A káoszelméletből ismerjük a metaforát miszerint, ha a világ egyik felén meglebbenti a szárnyát egy pillangó, hatalmas vihar kerekedhet belőle a másikon. És mi van akkor, ha nem pillangók libbennek, de bombák hullanak a világ egyik fő vízi kereskedelmi csomópontjánál, a Hormuzi-szorosnál? Az egész világ megérzi a légnyomást! Most éppen tűzszünet van, már nem sokáig, aztán ha nem jutnak egyezségre a háborúzó felek, ismét megkezdődhet a bombázás-rakétázás. Izrael és valamelyest kényszeredett szövetségese, az Egyesült Államok már hetek óta Iránt bombázzák, míg amaz a Perzsa-öböl USA-szövetséges arab országait és Izraelt rekétázza viszonzásképpen.

Majd két hónapja tart ez a háború, és teljesen megbolygatta az egész világgazdaságot. Már nemcsak a kőolaj, de sok más nyersanyag, illetve mezőgazdasági és ipari termék árán kezd ennek a háborúnak a hatása megérződni. A gazdasági kataklizma még csak most kezdődik, és már akkor sem kerülhető el, ha a hadviselő felek hirtelen mégis úgy döntenének, hogy abbahagyják a háborúzást, ráadásul a jelek szerint éppen ellenkezőleg, megállás helyett újabb eszkalációra készülnek. A Nemzetközi Valutaalap világszintű recesszió veszélyéről beszél, mely nagy valószínűséggel bekövetkezik.

Rendkívül ritka a történelemben, amikor ujjal lehet mutatni egyetlen személyre, hogy igen, ő csinálta, neki „köszönhetjük” a nagy bajt, mely nyakunkba szakadt. Most ilyen helyzet állt elő: Donald Trump amerikai elnök személyesen felelős a globális felfordulásért! Helyre ugyan nem hozza az általa csődközeli helyzetbe juttatott világot, de politikailag igen súlyos árat fog fizetni érte: már most borítékolható, hogy a novemberi amerikai félidős választásokon el fogja veszíteni a Kongresszus két házában a republikánus többséget, mégpedig olyan mértékben, hogy az sem kizárt, hogy alkalmatlansága miatt az új Kongeresszus felfüggeszti az elnököt a 25. alkotmánymódosítás értelmében. Csak valahogy nagyobb baj ne történjen addig.

Netanjahu izraeli miniszterelnök saját bevallása szerint már negyven éve álmodik Irán elpusztításáról, az iráni forradalmi teokrácia az egyetlen rezsim ugyanis a Közel-Keleten, amely Izrael állam létét veszélyeztetheti, térségbeli hegemóniájának zavartalan érvényesítését keresztezi. Netanjahu hosszú ideje ennek a háborúnak a szükségességéről győzködött minden amerikai elnököt, de erőteljes lobbizása ellenére sem talált olyan felelőtlen elnököt, aki erre vállalkozott volna.

Első elnöksége idején Netanjahu kérésére Trump is nemet mondott, most viszont sikerült rávennie – egyesek szerint csapdába csalnia, esetleg az Epstein-üggyel zsarolnia – a háborúhoz való csatlakozásra a szellemileg egyre láthatóbban leépülő elnököt. Adminisztrációja minden óvatosságra intő figyelmeztetése ellenére, Trump hamar beadta a derekát, ugyanis azt képzelte, hogy Irán esetében sikerül megismételnie a venezuelai bravúrt. Egyébként is, ha kilövik a Legfőbb Vezetőt, a közgyűlöletnek örvendő rezsimet elsöpri majd a népharag, egy-két nap alatt összeomlik, erről biztosította Trumpot Netanjahu, és a hazárdjátékos elnök gondolkodás nélkül megtette a tétet.

Hatalmasat veszített! Semmi nem alakult úgy, mint remélték, és bőven megtapasztalhatták, hogy Irán nem Venezuela. A civilizált világnak minden oka meg van gyűlölni a saját népét terrorizáló-irtó iráni rezsimet, de azt el kell ismerni, hogy kitartásuk és taktikai-stratégiai alkalmasságuk bámulatra méltó. Az ajatollahon kívül több száz vezetőjük likvidálása sem akadályozta meg őket a hatékony ellencsapásokban, és Trump elnök tehetetlenül dühöng, mert nem érti, miért nem lehet ezeket „őrült fattyakat” legyűrni?

Irán évtizedek óta készül erre a háborúra, ez a magyarázata annak, hogy bírják még szusszal, és nagy valószínűséggel ők lesznek a háború stratégiai és geopolitikai győztesei. Az iráni rezsimet nem érdekli, hogy hihetetlen mértékű pusztulásnak, szenvedésnek teszik ki népüket – eddig sem érdekelte őket –, ráadásul a honvédő háború poklában a nép is sokkal inkább felzárkózott a Forradalmi Gárda mellé, mint bármikor. Irán felismerte, mekkora lehetőség a Hormuzi-szoros lezárása – ezt még soha nem tették meg – így a markukban tarthatják a világot, benne Amerikával.

Az elhúzódó háború gazdaságilag tönkreteszi a világot és politikailag kikezdi az Egyesült Államok amúgy is megroggyant világuralmát. A jelek szerint Trump elnök fejében megfordult az Irán elleni nukleáris csapás bevetésének a lehetősége, hiszen másra nem utalhat a „ma éjjel egy teljes civilizáció pusztul el” Truth Socialra feltett megjegyzése. Az igazi veszély mégis Izrael részéről fenyeget: míg Amerikáról nehéz elképzelni – bármilyen be- és kiszámíthatatlan is a vezetője –, hogy végzetes döntéssel kinyissa Pandóra szelencéjét, addig a vallási fanatikusok által befolyásolt Netanjahuról már nem lehet elmondani ugyanazt. Elképzelhetetlen, hogy mekkora hatással lenne a világra egyetlen atombomba Iránra való ledobása, és rettenetes, hogy ez a leírhatatlan szörnyűség nem teljesen kizárható. Az orosz–ukrán háború, minden borzalma ellenére stabil helyi csetepaténak tűnik, hiszen minden kölcsönös gyűlöletük ellenére is normálisak a vezetőik, de ez a közel-keleti helyzetről már egyáltalán nem állítható. A hadviselő feleknek – Iránnak és Izraelnek – megvannak a maguk vallási fanatikusaik, és ezek minden áron mártíromságra készülnek, míg Amerikának egy minden rosszra kapató, de nem sok jóra használható elnöke van. Most legyenek okosak a játék- és a káoszelmélet tudósai és az asztrológusok: meg tudnák jósolni, hogy mi vár ránk?

(Nyitókép: smallwarsjournal.com)