Alakulóban van a magyar kormány. Pontosabban: alakulóban van a Magyar-kormány. Jelentős változások körvonalazódnak a megelőző kormányhoz képest. Ezentúl például nem a rendőrminiszterre, helyesebben a belügyminiszterre bízzák az egészségügyet és a tanügyet, mely több éves szünet után igencsak dicséretes visszatérés a civilizált világ demokratikus államainak bevett gyakorlatához.

Ugyancsak fontos változás, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok elvégzését kiveszik az elmúlt években a miniszterelnökségnek alárendelt Nemzetpolitikai Államtitkárság hatásköréből, és ezentúl a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium gondoskodik majd a határon túli magyarokkal és a diaszpórával való kapcsolattartásról, illetve az ezen közösségeknek szánt támogatásokkal kapcsolatos ügyintézésről a jövőben. Nagyon jelentős változás ez, mely egyértelműen a politikai magyar nemzetről a kulturális magyar nemzet irányába való elmozdulást jelzi az új magyar kormányzat alatt.

Mint tudjuk, a politikai nemzet fogalma elsősorban közjogilag értelmezhető és az állampolgárság, illetve a hozzá köthető állampolgári jogok és kötelességek által meghatározható, míg a kulturális nemzet esetében egyértelműen az etnikai származás, illetve a közös nyelv és a közös történelmi hagyományok a meghatározók. A szerzett jogok megmaradnak, de a nemzetegyesítés, illetve „a haza a magasban” ma is érvényes elve elsősorban kulturális vonatkozásban teljesedik majd ki, az újonnan megválasztott hatalom, a Tisza-kormányzat egyértelműen erre fogja fektetni a hangsúlyt a jövőben.

Az anyaország kötelessége, egyben érdeke, hogy kulturális-nyelvi megmaradásában támogassa a határon túli magyar közösségeket, legyenek azok jelentős számú Kárpát-medencei nemzeti kisebbségek vagy éljenek bár elszigetelt diaszpóra szigetekben. A határon túli magyar ügyek új minisztériumi besorolása tisztán előrevetíti, hogy mindenekelőtt kulturális, hagyományőrző, illetve anyanyelvápoló támogatásokra lehet majd számítani, sokkal kevésbé gazdasági természetű fejlesztésekre és befektetésekre. Az elképzelés az lehet, hogy a gazdasági tevékenységet és innovációt minden ország saját maga kellene a polgárai számára ösztönözze, ráadásul ott vannak a nagy EU-s támogatási programok is, míg kultúránk, anyanyelvünk, hagyományaink megőrzése, ápolása, nemzedékről nemzedékre való továbbadása mindenekelőtt saját magunk közös magyar nemzeti ügye, melyben az oroszlánrészt természetszerűleg Magyarországnak kell felvállalnia.

A határon túli magyarokkal kapcsolatos tevékenységeknek a miniszterelnökség közvetlen fennhatósága alatti nemzetpolitikai államtitkárságtól a kulturális minisztériumhoz való átsorolása sokak szemében valamiféle rangfosztásnak tűnhet, pedig a kulturális nemzet identitáserősítő összekovácsolása természetszerűleg elsősorban a kulturális menedzsment területére tartozik. Nincs tehát itt semmiféle lefokozás, pusztán a helyükre kerülnek a dolgok, és ezentúl a kulturális és nem a politikai vetület erősítésére esik majd a hangsúly. Az alapstratégia nem rossz, viszont csak a jövő mondja meg, mennyire lesz hatékony az új rendszer, mindenesetre a szándék megvan az új kormányzatban a Kárpát-medencei magyarsággal való átfogó nemzeti kapcsolatok fenntartására. Ezen nincs mit csodálkozni, mást nem is várna el az ember egy alapjában véve jobboldali-konzervatív-nemzeti beállítottságú miniszterelnöktől, melyről csak a megelőző hatalom propagandája állította makacsul, hogy nemzetietlen és baloldali lenne. Az önjelölt ún. nemzeti oldal új helyzetében, most már ellenzékben, továbbra is kisajátítaná magának a nemzeti jelzőt, pedig egyértelmű, hogy a Tisza Pártban is erőteljes nemzeti érzelmű vonulat lelhető fel. Legjobb példa erre, hogy még kormányra sem lépett, de az eljövendő miniszterelnök máris határozottan elővette Robert Fico szlovák miniszterelnököt a Benes-dekrétumok dolgában. Meglátjuk, hogy az EU-ellenes szuverenista érdekeken alapuló eddigi magyar kormányzati megengedő félrenézés, vagy a magyar érdekeket képviselő határozott magyar kormányzati hozzáállás lesz a sikeresebb ebben az ügyben.

(Nyitóképünk forrása: indirekt.ro)