A május 4-i elnökválasztáson induló jelöltek átvilágításához a kommunista útlevélosztály archívumától is kérnek adatokat – a rendszerváltás óta első alkalommal. Felszínre kerülhetnek részletek Călin Georgescu múltját illetően is.

Călin Georgescu a mai napig be van kötve a titkosszolgálatokhoz, vagy legalábbis olyan támogatói vannak, akik befolyásolni tudják a múlt feltárását érintő döntéseket. Ez lehet az egyik olvasata annak az átiratnak, amelyet Gabriel Andreescu politológus, emberi jogi aktivista kapott az egykori Securitate Levéltárát Vizsgáló Országos Tanácstól (CNSAS).

Andreescu kutatóként kért hozzáférést Georgescu 1989 előtti dossziéjához, de azt a választ kapta az átvilágítóbizottságként is emlegetett CNSAS-tól, hogy nincs a birtokukban semmiféle irat.

Mihai Răzvan Ungureanu, a külföldi hírszerzés (SIE) volt igazgatója, egykori külügyminiszter nemrégiben egy interjúban felidézte: amikor tárcavezetői kinevezésekor elhatározta, hogy visszahívja posztjukról a volt Securitatéval együttműködő diplomatákat, Călin Georgescu „elfutott” az átvilágítás elől, elhagyta a minisztériumot. „Kell ennél árulkodóbb?” – teszi fel a kérdést Andreescu.

Egy dolog azonban gyanakodni, és teljes más valamit bizonyítékok alapján állítani. De ha léteznek is bizonyítékok, azokat az egykori kommunista biztonsági szervek utódai őrzik. A belügyminisztérium, a hadsereg vagy a titkosszolgálatok pedig bármikor hivatkozhatnak arra, hogy egy-egy iratcsomó nyilvánosságra kerülése nemzetbiztonsági érdeket sértene. Pontosabban nem is kell hivatkozniuk, mutatott rá a Maszol portál megkeresésére Csendes László, az átvilágítóbizottság tagja, korábbi elnök. „Az elnökjelölteket hivatalból átvilágítjuk, a múltjukról szóló bizonylatot pedig közzétesszük a CNSAS weboldalán. Az eljárás az, hogy miután átnézzük a nekünk már átadott dokumentumokat, küldünk egy átiratot a levéltárak korábbi gazdáinak, és kérjük az átvilágított személlyel kapcsolatos, még náluk lévő iratok átadását. Ha erre azt választ kapjuk, hogy nincs a birtokukban az illetőről semmilyen adat, azzal véget ér a történet” – magyarázta.

Hogy egy dosszié vagy más jellegű archív anyag nemzetbiztonsági jelentőségű-e, arról a törvény szerint a gazdaintézmény és a CNSAS vegyes bizottsága dönt. „A gyakorlatban nem lehet vitát nyitni valamiről, amiről nem tudjuk, hogy létezik” – mutatott rá Csendes.

Mircea Ionescu-Quintus egykori liberális vezető együttműködési nyilatkozatának szkennelt másolata több mint két évtizeddel a rendszerváltás után került elő, amikor már nem volt semmilyen hivatalos funkciója. Traian Basescu dossziéja például soha nem került elő. A volt államfőről harmadik személyek iratcsomóiban talált jelentések alapján mondták ki, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel.

Andreescu sikertelenül próbálta viszont megszerezni két olyan közszereplő dossziéját, akikről feltételezte, hogy keresztezték Georgescu útját a kommunista rezsim idején, és az iratcsomójukból róla is kiderülhet egy s más. A nemleges válasz főleg Mircea Malița esetében furcsa, mert az egykori diplomata 2018-ban elhunyt, tehát semmiképpen nem lehet aktív tagja a mai hírszerzésnek, illetve a kommunista rezsim idején magas állami tisztségeket látott el. Nem utolsó sorban összekülönbözött a diktátorfeleséggel, Elena Ceausescuval, és már csak emiatt is a titkosrendőrség célkeresztjébe kerülhetett. Andreescu erősen furcsállja, hogy Mircea Malițanak még sincs dossziéja. Mindenesetre, Georgescu esetében eddig ez a fajta „kerülőút” is zsákutcának bizonyult.

A szélsőjobboldali jelöltet is érintheti viszont Mădălin Hodor CNSAS-alelnök javaslata, hogy az átvilágítandó jelöltekről a kommunista útlevélosztály archívumában is kutakodjanak.

Ennek azért lehet jelentősége, mert Georgescu a múlt század nyolcvanas éveiben külföldön tanult. Akkoriban az ilyesmi csakis a rezsim engedélyével volt lehetséges. A kiutazás előtt a „delikvenseket” alapos vizsgálatnak vetették alá, és rendszerint megpróbálták beszervezni.

Csendes ezzel kapcsolatban nem bocsátkozott találgatásokba – bizonyítékok híján –, viszont elmondta, hogy a tanács eheti ülésén felvette Mădălin Hodor javaslatának a „kiszélesítését”, mégpedig úgy, hogy a belügyminiszterrel vagy egy megbízott államtitkárral „hivatalos, intézményközi átiratok formájában tisztázzuk minden egyes jelölt helyzetét”.

Felidézte, hogy 2008-ban a CNSAS elnökeként tárgyalt Cristian David belügyminiszterrel, és kérte, hogy a titkosszolgálatokhoz hasonló ez a tárca is kezdje el átadni az átvilágítóknak a kezelésében lévő bőséges levéltári anyagot. „A tárgyalásra ijesztően sok tábornokkal érkezett a miniszter úr, és a végén utasította őket, hogy válogassák ki azokat az anyagokat, amelyet át kell adni az átvilágítóknak. Na most, ezt követően nem történt semmi” – idézte fel Csendes. Pontosabban annyi mégis történt, hogy miniszteri szinten nem fogadták többé a CNSAS küldöttségét a belügyminisztériumban.

A belügyminisztérium az egyetlen intézmény, amely az átvilágítóbizottság létrehozása óta eltelt negyedszázadban semmivel nem járult hozzá a múlt feltáráshoz, pedig elvileg törvény kötelezi erre.

Călin Georgescu körül számos volt és jelenlegi titkosszolga és katonatiszt tolong, legyen szó a választáson való induláshoz szükséges aláírások összegyűjtéséről vagy „csupán” az őrizetéről. Maga a szélsőjobboldali jelölt több utalást tett arra, hogy „folyamatosan” hozzájut titkosszolgálati információkhoz. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a napokban belső vizsgálatot indított, de – mint közölte – semmilyen konkrét lépést nem tervez.