Tét nélküli tanácskozásnak indult, de az erdélyi magyarokhoz való viszonyulás és a magyar-román viszony fokmérőjévé vált az RMDSZ kongresszusa. A hírek arról szóltak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mellett Nicușor Dan államfő is tiszteletét teszi az eseményen. Az elnök végül távol maradt. Ha frissen kinevezett tanácsadóinak véleményére hallgatott, döntése nem meglepő. 

Felkérésre, pár nappal ezelőtt Dan szolgálatába állt az a Marius Lazurca, aki budapesti képviseletvezetőként több esetben a diplomáciában szokatlan nyíltsággal fordult szembe a magyar kormánnyal. 2019 júniusában Magyarország jegyzékben tiltakozott a román kormánynál az úzvölgyi katonai temető erőszakos elfoglalása miatt. Behívatták a magyar külügyminisztériumba Románia nagykövetét, Lazurcát, aki a diplomáciában példátlan módon nem tett eleget a felkérésnek, megtagadta a párbeszéd lehetőségét.

Valentin Naumescu, a másik vadonatúj elnöki tanácsadó tizenegy évvel ezelőtt a Neofasiszta diktátor vagy Putyin alkirálya cikkben azt fejtegette, hogy Orbán Viktor  hasonlóan reagál a kritikákra, mint Ceaușescu, s már csak három és fél éve van hátra a hatalomban. Az egyetemi tanár most az európai ügyek terén osztogat tanácsokat Dannak. 

Eugen Tomac is a Cotroceni-palotában kapott munkát. Ő tavaly nyáron például azt nyilatkozta, hogy „a román hatóságoknak nincs bátorságuk szembeszállni Orbán Viktorral”, akinek a magánjellegű jelenléte a magyar közösség különböző rendezvényein „szinte barbár kihívást” jelent. Ezek után erős sejtésünk lehet arra vonatkozóan, milyen irányba terelik az államfőt a magyar-román államközi viszony illetően ezek az urak. 

Ott volt viszont a kongresszuson Ilie Bolojan. A miniszterelnök nyáron, Orbán Viktor tusványosi fellépése előtt, informális keretek között találkozott magyar kollégájával, s úgy tűnt, jól megértik egymást. Magyarország kormányfője pénteki rádióinterjújában kitért Bolojanra is, akit tapasztalt és tiszteletreméltó embernek nevezett. A román gazdasági helyzetre utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: ha van ember, akinek esélye van az életútja alapján – miután nagyon jó kormányzó volt – arra, hogy ezt a „kicsit ilyen csálén álló szénakazlat visszaigazítsa”, akkor az Ilie Bolojan. 

Jelen volt a kongresszuson Sorin Grindeanu is. A PSD elnöke az esemény kezdetekor nem bírta elviselni a székely himnuszt, annak lejátszásakor tüntetőleg elhagyta az üléstermet, aztán gyorsan visszatért, s beszédében megdicsérte az RMDSZ-t. Tudjuk, a szociáldemokraták is kongresszusra készülnek, Grindeanu kihívója pedig egy fekete öves nacionalista, Titus Corlățean. Ráadásul a PSD-szavazók tömegesen vonulnak át AUR-hoz. Pár nappal azután, hogy a kolozsvári Universitatea ultrái székely zászlókat tépkedtek le a Székelyföldön, Grindeanu lépése egyértelmű biztatás a sovinisztáknak.

A fenti gesztusok tűpontos helyzetképet adnak arról, hogy kikre számíthatunk Magyarország és Románia együttműködését illetően, s kik a pillanatnyi vagy hosszú távú ellenérdekeltek. Azon túl, hogy megerősítette az RMDSZ kulcsszerepét a két ország viszonyának alakulásában, a szövetség nem tisztújító kongresszusa egy látványos diplomáciai tereppé is vált, így nagyobb médiavisszhangot kapott, mint azt a szervezők legmerészebb álmaikban remélték volna.