Elon Musk nevét feltehetően minden újságolvasó ismeri. Igazi amerikai self made man, aki az utóbbi esztendőkben vált a világ leggazdagabb emberévé. Délafrikai származású mérnök, feltaláló, közgazdász, vállalkozó, cégalapító egyszemélyben. De egyben talán a leghatalmasabb is, hiszen egymaga képessé válhat arra, hogy akár az orosz–ukrán háború sorsát eldöntse.

Kezdetben egyértelműen az ukránok pártján állt, Starlink nevű szatellit-hálózatával ugyanis képes a földfelszínen zajló legkisebb mozgásokat, köztük a hadmozdulatok előkészületeit is észlelni, s észleleteit a szemben álló hadseregek rendelkezésére bocsátani. Ezt eddig csak az ukránokkal tette meg. A Starlink internetes adatainak felhasználásával az ukrán alakulatokat olyan stratégiai előnyökhöz juttatta, melyek birtokában az ukránok az orosz katonai erőfölény ellenére is képessé váltak sikeres, mert meglepetésszerű támadásokat intézni az oroszok ellen.

Egészen addig, amíg rádöbbent arra, hogy az általa nyújtott előnyök birtokában az ukránok az egész világot az atomháború szélére sodorhatják. Musk elkerülhetetlenül összeütközésbe került az amerikai közvélemény alakítóival. 2021-ben a Times Magazin az év emberévé választotta, később azonban az ellentét odáig fajult, hogy az egyik konferencián a hallgatóság egyenesen kifütyülte. 

Hogy Musk kezében mégis milyen hatalom összpontosul, a nemzetközi közvélemény is akkor tudta meg, amikor Musk az ukránok a Krím félszigeti orosz hadiflotta megsemmisítésére indított támadását meghiúsította azzal, hogy a hadművelet egyik döntő pillanatában Starlinkje megszakította az ukránokkal az internetes kapcsolatot, s így az orosz hajóraj ellen indított támadás sikertelenségbe fulladt. Walter Isaacson amerikai újságíró nemrégen tette közzé Musk életrajzát, mely ennek a mozzanatnak a részleteit is nyilvánosságra hozza.

Az eseményt követően Musk a Platform X-en  (a korábbi Twitteren, melyet szintén felvásárolt) így nyilatkozott: „A nyilvánvaló szándék az volt, hogy az ukránok az orosz hadiflotta oroszlánrészét megsemmisítsék. Ha én ezzel a szándékkal egyetértettem volna, a Space X kifejezetten egy háborús cselekmény részesévé válik, s a háború eszkalációját segítette volna elő.”

De Musk a továbbiakban is többször – úgymond – cserben hagyta egykori kegyeltjeit.

Pedig nemcsak az amerikai sajtó, de német Die Welt Ibrahim Naber nevű riportere is úgy vélte, hogy az ukránoknak joguk volt és van támadást intézni a Krím-félsziget, sőt akár Oroszország ellen is. Musk „pálfordulása” annál is súlyosabban érintette az ukrán és a nyugati közvéleményt, hogy Musk a háború kezdetekor Naber szerint még ünnepeltette is magát az ukránok melletti kiállása fejében, ami a szó szoros értelmében önzetlen volt. Az amerikai állam ugyanis anélkül vette igénybe Musk vállalatának szolgáltatásait, hogy a költségekből részt vállalt volna.

Musk ráadásul egy béketervvel is előállt, mely még inkább ellene fordította honfitársait. A konfliktus lezárásának lehetőségét ő ugyanis nem a háború további kiterjesztésében és az ukránok végső győzelmében látta, hanem a vitatott területek lakóinak demokratikus döntésében. Nemcsak a Krím-félszigeten megtartott népszavazást ismerte el legitimnek, de az oroszok által lerohant területek lakóinak – megfelelő nemzetközi ellenőrzés alatt lefolytatott – népszavazásét is annak tekintette volna. Azaz ma is a népszavazásban látja a határviták legitim megoldását. Az önmagát demokratának aposztrofáló Nyugat ezt a valóban demokratikus ötletet azonban dühödten elutasítja. Annak – épp a napokban zajló – orosz változatát persze valóban el lehet utasítani, hiszen az orosz fennhatóság alatt zajlik. Mindenféle nemzetközi ellenőrzés nélkül. Musk azonban hangsúlyosan nemzetközi ellenőrzés alatt zajló méltányos népszavazásról beszélt. Csakhogy maga is tudta: a Nyugat ezt az egyedül lehetséges békés megoldást indoklás nélkül el fogja utasítani. 

Naber szerint annak a ténynek, hogy Musk – még ha mégannyira igaza lenne is – magánszemélyként hogyan dönt, nem lehet semmi jelentősége. Ukrajnának semmi szüksége egy olyan partnerre, aki vonakodik nemzetközi kötelességeinek eleget tenni, s emellett még az orosz hivatalosságokkal is parolázik. Musknak semmiféle felhatalmazása nincs arra, hogy efféle ötletekkel álljon elő. A határok erőszakos megváltoztatása megengedhetetlen. Ha ezt a Nyugat megengedné, a nemzetközi jog ma érvényes rendje omlana össze.

Roman Farrow amerikai újságíró is úgy véli: Musk abban a tévhitben él, hogy Putyin valamiféle békés megoldásban lenne érdekelt. Pedig Putyin voltaképpen nem annyira Ukrajnát, mint inkább a Nyugat békéjét fenyegeti. Rettenetes tény, hogy Ukrajna Musk önkényének van kiszolgáltatva. Hogy Musk szuverén államok belügyeibe avatkozik. Igaz, arról maga is hallgat, hogy vannak, akik úgy vélik, hogy Musk nem az egyetlen amerikai milliomos, aki ezt a bűnt elköveti…

Az persze továbbra is tény, hogy a Starlinkkal szemben a Nyugatnak nincs más alternatívája. Ezt Naber szerint Németországnak és európai partnereinek is számon kell tartaniuk. Európának nem szabad Musk vállalataival együttműködni! Ez a felszólítás azonban egyfajta Musk-ellenes embargóra emlékeztethet...

Csakhogy a Weltnek van egy hasznos szokása: a vitathatónak érzett cikkeket mintegy „népszavazásra” bocsájtja. A „nép” itt természetesen az olvasó. Lehet az írást helyeselni és elutasítani.

A Naber-cikk esetében 946 olvasó helyteleníti a szerző Musk-ellenes ingerültségét, 855 helyesli.

Ami önmagában is sokatmondó…

(Nyitókép: Agerpres/EPA)