Diszkriminatívnak és kampányszagúnak érzik az erdélyi magyar cégvezetők a kormány kezdeményezését, hogy 50 ezer eurós támogatással bírják rá a külföldön dolgozó román állampolgárokat, inkább idehaza vállalkozzanak.

Diaspora Start-Up néven indítana programot a kormány abból a célból, hogy hazatérésre és vállalkozás indítására ösztönözze a külföldön élő román állampolgárokat. A közvitára bocsátott program keretében maximum 50 ezer eurót kapnának a repatriáló újdonsült vállalkozók.

Claudiu Vrînceanu államtitkár elmondása szerint a támogatás odaítélésének egyik kritériuma, hogy a hazatérők azon a területen vállalkozzanak, ahol korábban dolgoztak, tehát egy kőműves építőipari céget, egy szociális munkás pedig öregotthont nyisson. A pénzt olyanok pályázhatják majd meg, akik legalább három éve dolgoznak külföldön. A program keretösszege 30 millió euró, amit uniós forrásokból biztosítana a kormány. A kezdő vállalkozókat nem csak pénzzel támogatnák, hanem ingyenes tanácsadással és képzéssel is.

Pozitívan ítéli meg a kormány kezdeményezését Kozma István Csaba, a Csíki Vállalkozók Egyesületének elnöke, bár vannak fenntartásai. „Sok függ a kivitelezéstől, a román pályázati rendszerek ugyanis nem hatékonyak. Az, hogy sikeres lesz-e, több tényezőtől függ. Nagyon fontos volna, s nem csak az új vállalkozások számára, hogy a vállalkozói környezet a jelenleginél támogatóbb legyen” – nyilatkozta a Maszolnak az üzletember.

Sokkal kritikusabb hangot ütött meg Bagoly Miklós Levente, a háromszéki kis- és középvállalkozásokat tömörítő Asimcov elnöke. Véleménye szerint a kormány ezzel a programmal hátrányosan megkülönbözteti azokat, akik itthon keressenek a boldogulást, s ne külföldön dolgozzanak, több pénzért.

„Nem értek vele egyet. Olyan intézkedésekre volna inkább szükség, amelyek egyaránt segítik az itthoniakat és a hazatelepülőket. Elsősorban az adóterhek csökkentésére gondolok, amely az egész gazdaságot serkentené” – mondja Bagoly Miklós Levente. Tapasztalata szerint a már működő, a vállalkozókat segíteni hivatott programok nagy része nem hatékony, példaként a munkanélküliek-, illetve a diákok alkalmazását ösztönző és a szakmai kiállításokon, vásárokon való részvételt támogatni hivatott programokat említette.

Molnár Judith gyergyói gazdasági tanácsadó, az Arbor szövetség korábbi elnöke szintén szkeptikus a kezdeményezést illetően. „Egyrészt jó hazacsábítani a külföldön dolgozókat, mert a hazaitól eltérő munkamorált, munkastílust hoznak magukkal. Másrészt kampányszagúnak tűnik ez a kezdeményezés. Én inkább a hazai vállalkozókat támogatnám, akik azt se tudják, hogy tartsák életben a vállalkozásukat, például azzal, hogy 66 féle adó helyett csak 53 félét kelljen fizetniük” - nyilatkozta a szakember.  

Bajkó Tibor, a gyergyói faipari vállalkozók Arbor szövetségének az elnöke sem túl lelkes a Diaspora Start-Up kapcsán. “Magyarországon is volt hasonló program, ami, bár rengeteg pénzt öltek bele, nem hozta meg a kívánt eredményt. Ebből le kellene vonni a tanulságot” – mondja Bajkó Tibor. Meggyőződése, hogy a fiatalok kivándorlását csak a bérek jelentős mértékű emelése állíthatná meg, azonban ahhoz, hogy ezt biztosítani tudják, a cégeknek komoly segítséget kellene kapniuk az államtól.