létezik egy foglalkoztatási jellegű etnikai diszkrimináció, mutatott rá Antal Árpád, aki szerint ezekkel a számokkal foglalkozni kell, fel kell mutatni Bukarestben és Brüsszelben.

A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint sok mindent megmagyaráz az a tény, a Sepsiszentgyörgyön élő románok több mint fele állami intézményeknél dolgozik, sőt vannak olyan állami intézmények és tisztségek, amelyeket jóval a súlya alatt tudnak betölteni magyar nemzetiségűek. Az is látszik a kutatásból, hogy a románok kevésbé kötődnek a városhoz, ami azzal is magyarázható, hogy több mint egynegyedük Erdélyen kívül született, más kulturális közegben szocializálódott.

„Nyilván ezek a mutatók egymást erősítik, hiszen Kárpátokon kívül született emberek dolgoznak az állami intézményekben, illetve ők azért élnek ma Sepsiszentgyörgyön, mert ezekben az intézményekben dolgozhatnak. Továbbá a románok magasabb jövedelme is ezzel magyarázható, hiszen az állami intézményekben magasabbak a fizetések, mint a versenyszférában” – fejtette ki Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nehéz elfogadni, hogy miközben a románok arra panaszkodnak, milyen keserű sorsuk van Székelyföldön, addig nagy részüknek állami munkahelye és magasabb jövedelme van, mind az itt élő magyaroknak. A kötődésről is sokat elárul, hogy míg gazdasági fejlettségi szempontból a románok Székelyföldet a többi történelmi régió mögé helyezik, addig a magyarok Erdély után a második helyre rangsorolják. Az a sejtés is megerősödni látszik az elöljáró szerint, hogy míg az erdélyi, székelyföldi magyarok a decentralizációban, az erős önkormányzatokban hisznek, addig a székelyföldi románok az erős államban érdekeltek, ez pedig a munkahelyükön keresztül érthető.

Antal Árpád pozitívnak tartja, hogy a románok és a magyarok egyaránt több gazdasági önállóságot akarnak Erdélynek, és jónak tartják a sepsiszentgyörgyi magyar-román viszonyt. Ijesztő viszont, hogy a megkérdezett románok egynegyede úgy gondolja, Sepsiszentgyörgynek nem lehetne magyar nemzetiségű polgármestere, illetve 30-60 százalékuk egyes szerzett jogokat is elvenne a magyar közösségtől, mondta a polgármester, aki szerint szoros összefüggés lehet, hogy az így vélekedők bizonyos állami intézmények alkalmazottai és a magyarsággal szembeni ellenérzésük között.