Tiltás = felelőséghárítás
Törvényi tiltással lehet a legegyszerűbb módon megoldást mímelni. Mondhatnám, hogy ez a struccpolitika „politicaly correct” változata, hiszen miközben felelősségteljes szerepben tetszelegve büszkélkedünk a helyzet orvoslásával, a gyakorlatban elbújunk egy alkalmazhatatlan vagy hatástalan látszatintézkedés mögé.
Gondolok itt konkrétan a közösségi média betiltására a 16 év alattiak számára. Egyre másra jelentik ezt be a különböző országok, legutóbb a spanyolok hangoztatták, hogy „megvédik a gyerekeket a digitális vadnyugattól”. Nálunk is felmerült az ötlet, ami valljuk be, a tragikus öngyilkosságok, az elszörnyülködtető erőszakos megnyilvánulások vagy az idióta trendek láttán eléggé kézenfekvő reakciónak tűnhet. Csakhogy a hozzáférés korlátozásával a probléma forrása nem szűnik meg, hanem újakat generál.
Gondoljunk csak bele: évek óta tilos a kiskorúaknak dohányozni vagy dohányterméket eladni, mint ahogyan az alkoholfogyasztás is tilos. Ez mégsem jelent számukra akadályt. A kábítószerről már nem is beszélek, mert néha az az érzésem, hogy csak egyre duzzad.
Ahogy mondják: „arcul csap a valóság”, hiába mutat papíron egy szabályozás jól, hiába könnyű elméletben okosnak lenni, mert a gyakorlat korántsem olyan egyszerű.
Játszunk el egy pillanatra a helyzettel, amelyben korhatáros a közösségi média használata. Ez nyilván minden felhasználó számára feltételezi, hogy valamilyen személyes adatot kell szolgáltatnia jogosultsága bizonyításához. Kész ajándék ez az adatlopást célzó hackerek számára, miközben a kiskorúak vagy a veszélyes dark web felé terelődnek vagy a mesterséges intelligencia révén kijátsszák az ellenőrzést. De legalább mi megnyugodhatunk: mi betiltottuk, most már minden rendben, a probléma meg van oldva. Innentől kezdve nincs dolgunk.
Pedig azt se foglaltuk törvénybe, hogy a kisgyerek ne piszkálja a konnektort, hanem otthon szépen megtanulták a veszélyeit. A közösségi média is olyan, mint a konnektor, nem jogszabállyal kell korhatárossá tenni, hanem a biztonságos használatát megtanítani. És nyilván a digitális térben való eligazodás, a hatalmas információáradat, a veszélyes tartalmak mennyisége olyan veszélyeket rejt, amire talán nem is gondolnánk, de nem fog varázsszóra eltűnni. Nekünk, akik nem ebben a közegben szocializálódtunk néha érthetetlen, de talán a felnövekvő új generáció; amely már most jobban átlátja, majd hoz olyan jogszabályokat, amelyek valódi segítséget jelentenek a tragédiák elkerüléséhez és a biztonság megteremtéséhez. Feltéve, ha közben oktatjuk őket.
(Nyitókép forrása: linkedin.com)
CSAK SAJÁT