Évtizedek óta tudjuk, hogy Romániában nagyon sok mindenért a magyarok a hibásak. Csinos politikai kampányok épülnek erre a teóriára, s az esetek többségében működnek. Még mindig van társadalmi kereslet a magyarellenességre. Nincs annál egyszerűbb stratégia, mint ujjal mutogatni Magyarországra, a magyar kormányra, az RMDSZ-re, ha valami miatt a sárba ragad egy román politikai formáció vagy politikus szekere.

Az ultranacionalista Călin Georgescu körül szorul a hurok, eljárások sora indult ellene a tavalyi kampányát övező zűrök ügyében, az alkotmánybíróság pedig Diana Şoşoacă 2024-es elnökjelölti eltiltásának mintájára akadályozhatja meg az érvénytelenített államfőválasztás első fordulóját megnyerő politikus indulását. S meglepetéseket tartogathat Georgescuval kapcsolatban Mădălin Hodornak, az egykori Securitate Levéltárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) alelnökének javaslata, hogy az átvilágítandó elnökjelöltekről a kommunista útlevélosztály archívumában is kutakodjanak.

Georgescu támogatói már előre magyarázzák a bizonyítványt, keresik a felelősöket a „megválasztott elnök” esetleges bukása miatt. A magyarok dobogós helyen vannak a hosszú listán. Hogy miért? Orbán Viktor nem szeretné, ha Trump-barát „vetélytársra” akadna Romániában. Éppen ezért Kelemen Hunor mindent megtesz Georgescu elgáncsolásáért. Világos, nem? Az érvelés megmosolyogtató lenne, ha nem egy összeeskövés elméletekben élő táborról lenne szó Georgescuék esetében.

Ion Cristoiu, az egyik legismertebb román újságíró újabban lelkes Georgescu-rajongó. Kelemen Hunor és az RMDSZ Csendes László, az átvilágítóbizottság tagja, korábbi elnök révén a CNSAS-t használja fel arra, hogy megakadályozza Călin Georgescu indulását az államfőválasztáson – állítja a publicista, hozzátéve: az RMDSZ-elnök mindezt „Budapest parancsára teszi”. Szerinte abban az esetben, ha Georgescu megnyerné a választásokat, Magyarország már nem lenne előnyben Romániával szemben, mivel Bukarestnek is épp olyan Trump-támogató vezetője lenne, mint Orbán Viktor.

Nem Cristoiu adta elő elsőként ezt a nyakatekert elméletet. Az AUR-közeli Dan Dungaciu szociológus, külpolitikai elemző ugyanezt fejtegette egy korábbi interjúban. Az ilyen és ehhez hasonló magyarellenes élű hangulatkeltések ellen természetesen értelmetlen érvelni. De azt azért nyilvánvalóan Cristoiu, Dungaciu és Georgescu is tudja, hogy Orbán Viktor éppenséggel a térségbeli szövetségesek hatalomra kerülésében érdekelt. A különösen szorossá vált magyar–szlovák és magyar–szerb viszony igazolja: a Trump féle konzervatív, hazafias irányvonalat követő Robert Fico, illetve Alekszandar Vucsics államfő a magyar kormányfő legközelibb politikai szövetségesei.

A Georgescu-szekta úgy tesz, mintha a vezérük ezer szállal kötődne Trumpékhoz, miközben amerikai republikánus körökben a tavalyi, érvénytelenített választások előtt nem is hallottak a függetlenként induló TikTok-sztárról. Ehhez képest Marcel Ciolacu – saját bevallása szerint – már kétszer beszélt telefonon Trumppal. Nehéz rangsort állítani a hirtelen Trump-klubbá változó román politikai elit szereplői között. Abban ugyanakkor nagy igazság van, hogy Románia következő elnökének sok szempontból követnie kellene a jelenlegi washingtoni irányt.

Mifelénk jelenleg opportunista nacionalisták, magyarellenesek, botránypolitizáló exhibicionisták és sarlatánok bitorolják a szuverenista jelzőt. Ők igyekeznek Trump romániai klónjaiként mutatkozni, de minket, magyarokat nemcsak potenciális partnerekként utasítanak el, hanem pillanatok alatt ellenségképet kreálnak belőlünk, uszítanak az RMDSZ vagy éppen Magyarország miniszterelnöke ellen. Ez kristálytisztán látszik Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Budapestről is.