„Hatalmas a medveveszély, mindenki potenciális áldozat, aki kimerészkedik az erdőbe. Nincs még egy olyan vészhelyzet, amit ennyire szemtelenül kezelnek a hatóságok”, állapította meg Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke. A háromszéki vadásztársaságok vezetőivel közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: idén nagyon nehéz év lesz, mivel tovább nőtt az amúgy is elszaporodott medvepopuláció, másrészt az erdőkben várhatóan kevesebb lesz az élelem, mert a tavalyi bőséges makktermést ínséges esztendő követi. Gondot jelent továbbá, hogy a medvevadászat 2016-os leállítását követően a medvék egyrészt elszaporodtak, másrészt atipikusan kezdtek viselkedni, már nem félnek, hiszen nem vadásznak rájuk. Tapasztalatok szerint csökken a lakosság toleranciája is, hiszen például tavaly a vadászok 84 olyan medvét engedtek el, amit a gazdák csapdával fogtak be.

Sárkány Árpád emlékeztetett, hogy a technokrata kormány 2016-ban civil szervezetek nyomására teljesen leállította a medvevadászatot. Abban végül mindenki egyetértett, hogy három évvel ezelőtt az országban 6400-6800 medve élt, mondta a szakember, aki szerint a hivatalosan elfogadott 9 százalékos évi szaporulattal számolva a medvepopuláció az elmúlt években további kétezerrel nőtt. Mivel a medvék 78 százaléka Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyékben él, ebben a térségben a leggyakoribbak a támadások és a vadkárok.

A háromszéki vadásztársaságok vezetői rámutattak, hogy az Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) által készített tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a túlszaporodott vadállomány visszaszorítására az egyetlen módszer a vadászat. A Kovászna Megyei Vadászati ás Horgász Egyesület elnöke, László Béla szerint az Erdészeti Kutatóintézet tanulmánya megállapítja, hogy mekkora egy terület medve eltartó képessége. Ez szerint a Kovászna megyei Vadászati és Horgász Egyesület által kezelt egyik terület eltartó képessége 29 medve lenne, viszont 270 egyedet tartanak nyilván.

A háromszéki vadásztársaságok vezetői „kétségbeesett felhívást” fogalmaztak meg az illetékes hatóságok felé. Azt kérik, hogy alkalmazzák a törvényt, mert ellenkező esetben egyre több lesz a kár és az áldozat. László Béla szerint a környezetvédelmi minisztérium csúfot űz belőlük, hiszen a kilövési kéréseikre azt válaszolják: nem látnak okot rá, ha a medve nem pusztított el legalább tíz szarvasmarhát, vagy ötven juhot. A háromszéki vadászok rámutattak, hogy az illetékes hatóságoknak minden eszközük megvan a megelőzéshez, de nem tesznek semmit.

Tavaly megjelent a barnamedve gazdálkodás hosszú távú akcióterve és a törvény is kötelezi a környezetvédelmi minisztériumot, hogy ha a helyzet úgy kívánja, hagyja jóvá a kilövési kvótát. Bár 2017-ben jóváhagyták 140 medve kilövését, azóta csak 124 engedélyt adtak ki, 174 kérést visszautasítottak. Emellett 43 medvét költöztettek át, de 90 százalékuk visszatért eredeti élőhelyére.

Egyre szokatlanabbul viselkednek a medvék

Bodok község polgármestere, a helyi vadásztársaság elnöke, Fodor Imre is megerősítette, hogy egyre szokatlanabbul viselkednek a medvék, már nem csak az erdőkben, hanem a települések közelében, a hidak átereszei alatt vagy energiafűz ültetvényekbe fészkelik be magukat és ott bocsoznak. Emellett nem félnek az emberektől, így fordulhatott elő, hogy a napokban Sepsiszentgyörgy egyik forgalmas utcájában sétált a medve és okozott riadalmat. Fodor István szerint nem helyes, hogy medveveszély esetén csendőrökre bízták a beavatkozást, hiszen ők nincsenek erre felkészülve, és megfelelő fegyverük sincs.

A kőrispataki medvetámadás következtében árván maradt gyerekeknek gyűjtenek a háromszéki vadásztársaságok. Sárkány Árpád szerint erre a célra egy számlát nyitottak, ahová várják az adományokat. A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a medvetámadásban megsérült vagy elhunyt áldozatoknak vagy azok családjainak nem fizet kártérítést az állam. Ezzel szemben ha valaki védekezésképpen elpusztít egy medvét, ki kell fizesse annak 40 000 eurós eszmei értékét.